A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 10 és 14 között, 1100 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A felmérés a szavazók további aktivitását mutatja, az elmúlt egy hónapban tovább csökkent a bizonytalanok aránya. Azonban az elmúlt időszak domináns témája – a kerítés- és menekültügy – lassan megmozgatja a szavazókat is. A Fidesz ebben a hónapban újabb egy százalékponttal növelte támogatói arányát, és az MSZP is hosszú hónapok óta most először növekedni tudott a 10%-os mélypontjáról.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 10 és 14 között, 1100 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A felmérés a szavazók további aktivitását mutatja, az elmúlt egy hónapban tovább csökkent a bizonytalanok aránya. Azonban az elmúlt időszak domináns témája – a kerítés- és menekültügy – lassan megmozgatja a szavazókat is. A Fidesz ebben a hónapban újabb egy százalékponttal növelte támogatói arányát, és az MSZP is hosszú hónapok óta most először növekedni tudott a 10%-os mélypontjáról.
A Fidesz elmozdulni látszik a júniusban és júliusban mért mélyontjáról, és augusztushoz hasonlóan újabb egy százalékpontot most növekedni tudott. Most tehát 23 százalékos a támgatottsága, azonban ezzel még bent maradt abban a 21-23 százalékos sávban ahol lassan fél éve tartózkodik. Támogatói meglehetősen aktívak mióta a kerítés-ügy uralja a napirendet.
Az MSZP szavazóinak száma hónapok óta most először – egy százalékpontot – növekedett, így 11 százalékon áll. Ez az elmozdulás nem szignifikáns, és a párt már több mint egy éve a 10-12 százalékos sávban mozog, így kérdéses, hogy a változás trendszerű-e. Azonban továbbra is az MSZP szavazók a legelszántabbak, sőt, a szavazási hajlandóságuk a múlt hónap óta még növekedett is.
A Jobbik már harmadik hónapja a választások utáni mélypontján, 13 százalékon áll. Most már egyértelműen kijelenthető, hogy párt elvesztette a választások utáni lendületét és a frissen megszerzett kb. 250.000 szavazóját elvesztette. A Jobbikot ezen felül még a szavazóinak az inaktivitása is sújtja, továbbra is az ő aktivitásuk a legalacsonyabb a pártok között.
A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP továbbra is 3 százalékon áll, hasonlóan a DK-hoz. Az Együtt ebben a hónapban elérte az 1 százalékos küszöböt, míg a PM-nek és a Liberálisoknak ez most sem sikerült.
A bizonytalanok aránya 44 százalékos, és már harmadik hónapja folyamatosan csökken. Ennek okán azt aktivitás folyamatosan növekedik és pártok támogatottságának növekedése elsősorban a bizonytalanok köréből táplálkozik.
A kutatás eredményeiről további részletek, például biztos szavazók preferenciái és az országban zajló folyamatokkal való elégedettség a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. szeptember 10-14 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
