A Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 20 – 25. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus kapcsán felmerült aktuális kérdésekről.
A megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy a lakóhelyükön egyre nehezebb egészségügyi ellátáshoz jutni. Tízből négy válaszadó szerint érezhetően megnőtt a munkanélküliek/álláskeresők száma, szintén tízből négy megkérdezett szerint az önkormányzat egyre kevésbé képes segíteni a bajba jutott embereknek/vállalkozásoknak.
Tízből hét megkérdezett szerint érdemben növekedtek az élelmiszerárak az elmúlt évhez képest. Tízből négy válaszadó úgy tapasztalja, hogy jelentősen emelkedtek a higiéniai és tisztitószerek árai is.
Minden második megkérdezett szerint az a rosszabb hazánknak, az okoz nagyobb társadalmi kárt, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy, és sok ember kerül nehéz helyzetbe. Tízből három válaszadó szerint viszont az okoz nagyobb társadalmi kárt, ha sok ember súlyosan megbetegszik, és meghal a járványban.
Minden második megkérdezett szerint helyes, hogy nem állt le az ország úgy mint tavasszal, tudva azt, hogy a járvány második hullámában naponta több mint ezer ember betegszik meg és több mint húsz ember hal meg, a megbetegedések száma pedig ennél is magasabb lehet. Tízből négy válaszadó szerint újra korlátozásokra lenne szükség, hogy ne terjedjen tovább ilyen ütemben a járvány.
A megkérdezettek kétharmada nem ért egyet azzal, hogy semmi akadálya az ország működésének, akkor sem, ha egyszerre több százezer ember betegszik meg. A válaszadók enyhe többsége inkább egyetért azzal, hogy nem kellenek korlátozások addig, amíg az egészségügy megfelelő ellátást tud biztosítani a rászorulóknak.
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) mondta azt, hogy a lakóhelyükön egyre nehezebb egészségügyi ellátáshoz jutni. Tízből négy (43 százalék) válaszadó szerint érezhetően megnőtt a munkanélküliek/álláskeresők száma, szintén tízből négy (41 százalék) megkérdezett szerint az önkormányzat egyre kevésbé képes segíteni a bajba jutott embereknek/vállalkozásoknak.
A válaszadók harmada (35 százalék) szerint számos üzlet zárt be és vállalkozás ment tönkre, valamint szintén a megkérdezettek harmada (33 százalék) szerint a településükön egyre nagyobb az igény a közmunkára.
Tízből kettő (22 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy a háztartásának a bevétele csökkent a járvány hatására.
A kormánypárti szavazók közül minden tizedik (12 százalék), az ellenzéki szavazóknak pedig a negyede (25 százalék) számolt be erről. A bizonytalan szavazóknak szintén a negyede (26 százalék) mondta azt, hogy a háztartásának a bevétele csökkent az elmúlt időkben.
Tízből hét (70 százalék) megkérdezett szerint érdemben növekedtek az élelmiszerárak az elmúlt évhez képest. Tízből négy (39 százalék) válaszadó úgy tapasztalja, hogy jelentősen emelkedtek a higiéniai és tisztitószerek árai is.
A megkérdezettek harmada (34 százalék) szerint érdemben növekedtek a gyógyszerárak, illetve tízből három válaszadó (30 százalék) szerint az egészségügyi kiadásaik is az elmúlt esztendőhöz képest.
Tízből három megkérdezett szerint vagy érdemben, vagy pedig kisebb mértékben, de növekedtek a kultúrával (32 százalék), ruházkodással (32 százalék), újságok, online-előfizetések, (28 százalék) és a telefonnal, internettel (26 százalék) kapcsolatos kiadásaik az elmúlt évhez képest
Minden második megkérdezett (52 százalék) szerint az a rosszabb hazánknak, az okoz nagyobb társadalmi kárt, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy, és sok ember kerül nehéz helyzetbe.
Tízből három (31 százalék) válaszadó szerint viszont az okoz nagyobb társadalmi kárt, ha sok ember súlyosan megbetegszik, és meghal a járványban.
Budapesten némileg kevesebben vannak azok (15 százalék) akik szerint az okoz nagyobb társadalmi kárt, ha sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban.
Míg áprilisban a megkérdezettek 44 százaléka, májusban 36 százaléka, szeptemberben pedig 37 százaléka mondta azt, hogy az okoz nagyobb társadalmi kárt ha sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban, most ez az arány 31 százalék. Áprilisban a válaszadók 41 százaléka, májusban 50 százaléka, szeptemberben pedig a 49 százaléka látta úgy, hogy az a nagyobb baj, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy és sok ember kerül nehéz helyzetbe.
Minden második (48 százalék) megkérdezett szerint helyes, hogy nem állt le az ország úgy mint tavasszal, tudva azt, hogy a járvány második hullámában naponta többezer ember betegszik meg és közel száz ember hal meg , a megbetegedések száma pedig ennél is magasabb lehet. Tízből négy (43 százalék) válaszadó szerint újra korlátozásokra lenne szükség, hogy ne terjedjen tovább ilyen ütemben a járvány.
Tízből hat (60 százalék) Fidesz szavazó szerint helyes, hogy nem állt lesz az ország úgy, mint tavasszal. Minden második (48 százalék) bizonytalan, és az ellenzéki szavazók harmada (36 százalék) szintén helyesnek ítélte meg azt, hogy nem került sor teljes zárásra.
A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) nem ért egyet azzal, hogy semmi akadálya az ország működésének, akkor sem, ha egyszerre több százezer ember betegszik meg. A válaszadók enyhe többsége (54 százalék) inkább egyetért azzal, hogy nem kellenek korlátozások addig, amíg az egészségügy megfelelő ellátást tud biztosítani a rászorulóknak.
Tízből hat (58 százalék) ellenzéki szavazó inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy nem kellenek korlátozások addig, amíg az egészségügy megfelelő ellátást tud biztosítani a rászorulóknak. Leginkább a Momentum és az MSZP-P (62-62 százalék) látják így.
A Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék) inkább egyetért azzal, hogy nem kellenek korlátozások addig, amíg az egészségügy megfelelő ellátást tud biztosítani a rászorulóknak. Az ellenzéki szavazóknál ez arány 37 százalék.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. október 20 – 25. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
