A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 2-6. között 1002 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az orosz-ukrán háborúról.
A megkérdezettek 56 százaléka szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább agresszió Oroszország részéről. [2022 márciusában még a szavazók 64 százaléka látta ezt így.]
Minden negyedik válaszadó szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább védekezés Oroszország részéről. [2022 márciusában még szavazók 15 százaléka mondta ezt.] A májusi felmérésünk szerint leginkább a Mi Hazánk szavazói (40 százalék) és a Fidesz szavazói (32 százalék) gondolják úgy, hogy ami valójában történik, az védekezés Oroszország részéről.
Minden ötödik válaszadó mondta azt, hogy nagyon fél, szorong, tízből három megkérdezett pedig azt, hogy egy kicsit fél, szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban.
Tízből hat megkérdezett szerint az ukrajnai harcok során valószínűleg elkövetnek az oroszok háborús bűncselekményeket vagy népirtást. Minden hetedik válaszadó szerint azonban az oroszok valószínűleg nem követnek el ilyen súlyú bűncselekményeket Ukrajnában.
Tízből hét válaszadó nem támogatna olyan szankciókat Oroszország ellen, amelyek miatt többet kellene fizetnie az energiáért. A megkérdezettek ötöde akkor támogatna szankciókat Oroszország ellen, ha csak kicsivel kellene többet fizetnie. A válaszadók 7 százaléka akkor is támogatna szankciókat Oroszország ellen, ha érdemben többet kell fizetni az energiáért.
Azok körében, akik támogatnák az emelést, minden második válaszadó 5-10 százalék közötti emelést tudna elviselni.
A megkérdezettek többsége (56 százalék) szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább agresszió Oroszország részéről. [2022 márciusában ez az arány még 64 százalék volt] A májusi felmérésünk szerint így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (85 százalék), minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (42 százalék) Fidesz szavazó.
Minden negyedik (25 százalék) válaszadó szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább védekezés Oroszország részéről. [2022 márciusában ez az arány még 15 százalék volt] A májusi felmérésünk szerint így gondolja tízből négy (40 százalék) Mi Hazánk szavazó, a Fidesz szavazók harmada (34 százalék), a bizonytalan szavazók ötöde (19 százalék) és az ellenzéki szavazók tizede (9 százalék).
Minél idősebb valaki, annál inkább úgy látja, hogy inkább agresszió az, amit Oroszország művel Ukrajna ellen: a 18-29 év közöttiek 45 százaléka, míg a 60 évnél idősebbeknek már 65 százaléka látja így.
Minden ötödik (22 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nagyon fél, szorong, tízből három (27 százalék) pedig azt, hogy egy kicsit fél, szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban.
Tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak negyede (24 százalék), továbbá a bizonytalan szavazók közel ötöde (18 százalék) nagyon fél, szorong a kialakult helyzetben.
A válaszadók negyede (24 százalék) mondta azt, hogy egyáltalán nem fél, szorong amiatt, hogy háború dúl Ukrajnában. Így nyilatkozott tízből három (30 százalék) bizonytalan szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak negyede (23 százalék), illetve a Fidesz szavazók ötöde (21 százalék)
A megkérdezettek picit több mint negyede (26 százalék) mondta azt, hogy változó mértékben fél, szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban.
A nők közül jóval többen vannak azok (30 százalék) akik nagyon félnek a jelenleg kialakult helyzetben (a férfiaknál 14 százalék ez az arány). Leginkább a 60 évnél idősebbek (41 százalék) számoltak be erről. Továbbá az is megfigyelhető, hogy a legfeljebb 8 általánost végzetteknél szintén kiugróan magas azok aránya (37 százalék), akik azt mondták, hogy félnek, szoronganak a háború miatt.
2022 márciusában és májusában is szinte ugyanolyan arányban tartották a válaszadók inkább nem valószínűnek azt (79 és 81 százalék), hogy a háború átterjed Magyarországra.
Ezzel együtt azonban most némileg többen látják úgy, hogy akár atomfegyverek bevetésére is sor kerülhet: míg márciusban a megkérdezettek 10 százaléka gondolta így, ez az arány májusban már elérte a 17 százalékot. Leginkább a Mi Hazánk (31 százalék) és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak (19 százalék) látják így.
Tízből hat (61 százalék) megkérdezett szerint az ukrajnai harcok során valószínűleg elkövetnek az oroszok háborús bűncselekményeket vagy népirtást. Így gondolja a választásokon együttműködik ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (86 százalék), illetve minden második (51 százalék) bizonytalan szavazó, és szintén minden második (50 százalék) Fidesz szavazó.
Minden hetedik (14 százalék) válaszadó szerint az oroszok valószínűleg nem követnek el háborús bűncselekményeket vagy népírtást az ukrajnai háború során. Ezt mondta a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók közel ötöde (19 és 17 százalék), a Mi Hazánk szavazóinak a 13 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az 5 százaléka.
A megkérdezettek közel negyede (23 százalék) nem tudta eldönteni a kérdést. Így nyilatkozott tízből három bizonytalan szavazó (31 százalék) szintén tízből három (28 százalék) Fidesz szavazó, illetve a Mi Hazánk szavazóinak a 13 százaléka.
Tízből hat (60 százalék) megkérdezett támogatta vagy támogatja valamilyen módon az Ukrajnából érkező menekülteket. Közölük minden második (53 százalék) válaszadó természetbeni adománnyal, például ruhával, élelmiszerrel, játékokkal segít. Ugyanilyen arányban (51 százalék) mondták azt, hogy pénzadománnyal segítenek.
A válaszadók 6 százaléka önkéntes munkával, 3-3 százaléka szállással vagy pedig morálissan, további 4 százalék pedig egyéb más módon segít az ukrajnai menekülteknek.
Tízből hét (72 százalék) válaszadó nem támogatna olyan szankciókat Oroszország ellen, amelyek miatt többet kellene fizetnie az energiáért. Ezt mondta tízből kilenc (93 százalék) Fidesz szavazó, tízből nyolc (79 százalék) Mi Hazánk szavazó, a bizonytalan szavazók háromnegyede (74 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (34 százalék)
A megkérdezettek ötöde (18 százalék) akkor támogatna szankciókat Oroszország ellen, ha csak kicsivel kell többet fizetni az energiáért. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 44 százaléka, a bizonytalan szavazók 15 százaléka, továbbá a Fidesz szavazók 5 százaléka.
A válaszadók 7 százaléka akkor is támogatna szankciókat Oroszország ellen, ha érdemben többet kell fizetni az energiáért. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 17 százaléka, a bizonytalan szavazók 4 százaléka, illetve a Fidesz szavazóinak az 1 százaléka.
Míg Budapesten tízből hat (62 százalék) válaszadó nem támogatna olyan szankciókat Oroszország ellen, amelyek miatt többet kellene fizetnie az energiáért, addig ez az arány a községekben élőknél már 77 százalék.
Azok körében, akik támogatnák az emelést, minden második (49 százalék) válaszadó 5-10 százalék közötti emelést tudna elviselni. Minden ötödik (21 százalék) megkérdezett 10-20 százalék közötti emelést tudna elfogadni. A válaszadók 15 százaléka kevesebb mint 5 százalékos emelést tudna elképzelni, a megkérdezettek 13 százaléka pedig 20 százaléknál nagyobb drágulást is elfogadna.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. május 02 – 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
