A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, június 6 és 9 között, egy hete, készített reprezentatív, a pártok támogatását is vizsgáló közvéleménykutatást. Ezen felmérés az első, amelyik a szerb-magyar határra tervezett, a többség által elutasított kerítés bejelentése után készült. Elmondható, hogy a vizsgált időtávban nem okozott az ügy érdemi változást a pártok támogatottságában. Az összes megkérdezett körében a Fidesz szavazóinak száma nem változott, bár kétségtelenül aktívabbak lettek. Az MSZP is megőrizte szavazóit, míg a Jobbik támogatottsága egy százalékponttal csökkent a múlt hónapban mérthez képest.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, június 6 és 9 között, készített reprezentatív, a pártok támogatását is vizsgáló közvéleménykutatást. Ezen felmérés az első, amelyik a szerb-magyar határra tervezett, a többség által feladatának betöltésére alkalmatlannak gondolt kerítés építésének bejelentése után készült. Elmondható, hogy a vizsgált időtávban az ügy nem okozott érdemi változást a pártok támogatottságában. Az összes megkérdezett körében a Fidesz szavazóinak száma nem változott, bár kétségtelenül aktívabbak lettek a párt támogatói. Az MSZP is megőrizte szavazóit, míg a Jobbik támogatottsága egy százalékponttal csökkent a múlt hónapban mérthez képest.
A Fidesz támogatottságának múlt hónapban mért csökenése megállt, és változatlanul 21 százalékon maradt. Így kijelenthető, hogy a szerb-magyar határra tervezett kerítés – amelynek megépítését a múlt héten publikált adatok szerint a többség nem támogatja – a kutatás elkészültéig nem tudta növelni a Fidesz táborát. Azonban, a mozgósítottsági adatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a meglévő tábor egyértelműen aktívabb lett. Míg az elmúlt időszakban az MSZP támogatói mentek volna el legnagyobb arányban szavazni, most már a Fidesz szavazók a legmotíváltabbak.
Az elmúlt egy hónapban az MSZP táborának mérete sem változott, továbbra is az összes megkérdezett 10 százalékának a támogatására számíthatnak. A párt szavazói továbbra is meglehetősen aktívak, és ők azok akik a leginkább elégedetlenek azzal, ahogy az ország ügyei alakulnak.
A Jobbik támogatottságának múlt hónapban kezdődött lassú eróziója júliusban is tovább folytatódott: a pártra szavazók aránya újabb egy százalékponttal, 13 százalékra csökkent. Úgy tűnik tehát, hogy a párt fellendülése májusban tapasztalt csúcshoz képest megtorpant, és a szavazóik motiváltsága is csökken: a meghatározó pártok között az esetükben a legalacsonyabb a részvételi szándék.
A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP és a DK támogatottsága változatlan maradt és továbbra is 3-3 százalékos, míg az Együtt, a PM, és a MLP támogatottsága ebben a hónapban nem érte el az 1 százalékos küszöböt.
Az elmúlt hónapban tehát egyik párt támogatottsága sem növekedett, ellenben újra bővült a bizonytalanok tábora. Ugyan nem a múlt hónapban tapasztalt mértékben, de egy százalékponttal, 48 százalékra növekedett azok aránya, akik nem tudnak, vagy nem akarnak választani a pártok által nyújtott kínálatból.
A kutatás eredményeiről további részletek, például az országban zajló folyamatokkal való elégedettség vizsgálata, a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben található.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. július 6-9 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
