A Publicus Intézet szeptember 04-09. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket energiaárakkal kapcsolatban.
2023 augusztusához képest 7 százalékponttal (67 százalékról 74 százalékra) növekedett azok aránya, akik inkább az Orbán kormányt hibáztatják a rezsiárak emelkedéséért, egyúttal pedig 7 százalékpontot csökkent (48 százalékról 41 százalékra) azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók inkább felelősek az energiaárak emelkedéséért.
A válaszadók közel háromnegyede szerint a jelen helyzetben lenne az Orbán-kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat. Tízből hat megkérdezett nem helyesli, hogy az Orbán-kormány döntése nyomán a lakossági piaci energiaárak nem követik az energiaárak tőzsdei mozgását
A válaszadók közel negyede mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás államilag támogatott mértéket. Tízből közel négy megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy nehézséget jelent neki a nem támogatott energiaköltségek kifizetése.
A válaszadók átlagban a háztartásuk kiadásainak a 25 százalékát költik energiára.
A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Tízből közel hat (55 százalék) válaszadó Oroszországot, tízből négy (41 százalék) megkérdezett pedig a brüsszeli szankciókat nevezte meg.
2023 augusztusához képest 7 százalékponttal (67 százalékról 74 százalékra) növekedett azok aránya, akik inkább az Orbán kormányt hibáztatják a rezsiárak emelkedéséért.
A mostani felmérésünk során a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék) azt mondta, hogy az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. (2023 augusztusában 94 százalék, 2023 júniusában pedig 98 százalék volt ez az arány.)
Tízből nyolc (77 százalék) bizonytalan szavazó szerint is inkább felelős az Orbán-kormány a mostani rezsiárakért. Ez az arány 3 százalékponttal magasabb, mint az augusztusi számok (77 százalék)
A Fidesz szavazóknál is növekedés figyelhető meg: míg a mostani felmérésünk során a válaszadók harmada (33 százalék) mondta azt, hogy az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért, addig 2023 augusztusában még a megkérdezettek negyede (25 százalék) nyilatkozott így.
2023 augusztusához képest 7 százalékpontot csökkent (48 százalékról 41 százalékra) azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók inkább felelősek az energiaárak emelkedéséért. A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál 4 százalékponttal (23-ról 19 százalékra), a bizonytalan szavazóknál pedig 5 százalékponttal csökkent (44-ről 39 százalékra) a Brüsszelt hibáztatók aránya. A Fidesz szavazóknál nem történt változás ennél a kérdésnél.
2023 augusztusához képest 58 százalékról 55 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint Oroszország inkább felelős a rezsiárak emelkedéséért. A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál 7 százalékpontos növekedés (58-ról 68 százalékra), a bizonytalan szavazóknál pedig 4 százalékpontos növekedés (46-ról 55 százalékra) figyelhető meg. A Fidesz szavazóknál nincs jelentős változás.
A válaszadók közel háromnegyede (72 százalék) szerint a jelen helyzetben lenne az Orbán-kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel kilenc (92 százalék), tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók közül tízből négy (40 százalék).
2023 augusztusában még a válaszadók kétharmada (65 százalék) mondta azt, hogy szerinte a jelen helyzetben lenne az Orbán-kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat. Ezt közölte akkor a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel kilenc (85 százalék), tízből hét (72 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (34 százalék).
Tízből hat (60 százalék) megkérdezett nem helyesli, hogy az Orbán-kormány döntése nyomán a lakossági piaci energiaárak nem követik az energiaárak tőzsdei mozgását. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (79 százalék), a bizonytalan szavazók kétharmada (65 százalék), illetve a Fidesz szavazók negyede (27 százalék).
2023 augusztusában még minden második (65 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nem helyesli, hogy az Orbán-kormány döntése nyomán a lakossági piaci energiaárak nem követik az energiaárak tőzsdei mozgását. Akkor még így gondolta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak háromnegyede (74 százalék), minden második bizonytalan szavazó (49 százalék), illetve a Fidesz szavazók negyede (27 százalék).
A válaszadók közel negyede (24 százalék) mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás államilag támogatott mértéket. 2023 májusában 21 százalék, 2023 augusztusában 23 százalék, 2022 októberében 39 százalék, 2022 augusztusában 43 százalék, 2022 júliusában pedig még 56 százalék volt ez az arány.
A válaszadók közel negyede (23 százalék) 11-20 ezer forintot, minden ötödik (20 százalék) 21-30 ezer forintot, 12 százalék 0-10 ezer forintot, 8 százalék 31-40 ezer forintot, 6 százalék 41-51 ezer forintot, 12 százalék pedig több mint 50 ezer forintot költ a háztartásában áramra és gázra. A panelházban lakók 46 százaléka, a társasházban élők 40 százaléka, illetve a kertesházban élők 30 százaléka költ 20 ezer forint alatt havonta rezsire.
Tízből közel négy (37 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nehézséget jelent neki a nem támogatott energiaköltségek kifizetése. Leginkább a legfeljebb 8 általánost végzettek (48 százalék) és a nők (44 százalék) nyilatkoztak így.
A válaszadók átlagban a háztartásuk kiadásainak a 25 százalékát költik energiára. A legmagasabb ez az érték a nyugdíjasoknál (27 százalék), az egyéb inaktívoknál (28 százalék), illetve a kertes házban élőknél (26 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. szeptember 04–09. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
