A Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 30 – február 6. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket különböző hazánkat érintő, európai uniós kérdésekről.
Tízből nyolc megkérdezett hallott arról, hogy az EU kizárta az uniós finanszírozású felsőoktatási programokból, úgymint az Erasmus+ diákcsere- és a Horizont Európa tudományos kutatási programból az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket.
Az EU azért tett így, mert a magyar kormányzati befolyás miatt nem látják biztosítottnak az uniós pénzek sorsát. Tízből hét megkérdezett szerint nem jogos a diákok és a kutatók kizárása a programokból.
A válaszadók 94 százaléka fontosnak tartja, hogy a magyar egyetemistáknak lehetősége legyen külföldi csereprogramokon részt venni felsőfokú tanulmányaik során.
Navracsics Tibor 2023 januárjában azt nyilatkozta, lemond, ha miatta nem sikerül márciusig megegyezni az Erasmus ösztöndíjakról az unióval, az ügyben azóta sem történt előrelépés. A válaszadók többsége szerint le kellene mondania a közigazgatási és területfejlesztési miniszternek.
Tízből nyolc (80 százalék) megkérdezett hallott arról, hogy több mint egy évvel ezelőtt az Európai Unió kizárta az uniós finanszírozású felsőoktatási programokból, úgymint az Erasmus+ diákcsere- és a Horizont Európa tudományos kutatási programból az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (89 százalék), a Fidesz szavazók háromnegyede (76 százalék), illetve a bizonytalan szavazók közül tízből hét (72 százalék).
A válaszadók 94 százaléka fontosnak tartja, hogy a magyar egyetemistáknak lehetősége legyen külföldi csereprogramokon részt venni felsőfokú tanulmányaik során. Így nyilatkozott a legfeljebb 8 általánost végzettek 88 százaléka, a szakmunkások 95 százaléka, a diplomások 97 százaléka, illetve az érettségizettek 98 százaléka.
Az EU kizárta az alapítványi egyetemeket az Erasmus+ és a Horizont programokból, mert a kormányzati befolyás miatt nem látják biztosítottnak az uniós pénzek sorsát. Tízből hét (70 százalék) megkérdezett szerint nem jogos a diákok és a kutatók kizárása a programokból. Így nyilatkozott tízből közel kilenc (86 százalék) Fidesz szavazó, tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (58 százalék).
A megkérdezettek 15 százaléka szerint jogos volt az EU döntése. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (32 százalék), a bizonytalan szavazók 7 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 2 százaléka.
Navracsics Tibor 2023 januárjában azt nyilatkozta, lemond, ha miatta nem sikerül márciusig megegyezni az Erasmus ösztöndíjakról az unióval, az ügyben azóta sem történt előrelépés. A válaszadók többsége (52 százalék) szerint le kellene mondania a közigazgatási és területfejlesztési miniszternek. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (87 százalék), minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 12 százaléka.
Tízből három (30 százalék) megkérdezett szerint nem kell Navracsicsnak emiatt lemondania. Így gondolja tízből hat (62 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók negyede (24 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 7 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2024. január 30 – február 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.