A Publicus Intézet a Népszava megbízásából április 24 – 28. között 1012 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus kapcsán felmerült aktuális kérdésekről.
A megkérdezettek több mint egynegyede a járvány óta kevesebb pénzből él, ám a kormánypárti szavazóknak kisebb része érzékel negatív változást. A válaszadók leginkább az inflációt látják a probléma mögött – közel kétharmad hivatkozott főleg az élelmiszerárak drágulására a pénzügyi helyzete rosszabbra fordulásának okaként.
Akik azt mondták, hogy rosszabbul élnek, azok közül tízből legalább egy nyilatkozott úgy, hogy igénybe vett vagy tervez igénybe venni külső segítséget, mely kérdésben jelentős a férfi-női különbség. A segítséget igénybe vevők leginkább a családhoz fordultak, de akadt olyan is, aki hitelt vett fel.
A rosszabbul élők közül csak húszból egy válaszadó élt a hitelmoratórium lehetőségével, és az érintettek több mint egyharmada úgy látja, hogy ez nem érte meg.
A megkérdezettek nagy részének a járvány óta romlott vagy változatlan maradt az anyagi helyzete – 8 százalék sokkal kevesebből, 18 százalék valamennyire kevesebből, míg 71 százalék körülbelül ugyanannyiból gazdálkodik a járvány óta, mint előtte. A megkérdezett kormánypárti szavazók kevésbé érzékelnek negatív változást – közülük 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy kevesebb pénzből gazdálkodik, míg az ellenzéki szavazók 38 százaléka látja ezt így. Életkor szerint leginkább a 45-59 év közöttiek érzékeltek negatív változást, akiknek 39 százaléka mondja, hogy kevesebb pénzből gazdálkodik, mint a járvány előtt, aktivitás szerint pedig a nem nyugdíjas inaktívak, akiknél ez az arány 42 százalék.
Akik úgy nyilatkoztak, hogy rosszabbul élnek most, mint a járvány előtt, különböző okokat is megadtak, amik e mögött állnak. 65 százalék mondta, hogy magasabbak lettek az élelmiszerárak, 17 százalék, hogy a munkahelye nem működik vagy csökkentek a bevételei, 16 százalék hivatkozott betegségre, 15 százalék mondta, hogy valamelyik családja elvesztette a munkáját, 8 százalék, hogy ő vesztette el a munkáját, 5 százaléknak a gyerekkel kellett otthon maradni, ezért csak kevesebbet tud dolgozni, míg 3 százalék valamilyen más okra hivatkozott.
Akik rosszabbul élnek, azoknak összesen 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy igénybe vett külső segítséget, vagy tervez ilyesmit. Azonban jelentős különbség mutatkozik nemek között: a férfiaknak 5, míg a nőknek 17 százaléka mondta, hogy gondolkozik külső segítségen, vagy már igénybe is vett ilyet.
Akik igénybe vettek külső segítséget, azok 43 százaléka a családból kért nem kölcsönt, 20 százalék a családból vagy ismerőstől kért kölcsönt, 13 százalék banki hitelt vett fel, 6 százalék gyorshitelt igényelt magas kamattal, míg 19 százalék más segítséget vett igénybe.
Akik saját bevallásuk szerint rosszabbul élnek, azoknak összesen 5 százaléka élt a hitelmoratórium lehetőségével. Valamivel magasabb volt ez az arány a kormánypárti megkérdezettek körében, akiknek 5 százaléka élt a lehetőséggel, míg az ellenzékieknek csupán 2. Az érintettek 44 százaléka látja úgy, hogy megérte élni a hitelmoratórium lehetőségével, míg 36 százalék szerint nem, viszont ebből 16 százalék gondolja úgy, hogy amikor gond volt, jól jött ez a lehetőség.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. április 24 – 28. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1012 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
