A megkérdezettek harmada szorosan követi a riói olimpiai játékokat, ők minden közvetített, vagy minden magyar sporteseményt megnéznek. A válaszadók majd fele csupán a fontosabb magyar vonatkozású eseményeket, összefoglalókat esetleg eredményeket követi. Míg minden ötödik megkérdezett nem követi a most zajló olimpiát. Tíz megkérdezettből nyolcan nemzeti büszkeségből, a magyar sikerek iránti lelkesedéből követik az eseményeket. Szintén tízből nyolcan gondolják azt, hogy a budapesti olimpia növelné az ország ismertségét, és tízből hat szerint javítaná is az ország megítélését. Ám a megkérdezettek háromnegyede szerint az olimpia túl sokban kerülne, és a pénzt másra kellene költeni, míg kétharmad szerint az ország egyszerűen túl szegély az olimpia megrendezéséhez. Majd’ ennyien gondolják azt is, hogy a Fidesz-közeli vállalkozókat gazdagítaná az olimpiára költött pénz. Olimpia helyett a válaszadók kétharmada az inkább egészségügyet, egyharmada az oktatást fejlesztené, míg egyötöd a szegénységet számolná fel. A válaszadók többsége, 50 százaléka (45 százalék ellenében) nem támogatja, hogy 2024-ben Budapesten rendezzenek olimpiát, és ez a támogatás is közel felével csökken, ha a megkérdezetteket szembesítjük a várható költségekkel. Tíz megkérdezettből hat úgy gondolja, hogy a kormány egyoldalúan tájékoztat olimpia kérdésében.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, augusztus 11 és 16 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a budapesti rendezésű olimpia megítélését, és hogy mennyire követjük a riói olimpiát. A megkérdezettek harmada szorosan követi a riói olimpiai játékokat, ők minden közvetített, vagy minden magyar sporteseményt megnéznek. A válaszadók majd fele csupán a fontosabb magyar vonatkozású eseményeket, összefoglalókat esetleg eredményeket követi. Míg minden ötödik megkérdezett nem követi a most zajló olimpiát. Tíz megkérdezettből nyolcan nemzeti büszkeségből, a magyar sikerek iránti lelkesedéből követik az eseményeket. Szintén tízből nyolcan gondolják azt, hogy a budapesti olimpia növelné az ország ismertségét, és tízből hat szerint javítaná is az ország megítélését. Ám a megkérdezettek háromnegyede szerint az olimpia túl sokba kerülne, és a pénzt másra kellene költeni, míg kétharmad szerint az ország egyszerűen túl szegény az olimpia megrendezéséhez. Majd’ ennyien gondolják azt is, hogy a Fidesz-közeli vállalkozókat gazdagítaná az olimpiára költött pénz. Olimpia helyett a válaszadók kétharmada az inkább egészségügyet, egyharmada az oktatást fejlesztené, míg egyötöd a szegénységet számolná fel. A válaszadók többsége, 50 százaléka (45 százalék ellenében) nem támogatja, hogy 2024-ben Budapesten rendezzenek olimpiát, és ez a támogatás is közel felével csökken, ha a megkérdezetteket szembesítjük a várható költségekkel. Tíz megkérdezettből hat úgy gondolja, hogy a kormány egyoldalúan tájékoztat olimpia kérdésében.
A megkérdezettek harmada (36 százalék) szorosan követi a riói olimpiai játékokat, ők minden közvetített, vagy minden magyar sporteseményt megnéznek. A válaszadók majd fele (45 százalék) csupán a fontosabb magyar vonatkozású eseményeket, összefoglalókat, esetleg az eredményeket követi. Míg minden ötödik megkérdezett (20 százalék) nem követi a most zajló olimpiát. Tíz megkérdezettből nyolcan (82 százalék) nemzeti büszkeségből, a magyar sikerek iránti lelkesedéből követik az eseményeket, és csupán minden hetedik megkérdezett (14 százalék) követi az eseményeket a sport(ág) iránti rajongásból.
Tízből nyolcan (78 százalék) gondolják azt, hogy a budapesti olimpia növelné az ország ismertségét, és tízből hat (61 százalék) szerint javítaná is az ország megítélését. Ezen kérdésekben minden vizsgált társadalmi csoport egyetért, de leginkább többségben a Fidesz szavazói körében van ez az álláspont.
A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) szerint az olimpia túl sokba kerülne, és a pénzt másra kellene költeni, míg kétharmad (64 százalék) szerint az ország egyszerűen túl szegény az olimpia megrendezéséhez. Mindkét kérdésben az MSZP szavazói és a bizonytalanok akik a megegyértelműbb álláspontot foglalják el (80 és 69 százalékuk ért egyet). Ezen kérdésekben markánsan másként gondolkodnak a Fidesz szavazói és azok akik támogatnak egy budapesti rendezésű olimpiát. Ám még a körükben is többségben van az az álláspont, hogy az olimpia túl sokba kerülne (55 és 56 százalék). Abban a kérdésben, hogy az ország túl szegény az olimpia megrendezéséhez, ez a két társadalmi csoport megosztott, és körükben egyik álláspontnak sincs többsége (45 százalék 46 ellenében).
Tízből közel hatan (57 százalék) gondolják azt, hogy a Fidesz-közeli vállalkozókat gazdagítaná az olimpiára költött pénz és a rendezés senki másnak nem érdeke valójában. Ezzel leginkább a Jobbik szavazók és az olimpiát nem támogatók értenek egyet (78 és 73 százalék), és ebben a kérdésben is a Fidesz szavazói és az olimpiát támogatók azok akik másként gondolkodnak – 62 és 48 százalékuk nem ért vele egyet.
A válaszadók többsége, 50 százaléka (45 százalék ellenében) nem támogatja, hogy 2024-ben Budapesten rendezzenek olimpiát. Ebben leginkább az MSZP szavazói és azok gondolkodnak így, akik nem követik a riói olimpiát (63 és 60 százalék). Ez egyetlen társadalmi csoport, ahol egyértelmű támogatottsága van a budapesti olimpának az a Fidesz szavazók – 68 százakékuk támogatja. Még a riói olimpát szorosan követők is megosztottak a kérdésben: 47 és 48 százalék az egyes álláspontok támogatottsága.
A budapesti olmipia támogatottsága drámaian csökken, ha a megkérdezetteket szembesítjük a néhány kapcsolódó ténnyel. A támogatók majd’ fele (46 százalák) elbizonytalanodik ha megtudja, hogy csak a közvetlen költségek mekkorák, és majdnem ennyivel (39 százalék) csökken a támogatás akkor is ha jelezzük, hogy az esemény kapcsán várható beruházások elsősorban Budapesten és környékén várhatóak.
Tíz megkérdezettből hat (59 százalék) úgy gondolja, hogy a kormány egyoldalúan tájékoztat olimpia kérdésében. És csupán minden negyedik válaszadó (24 százalék) érzi azt, hogy a tájékoztatás széleskörű. Leginkább a Jobbik szavazók és a bizonytalanok érzik egyoldalúnak a tájékoztatást (78 és 63 százalék), de a Fidesz szavazóit leszámítva minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik. A Fidesz szavazók megosztottak ezen kérdésben 41-41 százalék gondolja széleskörűnek és egyoldalúnak a tájékoztatást.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, és a Klubrádióban hallhatók, valamint az ATV Egyenes Beszédben láthatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. augusztus 11-16 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
