A Publicus Intézet friss kutatásában empirikus eszközökkel megvizsgálja, hogy a különböző méretű, irányultságú és jellegű médiavállalkozásokban dolgozó menedzsereknek és tulajdonosoknak véleményét az új médiatörvényekről és a sajtószabadság helyzetéről. A kutatás a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából és szakmai iránymutatásai alapján készült.
A kutatás kérdéseire összesen 58 médiamunkatárs válaszolt telefonon vagy online. A minta nem reprezentatív, azonban a vélemények belső összefüggései biztosan igazak a teljes célcsoportra is.
A Publicus Intézet friss kutatásában empirikus eszközökkel megvizsgálja, hogy a különböző méretű, irányultságú és jellegű médiavállalkozásokban dolgozó menedzsereknek és tulajdonosoknak véleményét az új médiatörvényekről és a sajtószabadság helyzetéről. A kutatás a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából és szakmai iránymutatásai alapján készült.
A kutatás kérdéseire összesen 58 médiamunkatárs válaszolt telefonon vagy online. A minta nem reprezentatív, azonban a vélemények belső összefüggései biztosan igazak a teljes célcsoportra is.
Mik a sajtószabadság feltételei?
A sajtószabadság legfontosabb feltételének azt érzik a médiamenedzserek, hogy a médiahatóság ne kizárólag pártok jelöltjeiből álljon, illetve azt, hogy a médiatulajdonosok és a politikai pártok közt ne legyen összefonódás.
A politikai függetlenségen túl az újságírói függetlenségnek is nagy szerepet tulajdonítanak a médiamenedzserek a sajtószabadságban. Ennek zálogát leginkább erős szakmai szervezetekben és az önszabályozásban látják a válaszadók. Az újságírók érdemi beleszólási lehetőségét a főszerkesztő választásba nem mindenki érzi fontosnak a sajtószabadság szempontjából, és a magyar médiatulajdonosok, illetve a közszolgálati műsorok jelentőségének megítélése is megosztja a médiamenedzsereket.
Milyen a sajtószabadság helyzete?
Mindent egybevetve a médiamenedzserek véleményátlaga szerint a közepesnél egy kicsivel jobb jelenleg a sajtószabadság helyzete. A válaszok átlaga: 5,45 pontnak adódott egy 10 fokú skálán. A vidéken dolgozók átlaga 6,1, az országos terjesztésű fővárosi székhelyű médiatermékeknél dolgozó menedzserek átlaga azonban csak 4,4 pont.
A médiamenedzserek többség úgy érzi, úgy látja, hogy az új médiatörvények hatálybalépése óta romlott az újságírói munka megbecsültsége és romlottak az újságírói munka jogi feltételei is. Mindent egybevetve a menedzserek 56 százalékának negatív a véleménye az új médiatörvények hatásáról, és csak 40 százalékuké pozitív (a hiányzó 4% ambivalens).
És az új médiatörvény?
A válaszadók 59 százaléka azt mondta az új médiatörvényekről, hogy nagyjából az következett be, amire előzetesen számított. 27 százalékuk szerint viszont a helyzet kedvezőtlenebből alakult, mint ahogy előzetesen számoltak vele. Végül 14 százalék azok aránya, akik szerint a helyzet kedvezőbben alakult az előzetes várakozásuknál. Elsősorban azoknak voltak pozitívak a várakozásaik, akik nagy jelentőséget tulajdonítnak a sajtószabadságban a közszolgálati műsorszolgáltatásnak és annak, hogy inkább magyar tulajdonosai legyenek a médiatermékeknek.
A felmérés során arra kértük a médiamenedzsereket, hogy ítéljék meg azt, hogy szerintük romlott, nem változott vagy javult nyolc alaptényező a média működésében az új médiatörvények hatálybalépése óta. A válaszokat itt is mérleg-indexre vetítettük (javult=+100 pont, nem változott, nem tudja megítélni=0 pont, romlott=-100 pont). A megkérdezettek 5 százaléka (3 fő) kitért az érdemi válaszadás elől; nincs okunk azt feltételezni, hogy ők információ- vagy véleményhiány miatt nem válaszoltak.
Csaknem bizonyosan az lehet az ok, hogy politikailag kényesnek ítélték a kérdést, így még egy anonim felmérés keretén belül is biztonságosabbnak vélték, ha nem mondanak semmit. A többiek körében a nyolc alaptényező közül hétnél egyértelműen negatív a válaszok mérlege, és csak a gyermekekre ártalmas tartalmak mennyisége tényezőnél pozitív a mérleg. A médiamunkatársak véleményeinek átlaga szerint az újságírói munka megbecsültségére hatottak a legnegatívabban az új médiatörvények.
Politikai nyomás?
A médiamenedzserek munkáját nagyobb valószínűséggel befolyásolja a médiaszabályozás, mint a tulajdonos. A hirdetők és a politikai pártok esetében viszont egyértelműen negatívnak adódott a válaszok mérlege. Ezzel együtt azért figyelemreméltó, hogy a válaszadók több mint harmada azt mondta: hatnak a munkájára a politikai pártok. Ez a hatás a legtöbbször áttételes, amire abból is következtethetünk, hogy a válaszadók 57 százaléka szerint a munkahelyük pénzügyi háttere függ a mindenkori politikától, és ebből 28% szerint nagyon függ.
A médiamenedzserek 35 százaléka szerint ma Magyarországon olyan mértékű a médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás, hogy az már korlátozza a sajtószabadság érvényesülését. Azt viszont mindössze 5 százalékuk gondolja, hogy egyáltalán nincs politikai nyomás a médián. És akik erős politikai nyomást éreznek a médián, természetesen nagyobb valószínűséggel elégedetlenek az új törvényekkel, mint azok, akik szerint nincs politikai nyomásgyakorlás.
A médiamenedzserek azonban nem éreznek nagyobb politikai nyomást a médián, mint amekkora gazdasági nyomást éreznek, sőt. A válaszadók 53 százaléka pontosan egyformán értékelte a politikai és a gazdasági nyomásgyakorlás mértékét, 26 százalékuk szerint viszont a gazdasági nyomás erősebb, mint a politikai, 21 százalékuk szerint pedig a politikai nyomás nagyobb, mint a gazdasági.
További eredmények?
Ezen rövid bemutató csak néhány vizsgálati szempontra hívja fel a figyelmet, ám a teljes, itt letölthető tanulmányban több más területet és részletesen vizsgálunk.
