A Publicus Intézet a Népszava megbízásából 2020. júliusában 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a Kaleta-ügyről.
Tízből hét megkérdezett hallott Kaleta Gábor volt nagykövet gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyéről és tízből kilenc válaszadó inkább enyhének tartja büntetését. Tízből közel kilenc megkérdezett nem helyesli azt, hogy titkosították az Országgyűlés Külügyi Bizottságának a tárgyalási anyagát, amelyben a Kaleta-ügyről volt szó.
A megkérdezettek közel fele tudott arról, hogy az ügyészség lényegében egyfajta alkut kötött Kaleta Gáborral: annak fejében, hogy a volt diplomata beismerő vallomást tett, a vádhatóság hajlandónak bizonyult enyhébb büntetést kérni.
Tízből három megkérdezett a jogszabályokat, tízből szintén három az ügyészséget, a válaszadók negyede pedig a bíróságot, a bírói gyakorlatot teszi elsősorban felelőssé azért, hogy Kaleta Gábor túlságosan enyhe büntetést kapott.
A felmérés során arra is rákérdeztünk, hogy mennyire tartják függetlennek például a bíróság és az ügyészség működését a politikától, az aktuális hatalomtól.
Minden hetedik megkérdezett mondta azt, hogy a bíróságok teljes mértékben függetlenek, közel minden negyedik válaszadó viszont úgy látja, hogy a bíróságok egyáltalán nem működnek a politikától, az aktuális hatalomtól független módon. Így gondolja tízből négy ellenzéki, továbbá közel minden ötödik kormánypárti szavazó is.
Az ügyészség esetében a megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy a politikától teljesen független módon működnek, azonban a válaszadók harmada már úgy látja, hogy egyáltalán nem egy független szervezettről beszélhetünk. Tízből hat ellenzéki szavazó szerint az ügyészség működése egyáltalán nem független a politikától, az aktuális hatalomtól. Így látja közel minden hetedik Fidesz szavazó is.
Tízből hét megkérdezett (69 százalék) hallott Kaleta Gábor volt nagykövet gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyéről és tízből kilenc (87 százalék) válaszadó inkább enyhének tartja büntetését (egy év felfüggesztett és 540 ezer forintos pénzbüntetés)
Tízből közel kilenc (85 százalék) megkérdezett nem helyesli azt, hogy titkosították az Országgyűlés Külügyi Bizottságának a tárgyalási anyagát, amelyben a Kaleta-ügyről volt szó.
Tízből hét (70 százalék) Fidesz szavazó szintén nem helyesli a titkosítást, minden tizedik (10 százalék) kormánypárti azonban helyesli a titkosítás tényét.
A megkérdezettek közel fele (45 százalék) tudott arról, hogy az ügyészség lényegében egyfajta alkut kötött Kaleta Gáborral: annak fejében, hogy a volt diplomata beismerő vallomást tett, a vádhatóság hajlandónak bizonyult enyhébb büntetést kérni.
A Fideszes szavazók közel harmada (31 százalék), az ellenzéki szavazóknak pedig kétharmada (66 százalék) tisztában volt az ügy részleteivel.
Tízből három (31 százalék) megkérdezett a jogszabályokat, tízből szintén három (30 százalék) az ügyészséget, a válaszadók negyede (27 százalék) pedig a bíróságot, a bírói gyakorlatot teszi elsősorban felelőssé azért, hogy Kaleta Gábor túlságosan enyhe büntetést kapott.
A kormánypárti szavazók elsősorban a bíróságot, a bírói gyakorlatot (36 százalék) hibáztatják, hogy Kaleta ennyire enyhe büntetést kapott, míg az ellenzéki szavazók elsősorban az ügyészséget (43 százalék) okolják azért, hogy a volt perui nagykövet megúszta ennyivel.
A felmérés során arra is rákérdeztünk, hogy mennyire tartják függetlennek például a bíróság és az ügyészség működését a politikától, az aktuális hatalomtól.
Minden negyedik (25 százalék) kormánypárti szavazó gondolja úgy, hogy a bíróságok teljes mértékben függetlenek a politikától, az aktuális hatalomtól. Közel minden ötödik (17 százalék) Fidesz szavazó szerint azonban a bíróságok a politikától egyáltalán nem független módon működnek.
Minden tizedik (8 százalék) ellenzéki szavazó látja úgy, hogy a bíróságok teljesen függetlenek a politikától. Tízből négy ellenzéki (41 százalék) szavazó szerint ugyanis a bíróságok egyáltalán nem függetlenek a politikától, az aktuális hatalomtól. Így gondolja tízből hat (60 százalék) Jobbikos, illetve tízből négy (42 százalék) MSZP-P, illetve DK szavazó.
Minden negyedik (26 százalék) kormánypárti szavazó szerint az ügyészség teljes mértékben független a politikától, az aktuális hatalomtól. Közel minden hetedik (14 százalék) Fidesz szavazó szerint azonban az ügyészség a politikától egyáltalán nem független módon működik.
Minden huszadik (5 százalék) ellenzéki szavazó látja úgy, hogy az ügyészség teljesen független módon működik a politikától, az aktuális hatalomtól. Tízből hat (60 százalék) ellenzéki szavazó szerint az ügyészség működése egyáltalán nem független a politikától, az aktuális hatalomtól. Közel ugyanolyan mértékben látják így a DK, a Momentum, illetve a Jobbik szavazói (65-62-60 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. júliusában a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
