A Publicus Intézet a Népszava megbízásából november 20-23 között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a választókorúak életszínvonalával és pénzügyi biztonságával összefüggő kérdéseket.
——–
A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta az, hogy gondok nélkül él, és rendszeresen félre tud tenni, míg negyedük (26 százalék) alkalmanként tud félretenni, szinten negyedük (28 százalék) mondta azt, h nincsen megélhetési gondja, de nem tud félretenni, további negyed (26 százalék) éppenhogy kijön a fizetéséből, míg 11 százalék hónapról-hónapra él, és anyagi gondjai vannak.
A leginkább veszélyeztetett csoportok, a nyugdíjasok, a nyolc általános, vagy alacsonyabb végzettségűek, illetve a nők.
Minél magasabb a megkérdezettek végzettsége, annál inkább képesek megtakarításra: míg a legfeljebb nyolc általánost végzettek közel ötöde (18 százalék) tud vagy rendszeresen, vagy alkalmanként félre tenni, addig ez az arány a diplomásoknál eléri a 60 százalékot.
Míg tízből négy (41 százalék) aktív munkavállaló vagy rendszeresen, vagy alkalmanként félre tud tenni, addig a nyugdíjasok kevesebb mint ötöde (16 százalék) képes erre, ráadásul minden második nyugdíjas vagy épphogy ki tud jönni hónap végén (37 százalék), vagy hónapról hónapra anyagi problémákkal szembesül (13 százalék).
Míg közel minden harmadik válaszadó (28 százalék) szerint az elmúlt években javult az életszínvonala, addig a megkérdezettek több mint kétharmadának (72 százalék) vagy nem változott (45 százalék) vagy pedig romlott (27 százalék). A legelégedettebbek a kormánypárti szavazók: közel felüknek (44 százalék) javult az életszínvonala, míg az ellenzéki szavazók mindösszesen ötöde (20 százalék) látta ugyanígy.
Közel tízből három megkérdezettnek (27 százalék) romlott az életszínvonala az elmúlt években. Míg a Fidesz szavazóknak kevesebb mint az ötöde (17 százalék) nyilatkozott így, addig tízből négy ellenzéki szavazó az életszínvonalának a romlásáról nyilatkozott. A DK-ások több mint felének (55 százalék), a Jobbikosok és az MSZP-sek több harmadának (40 illetve 38 százalék) romlott az életszínvonala az elmúlt években.
A 18-29 közöttiek közel felének (45 százalék) javult az életszínvonala, azonban minél idősebb korcsoportok vizsgálunk, annál kevesebben nyilatkoztak a fiatalokhoz hasonlóan. A 60 év felettiek alig több mint tizede (13 százalék) él jobban, mint néhány éve, ráadásul tízből négy megkérdezettnek (42 százalék) romlottak az életkilátásai. Településtípusokat vizsgálva kijelenthető, hogy a budapesti lakosok a legelégedetlenebbek: tízből négy fővárosinak ugyanis romlott az életszínvonala az elmúlt években.
A 2018 szeptemberi felmérésünkhöz képest arányaiban hasonlóan válaszoltak arra a kérdése, hogy az elmúlt évben anyagi okból lemondtak-e, vagy elhalasztottak-e például egy fodrászhoz járást (18 illetve 16 százalék), mozizást (16 illetve 18 százalék), könyvvásárlást (15-15 százalék) vagy éppen egy külföldi utazást. (34 illetve 36 százalék.) A kivételt valamilyen tönkrement háztartási gép pótlása jelentette: a mostani felmérésünknél a válaszadók több mint harmadánál (35 százalék) okoz ez problémát, míg a múltévben csak közel minden negyedik embernél (26 százalék) fordult ez elő.
Nagyon sokan nem férnek hozzá a különböző szolgáltatásokhoz: a megkérdezettek közel harmada (29 százalék) nem szokott fodrászra pénzt költeni, több mint fele (55 százalék) nem jár moziba, illetve a könyvvásárlás (41 százalék) és a külföldre utazás (44 százalék) is nagyon sokaknak problémát okoz.
A megkérdezettek közel kétharmada ha elvesztené a jövedelmét, vagy egy hónapig se (36 százalék) vagy csak 1-2 hónapig (29 százalék) tudná fizetni a kiadásait. Mindössze a megkérdezettek 14 százaléka tudná vagy legfeljebb egy évig (8 százalék), vagy több mint egy évig kihúzni (6 százalék).
A nyugdíjasok és a 8 általánost végzettek vannak a legnehezebb helyzetben: mindkét csoportnak közel a fele (49 illetve 56 százalék) nem rendelkezik annyi tartalékkal, hogy a jövedelmük elvesztése esetén akár egy hónapig fizetni legyenek képesek a kiadásaikat. Jelentős eltérések mutatkoznak, ha a nemeket nézzük: míg közel tízből három férfi (29 százalék) nem tudná kihúzni a hónap végét jövedelmük elvesztése esetén, addig ez az arány a nőknél már 42 százalék.
Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál több ideig tudja állni a kiadásait ha baj történne. Míg például a szakmunkások és az érettségizettek tizede tudná legfeljebb vagy egy évig, vagy egy évnél hosszabb ideig állni a kiadásait, addig ezek a megállapítások már a diplomások negyedére is igaz.
A megkérdezettek átlagosan az emberek a jövedelmük 35 százalékát költik élelmiszerre, és 33 százalékát a lakásfenntartásra, illetve rezsire.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
