A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 26-30. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az oktatásügy és az egészségügy helyzetéről.
Tízből hat megkérdezett inkább nem elégedett a magyarországi oktatás helyzetével. A válaszadók kétharmada szerint a kormány nem szentel kellő figyelmet erre a humán szektorra. Tízből hét megkérdezett szerint az oktatás problémáinak megoldásához fontos lenne, hogy önálló minisztériuma legyen az oktatásnak.
Tízből közel kilenc válaszadó szerint szükség lenne több állami forrást biztosítani az oktatás fejlesztésére. A megkérdezettek kétharmada szerint szükség lenne a pedagógusbérek jelentős, legalább 50 százalékos emelésére. A válaszadók további 4 százaléka szerint még nagyobb béremelésre lenne szükség.
A megkérdezettek közel háromnegyede szerint szükséges lenne a diákok és a pedagógusok iskolai terhelésének a csökkentésére. Tízből nyolc válaszadó azt tartja helyesnek, ha joguk van a pedagógusoknak sztrájkolni, ha elégedetlenek a helyzetükkel.
A megkérdezettek közel háromnegyede inkább nem elégedett a magyarországi egészségügy helyzetével. Tízből nyolc válaszadó szerint szükség lenne önálló Egészségügyi Minisztériumra.
Tízből hét megkérdezett szerint a Covid-járványhoz hasonló helyzetekben hatékonyabban lehetne fellépni, ha lenne egy önálló egészségügyi minisztérium.
A válaszadók többsége szerint negatív üzenete van annak, hogy Magyarországon kívül egyetlen országban tartozik az egészségügy a belügyminisztérium alá, a Pápua Új-Guinea mellett fekvő Nauru szigetén.
Tízből hat (61 százalék) megkérdezett inkább nem elégedett a magyarországi oktatás helyzetével. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (94 százalék), a bizonytalan szavazók közel háromnegyede (73 százalék), illetve a Fidesz szavazóinak a negyede (25 százalék) is.
A válaszadók kétharmada (67 százalék) szerint a kormány nem szentel kellő figyelmet az oktatásnak. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte majd’ mindannyian (97 százalék), tízből nyolc (78 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (35 százalék).
Tízből hét (70 százalék) megkérdezett szerint az oktatás problémáinak megoldásához fontos lenne, hogy önálló minisztériuma legyen az oktatásnak. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (96 százalék), a bizonytalan szavazók közel háromnegyede (73 százalék), illetve minden második (49 százalék) Fidesz szavazó is.
Tízből közel kilenc (86 százalék) válaszadó szerint szükség lenne több állami forrást biztosítani az oktatás fejlesztésére. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte majd’ mindannyian (99 százalék), szinte hasonló arányban a bizonytalan szavazók (94 százalék), illetve tízből hét (70 százalék) Fidesz szavazó is.
Tízből négy (39 százalék) válaszadó tapasztalt tartós pedagógushiányt abban az intézményben, ahova gyermeke/unokája, stb. jár.
A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) szerint szükség lenne a pedagógusbérek jelentős, legalább 50 százalékos emelésére. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolcan (83 százalék), tízből hét (69 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden második (49 százalék) Fidesz szavazó.
Minden ötödik (19 százalék) válaszadó szerint szükség lenne béremelésre, de nem ilyen mértékűre. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden tizedik (9 százalék), a Fidesz szavazók közel negyede (23 százalék), illetve a bizonytalan szavazók ötöde (22 százalék).
A megkérdezettek 4 százaléka szerint még nagyobb béremelésre lenne szükség. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 7 százaléka, a bizonytalan szavazók 4 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.
Közel minden tizedik (8 százalék) válaszadó szerint nem szükséges a pedagógusok bérének emelése. Ezt mondta minden ötödik (18 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók 2 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az 1 százaléka.
A megkérdezettek közel háromnegyede (72 százalék) szerint szükséges lenne a diákok és a pedagógusok iskolai terhelésének a csökkentésére. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel kilencen (86 százalék), a bizonytalan szavazók háromnegyede (73 százalék) illetve tízből hat (61 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből nyolc (80 százalék) megkérdezett azt tartja helyesnek, ha joguk van a pedagógusoknak sztrájkolni, ha elégedetlenek a helyzetükkel. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte majd’ mindannyian (98 százalék), tízből kilenc (88 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből hat (59 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek közel háromnegyede (72 százalék) inkább nem elégedett a magyarországi egészségügy helyzetével. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (93 százalék), tízből nyolc (83 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden második (45 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből nyolc (79 százalék) válaszadó szerint szükség lenne önálló Egészségügyi Minisztériumra. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte majd’ mindannyian (98 százalék), tízből kilenc (90 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből közel hat (56 százalék) Fidesz szavazó is.
Tízből hét (69 százalék) megkérdezett szerint a Covid-járványhoz hasonló helyzetekben hatékonyabban lehetne fellépni, ha lenne egy önálló egészségügyi minisztérium. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (95 százalék), tízből közel nyolc (77 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (42 százalék) Fidesz szavazó.
A válaszadók többsége (54 százalék) szerint negatív üzenete van annak, hogy Magyarországon kívül egyetlen országban tartozik az egészségügy a belügyminisztérium alá, a Pápua Új-Guinea mellett fekvő Nauru szigetén. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilencen (89 százalék), tízből közel hat (56 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből közel három (27 százalék) Fidesz szavazó.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. május 26 – 30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
