Tízből kilenc megkérdezett hallott arról, hogy már több tanárt rúgtak ki a polgári engedetlenség résztvevői közül. A válaszadók 84 százaléka inkább nem ért egyet ezeknek a tanároknak kirúgásával.
Tízből nyolc megkérdezett támogatja a tanárok tiltakozását. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem az összes, tízből nyolc bizonytalan szavazó, illetve tízből négy Fidesz szavazó.
Tízből kilenc válaszadó inkább egyetért azzal, hogy a tanárok magasabb fizetést kapjanak.
Szinte az összes válaszadó (98 százalék) hallott arról, hogy polgári engedetlenséggel és gördülő sztrájkkal tiltakoznak a pedagógusok többek között a tanárok alacsony bérei és a túlterheltség miatt.
Szintén szinte mindenki (94 százalék) értesült arról, hogy az utóbbi hetekben több tüntetés volt a tanárok helyzetének rendezéséért.
Tízből kilenc (88 százalék) megkérdezett hallott arról, hogy már több tanárt rúgtak ki a polgári engedetlenség résztvevői közül. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem az összes (97 százalék), a bizonytalan szavazók túlnyomó többsége (84 százalék), illetve a Fidesz szavazók háromnegyede (76 százalék).
Minden nyolcadik (12 százalék) válaszadó azonban nem hallott az elbocsátásokról. A Fidesz szavazók 22 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 14 százaléka mondta ezt.
A megkérdezettek túlnyomó többsége (84 százalék) inkább nem ért egyet ezeknek a tanároknak kirúgásával. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem az összes (99 százalék), tízből kilenc (87 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók enyhe többsége (54 százalék).
Tízből nyolc (79 százalék) válaszadó támogatja a tanárok tiltakozását. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem az összes (99 százalék), tízből nyolc (83 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (40 százalék) Fidesz szavazó.
Az október felmérésünk során is hasonló számok jöttek ki, a változás annyi, hogy csökkent a Fidesz szavazók támogatása, a bizonytalanoké pedig nőtt.
A mostani kutatásunk szerint a 18-29 év közöttiek és a Budapesten élők támogatják leginkább a tanárok tiltakozását (86 és 87 százalék), a 45-59 év közöttiek, illetve a községekben élők pedig a legkevésbé (74 és 70 százalék).
Tízből kilenc (91 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal, hogy a tanárok magasabb fizetést kapjanak. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül az összes (100 százalék), tízből kilenc (90 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből nyolc (78 százalék) Fidesz szavazó. [Októberben még összesen még 89 százalék nyilatkozott így, s mindegyik társadalmi csoportban nőtt az arány]
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. december 05 – 08. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1009 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.ti
