A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 9 és 15 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A felmérés a szavazók további aktivitását mutatja, már harmadik hónapja folyamatosan csökken a bizonytalanok aránya. Továbbra is az időszak meghatározó témája – a kerítés- és menekültügy – mozgatja elsősorban a szavazókat. A Fidesz ebben a hónapban újabb egy százalékponttal növelte támogatói arányát. Azonban az ellenzék szavazóit is megmozdítja az ügy: a múlt hónapban az MSZP, ebben a hónapban a DK tudta egy százalékponttal növelni támogatottságát.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 9 és 15 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A felmérés a szavazók további aktivitását mutatja, már harmadik hónapja folyamatosan csökken a bizonytalanok aránya. Továbbra is az időszak meghatározó témája – a kerítés- és menekültügy – mozgatja elsősorban a szavazókat. A Fidesz ebben a hónapban újabb egy százalékponttal növelte támogatói arányát. Azonban az ellenzék szavazóit is megmozdítja az ügy: a múlt hónapban az MSZP, ebben a hónapban a DK tudta egy százalékponttal növelni támogatottságát.
A Fidesz szavazóinak aránya újabb egy százalékpontot növekedve 24 százalék. Ezzel a párt folyamatosan növekszik a júniusban és júliusban mért 21 százalékos mélypontról, ám a 2014 októberében mért csúcsponthoz képest elvesztett szavazóinak csak töredékét szerezte vissza.
Az MSZP megtartva a múlt hónapban szerzett szavazóit, továbbra is 11 százalékon áll. Így a pártnak közel 900.000 szavazója van, akik továbbra is a legaktívabbak, és a legnagyobb arányban mennének „most vasárnap” szavazni.
A Jobbik immár negyedik hónapja, július óta a választások utáni mélypontján, 13 százalékon áll. Azonban a párt nagyjából egymillió szavazója további is meglehetősen motiválatlan, csupán 64 százalékuk menne el szavazni – ezzel sereghajtók.
Néhány apró változás a többi párt támogatottságában is megfigyelhető. A DK tábora az elmúlt hónaphoz képest egy százalékponttal, 4 százalékra nőtt, míg a Együtt most nem érte el az egy százalékot. A LMP, valamint a PM, és az MLP támogatottsága nem változott – míg az előbbi továbbra is 3 százalékon áll, a továbbiak továbbra is az egy százalékos határ alatt.
Az elmúlt néhány hónapban tehát lassú mozgás indult meg a pártok támogatottságában. Úgy tűnik, hogy a kormányoldal, és a baloldali ellenzék egyaránt meg tud szólítani eddig bizonytalan szavazókat: míg a Fidesz három hónap alatt 3 százalékpontot növekedett, a baloldali ellenzék kettőt. Tükrözendő ez utóbbi megosztottságát, a nyereség egyelőre két pártnál, az MSZP-nél és a DK-nál fele-fele arányban megosztva, csapódik le. Mindeközben, az elmúlt három hónapban a bizonytalanok aránya 5 százalékponttal 43 százalékra csökkent.
A kutatás eredményeiről további részletek, például biztos szavazók preferenciái és az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. október 9-15 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
