A politikai értékpreferenciák vizsgálatában elégtelen az egydimenziós, baloldali-jobboldali felosztás, mert sem a pártok, sem a választóik nem simulnak bele. Társadalmunk ideológiai állapota jobban megrajzolható két markánsan elkülönülő dimenzió mentén. Az egyik a gazdaságot érintő kérdésekről alkotott vélemények alapján kirajzolódó gazdaságpolitikai tengely, a másik a mindennapi élet során felvetődő kérdések mentén kirajzolódó társadalmi-kulturális dimenzió. Ez Magyarország politikai térképe.
„Szívtelen, aki 25 évesen nem liberális, és agyatlan, aki 35 évesen nem konzervatív.” Nem véletlenül tulajdonítják sokan a megkérdőjelezhetetlen érdemeket szerzett államférfinak, Sir Winston Churchillnek ezt az idézetet, ami valójában több mint száz évvel korábban, Franciaországban hangzott el. A brit Konzervatív Párt egykori vezetője és kétszeres miniszterelnöke az 1900-as évek első felét átívelő politikai karrierje során volt liberális, független és konzervatív képviselő, valamint tagja volt liberális, kétpárti és konzervatív kormányoknak is.
Bár a politikusok ilyen „volatilitása” az érettebb, jelenkori demokráciában sem teljesen szokatlan, túlságosan gyakorinak sem mondható. Azt pedig mindenképpen komoly bátorság lenne kijelenteni, hogy az államférfivá válás elengedhetetlen kritériuma, hogy egy politikus járja be a teljes politikai palettát. Sőt, azon országokban, ahol a pártrendszer évtizedek óta stabil, a politikusok egészen más stratégiát követnek. Politikájukkal igyekeznek jól körülhatárolható, kulturális és gazdasági értelemben a lehető leghomogénebb társadalmi csoportokat megszólítani, és az ő támogatásukkal többséget szerezni. Ez a nyugati demokráciákat vezető néppártok esetében sem jelent lehatárolt politikai mezőket, de az értékalapú következetesség bizonyos fokát mindenképpen. A Progresszív Intézet arra volt kíváncsi, hogyan alakul ez az értékalapú következetesség a pártok és a választók, valamint a különböző társadalmi csoportok fejében, ezért megbízta a Publicus Intézetet, hogy vizsgálja meg az ország lakosságának politikai érték-preferenciáit, és végezze el az ehhez szükséges kutatást.
Körülnézve a világban kézenfekvőnek tűnt a megoldás: mivel politikai teszt rengeteg van az interneten is, tovább kell lépnünk, és politikai térképet kell csinálnunk. Egy olyan térképet, amely elsősorban ideológiai értékmeghatározást nyújt, és nem az egyes pártokhoz vagy jelöltekhez való viszonyulásból indul ki. Miután az ideológiai meghatározás elkészült, a térképre a pártok és a politikusok is rákerülnek – sőt, mostantól bármilyen politikai megnyilvánulás és program elhelyezhető rajta, aminek hátterében értékrendszer azonosítható. Rendkívül fontos, hogy a keretet, a térkép határait és a ”domborzat” részét képező társadalmi és választói csoportokat egy 1200 fős reprezentatív felmérés alapjándefiniáltuk. Az értékválasztás komplex meghatározásának alapja egy 73 attitűdállításból álló kérdéssor, valamint az arra adott válaszok együttjárása. Az állításokkal való egyetértés mintázatai két dimenzió, egy gazdasági és egy társadalmi-kulturális mentén szórták a válaszadókat. Az eredmény tehát egy koordináta-rendszer, Magyarország politikai térképe.
A gazdaságpolitika gyűjtőfogalmával jellemezhető dimenzióhoz tartozik az állam gazdasági szerepe, a kapitalizmus zabolátlan vagy kontrollált működése, az egyenlőtlenség kérdése, de például a foglalkoztatás és az egyéni kontra közösségi felelősség kérdése is. A másik, társadalmi-kulturális dimenzió a közerkölccsel kapcsolatos tág kört firtatja. Ide tartozik például, hogy hogyan látjuk a családbeli szerepeket, milyen nevelési elveket vallunk, mit gondolunk a homoszexuális és egyéb kisebbségek jogairól és társadalmi szerepéről, a demokrácia megítéléséről vagy a nemzet iránti érzelmekről. Kevesebb dimenzió komoly információvesztést jelentene, hiszen – mint az látható is – a választókra nem húzható rá a leegyszerűsítő bal-, vagy jobboldali címke, ennél több dimenzió viszont az adatok értelmezését tette volna meglehetősen nehézkessé. Természetesen nem állítjuk, hogy a felhasznált kérdéssornál nincs jobb, sőt, számunkra egyértelmű, hogy azt folyamatosan javítani és fejleszteni kell a megbízhatóbb eredmények érdekében.
A kérdések a www.politikaiterkep.hu oldalon megtalálhatók, sőt a teszt is kitölthető. Az eredmény birtokában mindenki képet kaphat arról, hogy mely ideológiai mezőben helyezkedik el, mennyire van távol saját korcsoportja, az azonos lakóhellyel vagy iskolai végzettséggel rendelkezők, az azonos szavazótáborba tartozók koordinátáitól, valamint kiderítheti azt is, értékalapon vajon tényleg az általa választott párt írott programja áll-e hozzá a legközelebb.
Ahogy az eredmények részletes elemzéséből kiderül, a politikát hivatásul választóknak nincs könnyű dolguk; a választók sokfélék, és sokféleképpen gondolkodnak. Azonban az aktuális politikai csörte megnyerésén túl is tekintő, ország hosszútávú jövőjéért felelősséget érző politikusnak egy valóban Churchill-től származó idézet jó tanáccsal szolgálhat: „A leggyönyörűbb stratégiának is számítanak az eredményei.”
