A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 25-30. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az orosz-ukrán háborúról.
Minden második megkérdezett mondta azt, hogy inkább nem elégedett az Orbán-kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával. [2022 februárjában ez az arány 46 százalék, 2022 áprilisában pedig 34 százalék volt]
A válaszadók többsége (52 százalék) inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált. [2022 februárjában ez az arány 35 százalék, 2022 áprilisában pedig 31 százalék volt]
Tízből három megkérdezett szerint lehetséges egyszerre jó politikai viszonyt ápolni az EU-val és Oroszországgal. [2022 áprilisában ez az arány 45 százalék volt]. Tízből közel hat válaszadó szerint azonban ez nem lehetséges, Magyarországnak választania kell, hogy hova akar tartozni. [2022 áprilisában tízből öten mondták ezt.]
Minden második válaszadóknak a háború kitörése óta romlott a véleménye Vlagyimir Putyinról. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (70 százalék), közel minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (35 százalék).
A válaszadók harmadának Ukrajnáról (32 százalék), az USA-ról (35 százalék), illetve az EU-ról (37 százalék) is romlott a véleménye. Leginkább a Fidesz szavazók nyilatkoztak így (50-59-64 százalékuk)
A NATO-ról alkotott vélemény változott a legkevésbé: a válaszadók 12 százalékának javult, 56 százalékának nem változott, 19 százalékának pedig romlott a véleménye a szövetségi rendszerről.
Tízből hét megkérdezett szerint romlott Magyarország megítélése Európában a háború kitörése óta.
Minden második megkérdezett mondta azt, hogy inkább nem elégedett az Orbán-kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával. [2022 februárjában ez az arány 46 százalék, 2022 áprilisában pedig 34 százalék volt]
A válaszadók többsége (52 százalék) inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált. [2022 februárjában ez az arány 35 százalék, 2022 áprilisában pedig 31 százalék volt]
Összegezve a háborúhoz való eddigi viszonyát az országnak, minden második (48 százalék) megkérdezett szerint Magyarország (nagyjából) megfelelő segítséget nyújtott Ukrajnának. Így látja tízből nyolc (78 százalék) Fidesz szavazó, minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (23százalék).
A válaszadók negyede (23 százalék) szerint Magyarországnak több segítséget kellett volna nyújtania Ukrajnának. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden második (48 százalék), a bizonytalan szavazók közel ötöde (17 százalék), illetve a Fidesz szavazók 2 százaléka.
Minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett szerint hazánknak kevesebbet kellett volna segítenie Ukrajnának. Így látja a bizonytalan szavazók 14 százaléka, a Fidesz szavazók 12 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 6 százaléka.
A válaszadók 8 százaléka szerint mást és máshogyan kellett volna segíteni Ukrajnának, nem feltétlenül többet vagy kevesebbet. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 13 százaléka, a bizonytalan szavazók 6 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 4 százaléka.
Minél nagyobb települést vizsgálunk, annál inkább úgy látják, hogy Magyarországnak több segítséget kellett volna nyújtania Ukrajnának. Míg a községekben élők 19 százaléka látja így, addig a budapestieknél már 30 százalék ez az arány.
Tízből három (29 százalék) megkérdezett szerint lehetséges egyszerre jó politikai viszonyt ápolni az EU-val és Oroszországgal. [2022 áprilisában ez az arány 45 százalék volt] Augusztusi felmérésünk szerint így látja ezt minden második (47 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók negyede (23 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (19 százalék)
Tízből közel hat (56 százalék) válaszadó szerint nem lehet egyszerre jó politikai viszonyt ápolni az EU-val és Oroszországgal, Magyarországnak választania kell, hogy hova akar tartozni. [2022 áprilisában ez az arány 47 százalék volt] Augusztusi felmérésünk szerint így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a háromnegyede (76 százalék), a bizonytalan szavazók többsége (56 százalék), illetve a Fidesz szavazók harmada (35 százalék).
Minden második (50 százalék) válaszadóknak a háború kitörése óta romlott a véleménye Vlagyimir Putyinról. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (70 százalék), közel minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (35 százalék).
A megkérdezettek 43 százalékának romlott a véleménye Orbán Viktorról a háború kezdete óta. Ezt mondta még a Fidesz szavazók 7 százaléka is. Szintén 43 százaléknyi válaszadó közölte azt, hogy romlott a véleménye Oroszországról. Ezt közölte tízből négy (39 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók negyede (27 százalék).
A válaszadók harmadának Ukrajnáról (32 százalék), az USA-ról (35 százalék), illetve az EU-ról (37 százalék) romlott a véleménye. Leginkább a Fidesz szavazók nyilatkoztak így (50-59-64 százalékuk)
A NATO-ról alkotott vélemény változott a legkevésbé: a válaszadók 12 százalékának javult, 56 százalékának nem változott, 19 százalékának pedig romlott a véleménye a szövetségi rendszerről. Míg a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 26 százaléka mondta azt, hogy javult a véleménye (7 százaléka pedig azt, hogy romlott), addig a Fidesz szavazóknak a 27 százaléka azt közölte, hogy romlott a véleménye a szervezetről. (7 százalékuknak pedig javult)
Tízből hét (70 százalék) megkérdezett szerint romlott Magyarország megítélése Európában a háború kitörése óta. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (90 százalék), a bizonytalan szavazók háromnegyede (73 százalék), illetve a Fidesz szavazók 43 százaléka. Míg a legfeljebb 8 általánost végzettek és a szakmunkások 61-61 százaléka mondta azt, hogy romlott Magyarország megítélése, addig az érettségizetteknél már 77 százalék, a diplomásoknál már 85 százalék ez az arány.
A válaszadók ötöde (19 százalék) szerint nem változott hazánk megítélése Európában a háború kezdete óta. Leginkább a Fidesz szavazók (37 százalék) mondták ezt.
A megkérdezettek 5 százaléka szerint javult Magyarország megítélése. Itt is a Fidesz szavazók gondolják leginkább így (12 százalék), illetve a 8 általánost végzettek (8 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. augusztus 25 – 30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
