A Publicus Intézet a Népszava megbízásából szeptember 08-12. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a magyar egészségüggyel kapcsolatban.
Tízből hét válaszadó egyetértene azzal, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyeknél az állami egészségügyben szűkek a kapacitások, üzemeltessék a hétvégeken is (Például használják ki ekkor is a műtőket, CT-ket, MR-berendezéseket)
Tízből közel négy megkérdezett inkább egyetértene, tízből közel hat válaszadó pedig inkább nem értene egyet azzal, ha lenne legális lehetőség arra, hogy egy kisebb „gyorsítási díjért” az állami egészségügyben is soron kívül fogadják a betegeket egy-egy egyszerű vizsgálatra, például laborra, CT-re, konzultációra.
Azok körében, akik egyetértenének egy ilyen gyorsítási díj bevezetésével, tízből hatan 5 ezer forintnál kevesebbet fizetnének ezért, közel minden nyolcadik válaszadó pedig 5 ezer forintnál többet. Tízből három megkérdezett vagy nem tudott, vagy nem akart megnevezni pontos összeget.
Tízből hét (69 százalék) válaszadó egyetértene azzal, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyeknél az állami egészségügyben szűkek a kapacitások, üzemeltessék a hétvégeken is (Például használják ki ekkor is a műtőket, CT-ket, MR-berendezéseket). Így nyilatkozott a 30-44 év közöttiek 77 százaléka, a 18-29 év közöttiek 74 százaléka, a 45-59 év közöttiek 69 százaléka, illetve a 60 évnél idősebbek 57 százaléka.
Tízből közel hat (56 százalék) válaszadó inkább nem értene egyet azzal, ha lenne legális lehetőség arra, hogy egy kisebb „gyorsítási díjért” az állami egészségügyben is soron kívül fogadják a betegeket egy-egy egyszerű vizsgálatra, például laborra, CT-re, konzultációra. Így nyilatkozott az érettségizettek 68 százaléka, a diplomások 62 százaléka, a szakmunkások 51 százaléka, illetve a legfeljebb 8 általánost végzettek 45 százaléka.
Tízből közel négy (37 százalék) megkérdezett inkább jó ötletnek tartja, ha lenne ilyen „gyorsító lehetőség”. Ezt mondta a szakmunkások 45 százaléka, a legfeljebb 8 általánost végzettek 44 százaléka, a diplomások 34 százaléka, illetve az érettségizettek 28 százaléka.
Azok körében, akik egyetértenének egy ilyen gyorsítási díj bevezetésével, a válaszadók 18 százaléka legfeljebb ezer forintot, 21 százaléka 3 ezer forintot, 19 százaléka 5 ezer forintot, 8 százalék 10 ezer forintot, 2 százalék 15 ezer forintot, további 2 százalék pedig akár 15 ezernél is többet fizetne. Tízből három megkérdezett nem tudott, vagy nem akart összeget mondani.
Az aktív foglalkoztatottak közül a legtöbben – akik válaszoltak a kérdésre – az 5 ezer forintot (23 százalék) nevezték meg, mint megfelelő díjat, a nyugdíjasok pedig a 3 ezer forintot (26 százalék).
A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. szeptember 8-12 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
