A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 22 – 25. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az augusztus 20-i ünnepségekkel és Lánchíd felújítása körüli vitákkal kapcsolatban.
A megkérdezettek kétharmada inkább egyetért azzal az állítással, hogy az augusztus 20-i ünnepséggel kapcsolatban a kormány felelőtlenül szervez ilyen hatalmas tömegrendezvényt, mivel ez újra aktivizálhatja a már lecsengőben lévő járványt.
Tízből nyolc válaszadó inkább egyetért azzal, hogy egy pár napos „államalapítási fesztivál” nem hozza vissza a külföldi látogatókat, legfeljebb a belföldi turizmust segíti egy kicsit. A válaszadók kétharmada inkább nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy a kormány jól teszi, hogy gigantikus ünnepséget szervez, mivel az államalapítást méltó módon kell megünnepelni. A megkérdezettek háromnegyede nem tartja helyesnek azt, hogy a kormány az augusztus 20-i ünnepségek és a tűzijáték százmilliós nagyságrendű költségét 6,5 milliárdra emeli.
Tízből hat megkérdezett szerint a kormánynak és a fővárosnak egyaránt a felelőssége felújítani a Lánchidat. Minden ötödik válaszadó szerint azonban a kormányé, illetve minden hetedik szerint a fővárosé a felelősség, hogy felújítsák Magyarország és Budapest egyik legfontosabb szimbólumát.
A megkérdezettek háromnegyede elvárná a kormánytól, hogy magasabb összeggel vegyen részt a Lánchíd felújításában. A Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben, közel egyik felük elvárná a kormánytól, hogy magasabb összeggel vegyen részt a Lánchíd felújításában, míg közel másik felük ezt nem várja el a kormánypárttól.
A válaszadók közel kétharmada inkább egyetért azzal az állítással, hogy a kormány azzal, hogy nem ad több pénzt a Lánchíd felújítására, az ellenzéki vezetésű fővárost akarja nehéz helyzetbe hozni. Azok körében, akik szerint a kormány Budapest vezetését nehéz helyzetbe kívánja hozni, tízből nyolc megkérdezett tartotta elfogadhatatlannak azt, hogy a budapestiek életét érintő kérdésekben politikai szempontok alapján döntenek
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) inkább egyetért azzal az állítással, hogy az augusztus 20-i ünnepséggel kapcsolatban a kormány felelőtlenül szervez ilyen hatalmas tömegrendezvényt, mivel ez újra aktivizálhatja a már lecsengőben lévő járványt.
Leginkább a DK (85 százalék), és a Jobbik (83 százalék) szavazói látják így, de a Fidesz szavazók közel fele (47 százalék) is inkább egyetért azzal, hogy a kormány felelőtlenül járna el, ha megrendezné az augusztus 20-i rendezvényeket.
Tízből nyolc (82 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal, hogy egy pár napos „államalapítási fesztivál” nem hozza vissza a külföldi látogatókat, legfeljebb a belföldi turizmust segíti egy kicsit. Főleg a Momentum (92 százalék) és az MSZP-P (91 százalék) szavazói látják így.
Minden ötödik Fidesz (19 százalék) és minden harmadik Jobbik (35 százalék) szavazó inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy az ünnepségsorozat nem alkalmas arra, hogy visszahozza a külföldi turistákat, és csak egy picit alkalmas arra, hogy a belföldi turizmust segítse.
A válaszadók kétharmada (67 százalék) inkább nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy a kormány jól teszi, hogy gigantikus ünnepséget szervez, mivel az államalapítást méltó módon kell megünnepelni. Leginkább az MSZP-P (98 százalék), és a Momentum (90 százalék) szavazói látják így,
A Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben: közölük tízből hatan (60 százalék) úgy gondolják, hogy a kormány jól teszi, hogy az államalapítást méltó módon akarja megünnepelni, míg tízből négyen (40 százalék) inkább nem látják jónak, hogy egy gigantikus ünnepség van betervezve.
A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) nem tartja helyesnek azt, hogy a kormány az augusztus 20-i ünnepségek és a tűzijáték százmilliós nagyságrendű költségét 6,5 milliárdra emeli. Főleg az MSZP-P (98 százalék) és a Momentum (91 százalék) szavazói látják így.
A Fidesz szavazók megosztottak ebben a kérdésben is: egyik felük (51 százalék) helyesnek tartja a költségemelést, mivel a kormány így próbálja meg újraéleszteni a turizmust, míg másik felük (48 százalék) helyteleníti a kiadások hatalmas emelkedését.
Tízből hat (61 százalék) megkérdezett szerint a kormánynak és a fővárosnak egyaránt a felelőssége felújítani a Lánchidat. Minden ötödik (22 százalék) válaszadó szerint azonban a kormányé, illetve minden hetedik (14 százalék) szerint a fővárosé a felelősség, hogy felújítsák Magyarország és Budapest egyik legfontosabb szimbólumát.
Minden második (49 százalék) Fidesz szavazó szerint a kormánynak és a fővárosnak egyaránt részt kell vállalnia a Lánchíd felújításának költségeiből, illetve tízből négy (43 százalék) Fidesz szavazó szerint ez kimondottan a főváros feladata. Mindössze 6 százaléka látja úgy, hogy a kormány felelőssége, hogy felújítsák Lánchidat.
A vidéki és a budapesti választók között nincs statisztikailag kimutatható véleménykülönbség ebben a kérdésben.
A megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) elvárná a kormánytól, hogy magasabb összeggel vegyen részt a Lánchíd felújításában. Minden ötödik válaszadó (19 százalék) nem várja el a kormánytól, hogy nagyobb részt vállaljon Budapest egyik legfontosabb szimbólumának felújítása során.
A Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben, közel egyik felük (45 százalék) elvárná a kormánytól, hogy magasabb összeggel vegyen részt a Lánchíd felújításában, míg közel másik felük (49 százalék) ezt nem várja el a kormánypárttól.
A vidéki szavazók viszont egyetértenek a budapestiekkel (90 százalék) ebben a kérdésben, 73 százalékunk is úgy gondolja, hogy a kormánynak feladata magasabb összeggel beszállni a felújításba.
A 2020 márciusában készített felmérésünkben a budapestieket kérdeztük meg arról, hogy elvárják-e a kormánytól, hogy nagyobb összeggel vegyen részt a Lánchíd felújításában. Akkor is a mostani országos felméréshez hasonlóan a megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) mondta azt, hogy inkább elvárná azt a kormánytól, hogy magasabb összeggel járuljon hozzá a kivitelezéshez.
A válaszadók közel kétharmada (64 százalék) inkább egyetért azzal az állítással, hogy a kormány azzal, hogy nem ad több pénzt a Lánchíd felújítására, az ellenzéki vezetésű fővárost akarja nehéz helyzetbe hozni. Így gondolják főleg az MSZP-P (99 százalék) és a Momentum (95 százalék) szavazói.
De nem csak a budapesti szavazók (76 százalék) látnak politikai szándékot a lépés mögött, hanem a megyeszékhelyen (63 százalék), a városokban (67 százalék), valamint a községekben élők is (54 százalék, 34 ellenében).
Tízből három (27 százalék) válaszadó, illetve a Fidesz szavazók közel kétharmada (64 százalék) inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány szándékosan akarja a fővárost nehéz helyzetbe hozni azzal, hogy nem ad Karácsonyéknak több pénzt.
2020 márciusában tízből hat budapesti megkérdezett (56 százalék) látta úgy, hogy a Lánchíd ügyében a kormány direkt cselekszik a főváros ellen. Ekkor a fővárosi válaszadók harmada (35 százalék), illetve tízből hét (74 százalék) budapesti Fidesz szavazó inkább nem értett egyet azzal, hogy a kormány szándékosan akarja a fővárost nehéz helyzetbe hozni.
Azok körében, akik szerint a kormány Budapest vezetését nehéz helyzetbe kívánja hozni, tízből nyolc megkérdezett (82 százalék) tartja elfogadhatatlannak azt, hogy a budapestiek életét érintő kérdésekben (mint például a Lánchíd felújítása) politikai szempontok alapján döntenek, nem azt tartva szem előtt, mi a jó Budapestnek, az embereknek. A Fidesz szavazók közel ugyanilyen arányban (74 százalék) tartják elfogadhatatlannak mindezt.
(A 2020. márciusi felmérésünk során azok körében, akik szerint a kormány Budapest vezetését nehéz helyzetbe kívánja hozni, tízből nyolc megkérdezett (84 százalék) tartotta elfogadhatatlannak azt, hogy a budapestiek életét érintő kérdésekben politikai szempontok alapján döntenek.)
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. június 22 – 25. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
