A Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 20 – 25. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a nemrégiben létrejött „Szabad városok szövetségéről”, és annak céljairól.
Tízből négy megkérdezett halott arról, hogy a budapesti főpolgármester, és közel harminc ellenzéki vidéki településvezető megalakította a „szabad városok szövetségét”.
A válaszadók harmada mondta azt, hogy számukra inkább szimpatikus kezdeményezés. Az ellenzéki szavazók háromnegyede nyilatkozott így, továbbá minden tizedik Fidesz szavazó is inkább pozitívan ítéli meg a szervezet létrejöttét.
Minden második megkérdezett hallott arról, hogy a „Szabad városok szövetsége” népszavazással szeretné elérni, hogy az uniós segélycsomag legalább felét a települési önkormányzatok kapják lakosságszám-arányosan, ne központilag döntsenek a felhasználásáról.
Tízből hét megkérdezett inkább egyetért a népszavazás céljaival. Így nyilatkozott minden második Fidesz szavazó is.
Közel minden második (46 százalék) kormánypárti szavazó szintén inkább egyetért a népszavazás céljaival.
A megkérdezettek több mint fele abban az esetben lát nagyobb korrupciós kockázatot, (hogy a döntéshozókhoz közel álló cégek és a haveri kézben lévő ágazatok kapják a pénz nagy részét) ha országos szinten döntenek a felhasználásról az uniós segély felhasználásáról.
A Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben: közölük tízből négyen mondták azt, hogy az rejt nagyobb korrupciós kockázatot, ha az önkormányzatok döntenek a segély felhasználásáról, illetve közölük közel tízből négyen azt, hogyha országos szinten döntenek a forrásokról.
Tízből négy (37 százalék) megkérdezett halott arról, hogy a budapesti főpolgármester, és közel harminc ellenzéki vidéki településvezető megalakította a „Szabad városok szövetségét”
A válaszadók harmada (33 százalék) mondta azt, hogy számukra inkább szimpatikus a kezdeményezés. A megkérdezettek negyedének (24 százalék) azonban inkább nem tetszik, hogy létrejött egy ilyen szervezet.
Az ellenzéki szavazók háromnegyede (75 százalék) inkább pozitívan ítéli meg a „Szabad városok szövetségének” a létrejöttét. Leginkább a DK (92 százalék) és a Momentum (81 százalék) szavazói számára szimpatikus a kezdeményezés.
A kormánypárti szavazóknak több mint fele (55 százalék) mondta azt, hogy számukra inkább nem szimpatikus kezdeményezés a „Szabad városok szövetsége”. Minden tizedik (12 százalék) Fidesz szavazó inkább pozitívan ítéli meg a szervezet létrejöttét.
Minden második megkérdezett (49 százalék) hallott arról, hogy a „Szabad városok szövetsége” népszavazással szeretné elérni, hogy az uniós segélycsomag legalább felét a települési önkormányzatok kapják lakosságszám-arányosan, ne központilag döntsenek a felhasználásáról.
Tízből három (31 százalék) megkérdezett szerint a koronavírus-válság nyomán előállt helyzetben inkább az önkormányzatok tudják, hogy a mire van szüksége az embereknek, vállalkozásoknak. Közel minden hetedik (15 százalék) válaszadó szerint inkább a kormány tudja jobban, éppen hol mire van szükség. Közel minden második (46 százalék) megkérdezett szerint bizonyos dolgokat helyben tudnak jobban, más dolgokat pedig a kormány tud inkább megoldani.
Minden második (48 százalék) ellenzéki szavazó szerint a koronavírus-válság nyomán előállt helyzetben inkább az önkormányzatok tudják, hogy a mire van szüksége az embereknek, vállalkozásoknak, illetve tízből négy (42 százalék) ellenzéki szerint bizonyos dolgokat helyben tudnak jobban, más dolgokat pedig a kormány tud inkább megoldani.
A Fidesz szavazóknak több mint harmada (36 százalék) szerint inkább a kormány tudja, hogy jelenlegi helyzetben mire van szükség, illetve minden második (49 százalék) szavazójuk szerint a kormány és az önkormányzat feladata együtt, hogy eldöntsék, mire van szükségük az embereknek.
Tízből hét (72 százalék) megkérdezett inkább egyetért a népszavazás céljaival, amelyet a „Szabad városok szövetsége” akar kiíratni (vagyis, hogy a települési önkormányzatok kapják az uniós segélycsomag legalább felét). Tízből kilenc ellenzéki szavazó (92 százalék), főleg a DK (98 százalék) és a Momentum (94 százalék) szavazói nyilatkoztak így.
Közel minden második (46 százalék) kormánypárti szavazó szintén inkább egyetért a népszavazás céljaival.
Minden harmadik (30 százalék) megkérdezett szerint abban az esetben hasznosul jobban a járvány gazdasági hatásait enyhítő uniós segélycsomag, ha az önkormányzatok döntenek a felhasználásról. Minden ötödik (18 százalék) válaszadó szerint akkor hasznosul jobban a segélycsomag, ha országos szinten döntenek a felhasználásról. Közel minden második (45 százalék) megkérdezett szerint a segélycsomag akkor lehet hatékony, ha kb. fele-fele részben helyben, és országos szinten döntenek róla.
Közel minden második (46 százalék) ellenzéki szavazó szerint az a jobb, ha az önkormányzatok döntenek a segélycsomag felhasználásáról, illetve szintén közel második szavazó szerint (48 százalék) pedig az, ha fele-fele részben helyben és országos szinten döntenek.
Közel minden második (46 százalék) Fidesz szavazó szerint akkor hasznosul jobban az uniós segélycsomag, ha országos szinten döntenek a felhasználásról. Tízből négy kormánypárti szavazó (40 százalék) szerint a segélycsomag akkor lehet hatékony, ha kb. fele-fele részben helyben, és országos szinten döntenek róla. Azzal, hogy az önkormányzatok döntsenek az uniós segélycsomagról, a Fidesz szavazók 8 százaléka ért egyet.
A megkérdezettek több mint fele (55 százalék) abban az esetben lát nagyobb korrupciós kockázatot, (hogy a döntéshozókhoz közel álló cégek és a haveri kézben lévő ágazatok kapják a pénz nagy részét) ha országos szinten döntenek a felhasználásról az uniós segély felhasználásáról.
Minden ötödik (20 százalék) válaszadó szerint nagyobb a korrupciós kockázat akkor várható, ha az önkormányzatok döntenek a források felhasználásáról.
Tízből nyolc (78 százalék) ellenzéki szavazó szerint ha országos szinten döntenek az uniós segélycsomag elosztásáról, az nagyobb kockázatot rejt. Leginkább a Momentum (88 százalék) szavazói gondolják így.
A Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben: közölük tízből négyen (41 százalék) mondták azt, hogy az rejt nagyobb korrupciós kockázatot, ha az önkormányzatok döntenek a segély felhasználásáról, illetve közölük közel tízből négyen (36 százalék) azt, hogyha országos szinten döntenek a forrásokról.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. október 20 – 25. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
