A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 16-20. között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket a karácsonyi szokásaikról.
Átlagosan a válaszadók 6 főnek szoktak venni karácsonyi ajándékot. Azok körében, akik ajándékoznak, a válaszadók 27 százaléka 51-100 ezer forintot, 20 százaléka 101 ezer forintnál többet, 17 százaléka 31-50 ezer forintot, 16 százalék 11-30 ezer forintot, 6 százalék pedig 0 és 10 ezer forint közötti összeget szán idén karácsonyi ajándékokra. A megkérdezettek átlagosan 100 ezer forintot költenek az idén karácsonyi ajándékokra.
Közel minden tizedik válaszadónak a karácsonyi kiadások, a favásárlás, az ajándékok, az ünnepi ételek, italok, családlátogatások nagy anyagi megterhelést jelentenek, így nem is tudja úgy megünnepelni a karácsonyt, ahogy szeretné.
Minden második megkérdezett pedig úgy nyilatkozott, hogy nagy anyagi megterhelést jelenetek neki a karácsonyi kiadások, de ki tudja gazdálkodni.
A válaszadók közel harmada vagy jelentősen többet, vagy valamivel többet költ idén Karácsonyra, mint tavaly.
A megkérdezettek többsége azt mondta, hogy jobban megterhelik a családi kasszát a karácsonyi kiadások, mint a korábbi években.
A megkérdezettek 33 százaléka 6-10 főnek, 27 százaléka 4-5 főnek, 17 százaléka 1-3 főnek, 10 százaléka 11 főnél többnek, 2 százalék pedig senkinek sem szokott általában ajándékot vásárolni karácsonykor. Átlagosan a válaszadók 6 főnek szoktak venni karácsonyi ajándékot.
Azok körében, akik ajándékoznak, a válaszadók 43 százaléka a közeli hozzátartozói közül mindenkit megajándékoz. A megkérdezettek 35 százaléka elsősorban a gyerekeknek (de néhány felnőttnek is) 21 százalék pedig csak gyerekeknek vesz ajándékot.
A válaszadók háromnegyede (75 százalék) jellemzően vásárolja az ajándékokat, 2 százaléknyi megkérdezett készíti, 19 százalék pedig vásárolja és készíti is.
A megkérdezettek többsége (54 százalék) személyesen vásárol, közel minden tizedik (8 százalék) válaszadó interneten rendel, tízből négyen (37 százalék) pedig személyesen és interneten keresztül is vásárolnak.
Tízből hat (60 százalék) válaszadó keresi az akciós termékeket az ajándékozáshoz.
Azok körében, akik ajándékoznak, a válaszadók 27 százaléka 51-100 ezer forintot, 20 százaléka 101 ezer forintnál többet, 17 százaléka 31-50 ezer forintot, 16 százalék 11-30 ezer forintot, 6 százalék pedig 0 és 10 ezer forint közötti összeget szán idén karácsonyi ajándékokra. A megkérdezettek átlagosan 100 ezer forintot terveznek költeni idén karácsonyi ajándékokra.
A válaszadók 9 százalékának a karácsonyi kiadások, a favásárlás, az ajándékok, az ünnepi ételek, italok, családlátogatások nagy anyagi megterhelést jelentenek, így nem is tudja úgy megünnepelni a karácsonyt, ahogy szeretné.
Minden második (47 százalék) megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy nagy anyagi megterhelést jelenetek neki a karácsonyi kiadások, de ki tudja gazdálkodni.
Tízből négy (40 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nem jelent anyagi gondot neki a fent felsorolt karácsonyi kiadások.
A válaszadók közel harmada (32 százalék) vagy jelentősen többet (13 százalék), vagy valamivel többet (19 százalék) költ idén Karácsonyra, mint tavaly.
A megkérdezettek 8 százaléka kevesebbet költ idén Karácsonyra, mint tavaly.
A válaszadók 57 százaléka ugyanannyit költ, mint tavaly Karácsonyra.
A válaszadók többsége (54 százalék) mondta azt, hogy jobban megterhelik a családi kasszát a karácsonyi kiadások, mint a korábbi években. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 67 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak az 58 százaléka, a bizonytalan szavazók 56 százaléka, illetve Fidesz szavazók 31 százaléka.
A válaszadók 49 százalékának műfenyője, 33 százalékának vágott fenyője, 2 százalékának gyökeres fenyője, 5 százaléknak pedig valamilyen más dekorációja lesz. Közel minden tizedik (9 százalék) megkérdezettnek nem lesz karácsonyfája.
A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. december 16-20 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
