A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, július 7 és 9 között készített reprezentatív közvéleménykutatás eredménye alapján elmondható, hogy a megkérdezettekegyértelmű többsége teljesen alkalmatlannak gondolja a szerb-magyar határra tervezett kerítést arra, hogy megállítsa a menekülteket. Így aztán a többség nem is építené fel a kerítést.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, június 7 és 9 között készített reprezentatív közvéleménykutatás eredménye alapján elmondható, hogy a megkérdezettek egyértelmű többsége teljesen alkalmatlannak gondolja a szerb-magyar határra tervezett kerítést arra, hogy megállítsa a menekülteket. Így aztán a többség nem is építené fel a kerítést.
Kivándorlás vs. menekültek érkezése
Már két hónappal ezelőtt is megkérdeztük a választópolgárokat, hogy mit gondolnak nagyobb problémának, a magyarok külföldre történő kivándorlását, vagy inkább a menkültek érkezését. Akkor egyértelműen a kivándorlás volt a fontosabb probléma az emberek számára. A friss eredmények ettől gyökeresen eltérnek. Most a kivándorlást a megkérdezettek 42 százaléka tartja a nagyobb problémának, míg 44 százalék a menekültek érkezését. Ezzel a kivándorlás-ügy több mint kétszeres többsége átfordult, az emberek máshogy látják a kérdést: a két ügy fej-fej mellé került, hibahatáron belüli különbséggel.
Mivel az objektív helyzet az emlúlt két hónapban egyik ügy esetében sem változott érdemben, itt valójában az emberek szubjektív problémaérzékelése változott meg. Ennek oka pedig elsősorban a kormányzat és a Fidesz által folytatott, a menekültügyet középpontba állító kampány. Ha úgy tetszik, itt lényegében a kampány hatékonyságának egyfajta eredményét követhetjük nyomon.
Érdekes eredményre jutunk, ha azt vizsgáljuk, hogy hol volt a leghatékonyabb a kampány. Míg két hónappal ezelőtt még a Fidesz szavazók többsége szerint is a kivándorlás volt a fontosabb probléma, az ő esetükben most drámai változásokat rögzíthetünk. Már 72 százalékuk a menekültek megjelenését tartja nagyobb gondnak. Míg a változás hasonló irányú a Jobbik szavazók esetében is, a többi ellenzéki szazavazóra, és a bizonytalanokra csak nagyon minimálisan tudott hatni a kampány.
Mire alkalmas a kerítés?
Egyéb kérdésekben azonban a kampány hatékonytalannak bizonyult. A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) alkalmatlannak gondolja a szerb-magyar határra tervezett kerítést arra, hogy betöltse funkcióját, és megállítsa a menekülteket. Mindössze a megkérdezettek közel negyede (23 százalék) gondolja azt, hogy a kerítés valamennyire alkalmas lesz arra, hogy ellássa legfontosabb feladatát.
Ebben a kérdésben csupán a Fidesz szavazók gondolkodnak másként mint a többség. Ők elenyésző mérékben inkább alkalmasnak látják a kerítést arra, hogy megállítsa a menekülteket, míg az MSZP, Jobbik, és a többi pártra szavazók, valamint a bizonytalanok több mint kétharmada erről másként vélekedik.
Épüljön a kerítés?
Ennek tükrében annyira már talán nem is meglepő, az amúgy valószínűleg kevesek által várt eredmény, miszerint a válaszadok több mint fele (56 százalék) szerint inkább ne épüljön fel a szerb-magyar határra tervezett kerítés, míg mindössze a kérdezettek egyharmada (34 százalék) van azon az állásponton, hogy inkább épüljön fel.
Itt is érdekes megnézni, hogy az egyes pártok támogatói miként gondolkodnak a kérdésről. A Fidesz szavazói körében többségben (60 százalék) azok, akik szerint épüljön fel a kerítés, és mindössze fele annyian vannak, akik szerint ne épüljön (31 százalék). A Jobbik szavazói is hasonlóan gondolkodnak, bár közöttük kevesebben gondolják úgy, hogy épüljön fel a kerítés. Esetükben 51 százalék támogató, és 47 százalék elutasító a kérdésben – ez hibahatáron belüli különbség. Leginkább az MSZP és az LMP szavazók gondolják úgy, hogy ne épüljön fel a kerítés (80 és 79 százalék), és összes többi vizsgált társadalmi csoportban is egyértelmű többségben vannak azok akik így vélekednek.
Menekültellenesség és szolidaritás
A kerítés ilyen markáns elutasítása mögé nézve is érdekes képet kapunk. Az látjuk, hogy a társadalom két részre szakadt: azonsítható egy menekültellenes és egy menekültekkel szolidáris csoport. Ezen csoportok közel azonos méretűek, bár azok akik szolidárlisak némileg többen vannak. A szolidáris csoport tagjai inkább egyetértenek azzal az a két állítással, hogy „Huszonöt éve már lebontottunk egy vasfüggönyt, hiba lenne egy másikat felépíteni„, illetve hogy „1956-ban befogadta a világ a magyar menekülteket, így nekünk is szolidárisnak kell lenni„.
A menekültellenesek csoportja viszont inkább ért egyett azon állításokkal, hogy „A határainkra érkező menekültáradatot meg kell állítani„, és az „Életveszély elől menekülőket be kell fogadnunk, de akik a könnyebb megélhetésért jönnek, azokat nem„.
Mindazonáltal a többség mégis úgy gondolja, hogy a szerb-magyar határra tervezett kerítés inkább figyelemelterelés, és célja nem a menekültek megállítása. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) ért egyet az erre vonatkozó állítással, míg csupán kevesebb, mint haramaduk (30 százalék) gondolja másként. Egyedül a Fidesz szavazók a körében van többségben az az álláspont, hogy a kerítés nem figyelemelterelés (57 százalék), mindenki más úgy gondolja, hogy az – leginkább az MSZP és a Jobbik szavazói.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, illetve a tegnapi ATV – Egyenes Beszédben hangzottak el.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. július 7-9 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
