A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 5 – 10. között 1007 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az ellenzéki városvezetők és az ellenzéki politikai erők közti együttműködés megítélését.
A megkérdezettek több mint fele szerint az ellenzéki városvezetők inkább jól vezetik a településeiket, ötből négy ellenzéki szavazó szerint inkább jó munkát végeznek. A válaszadók többsége el tudja képzelni, hogy a jelenlegi ellenzéki városvezetők közül kerülnek majd ki az ellenzék új országos vezetői.
A megkérdezettek több mint fele szerint az ellenzék sikeresebb lehet a következő választásokon, ha szorosabb együttműködéssel, közös listával és közös miniszterelnökkel indul neki a választásoknak – tízből kilenc ellenzéki szavazó így gondolkodik. és Fidesz szavazók harmada is az együttműködésben látja az ellenzék sikerének egyik kulcsát.
A válaszadók kis többsége (42 százalék, 41 ellenében) elképzelhetőnek tartja, hogy egy országgyűlési választáson szavazzon egy ilyen ellenzéki együttműködésre – az ellenzéki szavazók 90 százaléka szavazna egy ilyen formációra, és ha létrejön a Fidesz szavazók 15 százaléka is elképzelhetőnek tartja ezt.
A megkérdezettek úgy látják, hogy a 2019 októberi önkormányzati választáson összefogott pártoknak kell részt venni egy ilyen együttműködésben, míg az abból kimaradók inkább ne legyenek benne.
A megkérdezettek több mint fele (51 százalék) szerint az ellenzéki városvezetők inkább jól vezetik a településeiket, negyedük (25 százalék) szerint inkább rosszul.
Egyértelmű pártos törésvonal figyelhető meg: ötből négy ellenzéki szavazó (80 százalék) szerint inkább jó munkát végeznek az ellenzéki városvezetők, és csupán 6 százalékuk szerint inkább rosszul.
A Fidesz szavazói körében többségben vannak (48 százalék), akik szerint inkább rosszul vezetik a településüket, ám a kormánypárti szavazók harmada (33 százalék) szerint inkább elégedett az ellenzéki vezetők teljesítményével.
A bizonytalan szavazók az ellenzéki véleménymintázatokat követik.
A válaszadók többsége (46 százalék, 34 ellenében) el tudja képzelni, hogy a jelenlegi ellenzéki városvezetők közül kerülnek majd ki az ellenzék új országos vezetői.
Leginkább a Momentum és a DK szavazók gondolják így (90 és 74 százalék), legkevésbé pedig a Fidesz szavazók, ám majd’ harmaduk (31 százalék, 51 ellenében) el tudja képzelni, hogy a helyi vezetők egykor országos vezetők lesznek.
A bizonytalan szavazók ebben az esetben is az ellenzékekhez hasonlóan gondolkodnak.
A megkérdezettek több mint fele (54 százalék, 33 ellenében) szerint az ellenzék sikeresebb lehet a következő választásokon, ha szorosabb együttműködéssel, közös listával és közös miniszterelnökkel indul neki a választásoknak.
Tízből majd’ kilenc ellenzéki szavazó így gondolkodik (88 százalék), leginkább a DK, az MSZP-P és a Jobbik szavazói (96, 89, 88 százalék), sőt, a bizonytalan szavazók több mint fele (55 százalék, 22 ellenében) is.
A Fidesz szavazók harmada (33 százalék, 60 ellenében) is így az együttműködésben látja az ellenzék sikerének egyik kulcsát.
A megkérdezettek kis többséggel (42 százalék, 41 ellenében) ugyan, de elképzelhetőnek tartják, hogy egy országgyűlési választáson szavazzanak egy ilyen ellenzéki együttműködésre.
Az ellenzéki szavazók 90 százaléka szavazna egy ilyen formációra, leginkább a DK, a Jobbik és a Momentum szavazói (93, 90, 89 százalék), sőt, a bizonytalanok többsége is (45 százalék, 26 ellenében).
Ha létrejönne egy ilyen ellenzéki együttműködés, akkor a Fidesz szavazók 15 százaléka is elképzelhetőnek tartja, hogy rá szavazzon.
A megkérdezettek úgy látják, hogy a 2019 októberi önkormányzati választáson (a legtöbb esetben) összefogott pártoknak kell részt venni egy ilyen együttműködésben, míg az abból (általában) kimaradók inkább ne legyenek benne.
Így a válaszadók többsége (36-42 százalék vs. 18-31 százalék) szerint ez együttműködés pártjai az MSZP, Párbeszéd, a DK, a Momentum, a Jobbik és az LMP.
Míg a Kétfarkú Kutya Pártot, a Mi hazánk mozgalmat, a Munkáspártot és a Liberálisokat többségük (27-34 százalék vs. 19-28 százalék) nem látja ezen politikai közösség részének.
A megkérdezés során az egyes politikusok ismertsége és népszerűsége eképpen alakult:
Ezen adatfelvétel során az egyes pártok támogatottsága itt látható:
Ezen adatsor nem része a szokásos havi, pártok támogatottságát mérő kutatássorozatnak.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. június 5 – 10. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
