A Fidesz szavazóinak aránya a májusi mélypont után újabb egy százalékpontot növekedve, 24 százalékos. Az MSZP ötödik hónapja 12 százalékon áll, míg a Jobbik támogatottsága ebben a hónapban újabb egy százalékpontot csökkenve újabb mélypontjára csúszott, és már csak 10 százalékon áll. Ezzel a két párt közötti, a második helyért folyó versenyben az MSZP továbbra is hibahatáron belüli előnyben van.
Folytatódik az elmúlt fél évben tapasztalt küzdelem a második helyért, ahol az MSZP az összes megkérdezett körében hibahatáron belül, de folyamatosan megelőzi a Jobbikot. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Jobbik tisztújtása után nem tudott lendületet venni, és nem növekedett a támogatottsága. Az elkövetkező hónapok kérdése, hogy a most tapasztalt változás trendszerű lesz-e. A LMP vezetőváltása sem volt egyelőre hatással a párt szavazói bázisára – változást a bejelentés utáni második alkalommal sem mértünk. A bizonytalanok aránya e hónapban nem változott, 46 százalék.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, július 1 és 6 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A Fidesz szavazóinak aránya a májusi mélypont után újabb egy százalékpontot növekedve, 24 százalékos. Az MSZP ötödik hónapja 12 százalékon áll, míg a Jobbik támogatottsága ebben a hónapban újabb egy százalékpontot csökkenve újabb mélypontjára csúszott, és már csak 10 százalékon áll. Ezzel a két párt közötti, a második helyért folyó versenyben az MSZP továbbra is hibahatáron belüli előnyben van.
A Fidesz szavazóinak száma a májusban mért mélypontról elmozdulva, újabb egy százalékpontot növekedett, és így a párt támogatottsága 24 százalék. Azonba a párt támogatóinak aktivitása a hónapban csökkent, így a biztos szavazók körében csökkent a támogatottsága.
Az MSZP támogatottsága ötödik hónapja változatlan, továbbra is 12 százalék. A pártnak szavazóinak aktivitása viszont most növekedett, és újra ők a legaktívabbak. Az MSZP, az összes megkérdezett körében, hibahatáron belüle maradva, de továbbra is megelőzi a Jobbikkot.
A Jobbik támogatóinak száma ebben a hónapban újabb egy százalékpontot csökkent és így új mélypontot elérve 10 százalék. A párt támogató továbbra is a legkevésbé aktívak, csupán 63 százalékuk menne el szavazni. A biztos szavazók körében ezzel éppen hibahatáron van a Jobbik lemaradása az MSZP-hez képest.
A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP a múlt hónapokhoz hasonlóan 3 százalékon áll, a párt vezetőjének bejeletett távozásának nincs hatása a támogatottságra. A DK támogatóinak száma nem változott és továbbra is 3 százalék. Az Együtt, a PM és a MLP támogatóinak az aránya ebben a hónapban sem érte el az egy százalékot.
Folytatódik az elmúlt fél évben tapasztalt küzdelem a második helyért, ahol az MSZP az összes megkérdezett körében hibahatáron belül, de folyamatosan megelőzi a Jobbikot. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Jobbik tisztújítása után nem tudott lendületet venni, és nem növekedett a támogatottsága. Az elkövetkező hónapok kérdése, hogy a most tapasztalt változás trendszerű lesz-e. A LMP vezetőváltása sem volt egyelőre hatással a párt szavazói bázisára – változást a bejelentés utáni második alkalommal sem mértünk. A bizonytalanok aránya e hónapban nem változott, 46 százalék.
A kutatás eredményeiről további részletek, például biztos szavazók preferenciái és az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. július 1-6 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
