Budapest, 2012. február 10. Göncz Árpád volt köztársasági elnök részt vesz a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárban tartott ünnepségen, ahol családja és barátai köszöntötték a kilencvenedik születésnapját ünneplõ államfõt. MTI Fotó: Cseke Csilla

Október 23 továbbra is a legkevésbé fontos nemzeti ünnepnek számít, megosztó jellege miatt a megkérdezettek mindössze egytizede sorolja az első helyre. Göncz Árpádot azonban nem csak október 23-a hősének, hanemmessze a legjobb köztársasági elnöknek is gondolják a magyarok: a megkérdezettek kétharmada gondolja így. Áder János elnöki-politikai tevékenysége viszont koránt sem ennyire egyértelmű, a válaszadók lényegében fele-fele arányban gondolják megosztónak és egységet teremtőnek.

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 9 és 15 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta október 23, mint nemzeti ünnep, és Göncz Árpád nemrég elhunyt, valamit Áder János aktív köztársasági elnökök megítélését. Október 23 továbbra is a legkevésbé fontos nemzeti ünnepnek számít, megosztó jellege miatt a megkérdezettek mindössze egytizede sorolja az első helyre. Göncz Árpádot azonban nem csak október 23-a hősének, hanem messze a legjobb köztársasági elnöknek is gondolják a magyarok: a megkérdezettek kétharmada gondolja így. Áder János elnöki-politikai tevékenysége viszont koránt sem ennyire egyértelmű, a válaszadók lényegében fele-fele arányban gondolják megosztónak és egységet teremtőnek.

Október 23., a “legfrissebb” nemzeti ünnepünk egyben a legkevésbé fontos is a megkérdezettek számára, tízból mindössze egy (11 százalék) sorolta az első helyre. Ebben az összevetésben augusztus 20. (41 százalék), de március 15. (33 százalék) is megelőzi. Az okoktat keresve láthatjuk, hogy az 1956-os forradalom, és az 1989-es köztársaság kikiáltásának az ünnepe számít a leginkább megosztónak, illetve ez az az ünnep, amivel a legkevesebben tudnak feltétel nélkül azonosulni.

2008-ban végzett kutatásunkhoz hasonlítva a friss eredményeken az látszik, míg augusztus 20. és október 23. megítélése érdemben nem változott, addig március 15-e elvesztette első helyét az ünnepek között. Az elmúlt hét évben ezen ünnep fontossága kis mértékben minden választói csoportban csökkent, de leginkább a Fidesz szavazói között.

unnepek_2008vs2015.png

A nemrég elhunyt Göncz Árpád október 23-ához nem csak 1956-os szerepvállalása okán, hanem mint az 1989-ben aznap kikiáltott köztársaság első elnökeként is kötődik. Olyannyira, hogy a válaszadók elsöprő többsége (66 százalék) szerint Göncz volt a legjobb köztársasági elnök eddig. A második helyen messze lemaradva (9 százalék) Áder János található, majd Sólyom László (4 százalék), Mádl Ferenc, és Schmitt Pál zárja a sort.

Az eredmény visszaigazolni látszik azt a közvélekedést, hogy Göncz Áprád volt az a köztársasági elnök, aki az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően személyében “kifejezi a nemzet egységét”. Ez abban is látszik, hogy minden párt szavazói szerint egyértelműen ő volt a legjobb köztársasági elnök. Leginkább az MSZP (78 százalék) és a Fidesz (63 százalék) gondolják így, míg legkevésbé a Jobbikosok (54 százalék).  Az MSZP és a Jobbik szavazók esetében azonban nem Áder, hanem Sólyom van a második helyen, 5, illetve 7 százalékkal.

goncz_kozt_elnokok.png

Göncz Árpád rendszerváltás előtti és utáni szerepe kiemelkedően fontos személyiségek körébe emeli. A megkérdezettek Széchenyi István és Kossuth Lajos után a harmadik leginkább olyan személyiségnek gondolják, aki emlékében is képes megtestesíteni a nemzet egységét. A válaszadók 19%-a emelte a történelmi személyiségek körébe Göncz Árpádot, aki ezzel Deák Ferenc és Kádár János elé is került.

Göncz ilyetén megítélésében nincs komoly eltérés az egyes pártok szavazói között, bár némileg kedvezőbb a baloldali szavazók körében. Fontos észrevenni azt is, hogy az idősebb és a fiatalabb válaszadók – tehát, akik még látták és akik már nem látták aktívan polititzálni – is hasonlóan gondolkodnak történelmi szerepéről.

Egy furcsa kettősséget figyelhetünk tehát meg: míg a rendszerváltásról összességében nem gondolkodunk túlságosan magasztosan, addig annak egyik meghatározó alakját már most történelmi magasságokba emeltük.

tortenelmi_szemelyek.png

Göncznél sokkal megosztóbb köztársasági elnök Áder János. A friss adatok azt mutatják, hogy tízből négy megkérdezett (41 százalék) gondolja Ádert inkább megosztónak, míg kicsivel többen (46 százalák) érzik úgy, hogy egységet teremtől személyiség. Ezzel némileg kevésbé megosztó elnök, mint Sólyom László volt egy 2008-ban készült kutatásunkszerint. Azonban ha megnézzük azt, hogy az egyes pártok szavazói mit gondolnak erről némileg árnyaltabb képet kapunk.

Áder elsősorban a Fidesz szavazók körében számít kevésbé megosztónak. Így, az összességében kedvezőbb megítélését elsősorban annak köszönheti, hogy a Fidesz szavazók 30 százalékponttal kevésbé gondolják megosztónak, mint Sólyom Lászlót anno.

solyom_vs_ader_megoszt_egyseg.png

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, illetve a pénteki ATV, Szólás Szabadsága műsorban voltak láthatók.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2015. október 9-15 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.