A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 30 – július 04. között 1295 fő budapesti megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az itt lakók véleményét aktuális fővárosi ügyekről.
Tízből kettő megkérdezett hajlandó lenne anyagilag támogatni a fővárosi önkormányzatot, ha annak működése ellehetetlenül az elszabaduló infláció, a központi megszorító intézkedések és a háború okozta gazdasági válság hatására.
A megkérdezettek háromnegyede inkább elfogadhatónak tartja a nagy értékű (400 millió forintnál drágább) ingatlanok megadóztatását, illetve tízből hat válaszadó inkább elfogadhatónak tartja spórolási célból a közvilágítás intenzitásának, illetve idejének csökkentését, mondjuk éjfél és hajnali négy óra között.
A megkérdezettek enyhe többsége inkább nem támogatja a dugódíj bevezetését a belső kerületekben, illetve a válaszadók kétharmada pedig inkább nem támogatja a behajtási díj bevezetését a városhatárnál.
Tízből kettő (20 százalék) megkérdezett hajlandó lenne anyagilag támogatni a fővárosi önkormányzatot, ha annak működése ellehetetlenül az elszabaduló infláció, a központi megszorító intézkedések és a háború okozta gazdasági válság hatására. Ezt mondta a Momentum szavazók enyhe többsége (55 százalék), tízből négy (39 százalék) Kétfarkú Kutyapárt szavazó, illetve tízből három Dk és MSZP szavazó (30 és 29 százalék). A Fidesz és a bizonytalan szavazók azonban szinte teljes mértékben elzárkóztak az ötlettől (99 és 91 százalék).
A megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) inkább elfogadhatónak tartja a nagy értékű (400 millió forintnál drágább) ingatlanok megadóztatását.
Tízből hat (57 százalék) válaszadó inkább elfogadhatónak tartja spórolási célból a közvilágítás intenzitásának, illetve idejének csökkentését, mondjuk éjfél és hajnali négy óra között.
A megkérdezettek enyhe többsége (53 százalék) inkább nem támogatja a dugódíj bevezetését a belső kerületekben.
A válaszadók kétharmada (65 százalék) pedig inkább nem támogatja a behajtási díj bevezetését a városhatárnál.
Tízből kilenc (89 százalék) DK és Momentum szavazó, tízből hét (69 százalék) MSZP szavazó, a bizonytalan szavazók és a Mi Hazánk szavazók kétharmada (64-66 százalék), illetve a Fidesz szavazók egyharmada (32 százalék) inkább elfogadhatónak tartja spórolási célból a közvilágítás intenzitásának, illetve idejének csökkentését, mondjuk éjfél és hajnali négy óra között.
Szinte az összes (94 százalék) Fidesz szavazó, tízből nyolc (80 százalék) Mi Hazánk szavazó, tízből hat (57 százalék) bizonytalan szavazó inkább nem támogatja a dugódíj bevezetését a belső kerületekben. Az ellenzéki szavazók nyitottabbak az ötletre: tízből kilenc DK és Momentum szavazó (89 és 85 százalék) tízből nyolc Kétfarkú Kutya szavazó (82 százalék), és tízből hat (58 százalék) MSZP szavazó inkább támogatná a javaslatot.
A behajtási díjjal kapcsolatban még elutasítóbbak az emberek: tízből kilenc Fidesz és Mi Hazánk szavazó (89 és 87 százalék), tízből nyolc MSZP és bizonytalan szavazó (82 és 80 százalék) inkább nem támogatja az ötletet. A Kétfarkú Kutyapárt, a DK és a Momentum szavazók enyhébb többsége (62-58-52 százalék) van inkább a javaslat mellett.
Szinte az összes DK és Momentum szavazó (98 százalék), tízből kilenc (88 százalék) bizonytalan szavazó, tízből nyolc Mi Hazánk és Kétfarkú Kutyapárt szavazó (83 és 82 százalék), illetve tízből hat (59 százalék) Fidesz szavazó inkább elfogadhatónak tartja a nagy értékű (400 millió forintnál drágább) ingatlanok megadóztatását.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. június 30 – július 04. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1295 fő telefonos és online megkérdezésével, a Publicus Budapesti Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,6 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
