A Publicus Intézet a Népszava megbízásából április 14 – 18. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a koronavírus okozta társadalmi és gazdasági változások hatásait, továbbá az előzetes várakozásokat.
A 2020. márciusi felmérésünkhöz viszonyítva jelentősen csökkent azok aránya, akik szerint további korlátozó intézkedésekre lehet számítani. Most a múlt havi eredményeknél jóval kevesebben számítanak kijárási tilalom szigorítására (57-90 százalék), plázák és nagyobb boltok bezárására (48-84 százalék), városok, települések közötti forgalom korlátozására (47-58 százalék) tömegközlekedés leállítására (30-58 százalék), illetve az idősek kötelező karanténba helyezésére (49-71 százalék)
Tízből kilenc megkérdezett viszont a múlt havi felmérésünkhöz hasonlóan továbbra is úgy látja, hogy súlyosak lesznek a koronavírus és az óvintézkedések által okozott gazdasági károk Magyarország számára.
Tízből négy megkérdezett a járvány kezdete óta minden munkanap bejár dolgozni, tízből egy részben otthonról dolgozik, részben bejár dolgozni, tízből kettő „home office” üzemmódban dolgozik, tízből egy pedig kényszerszabadságon van a rendkívüli helyzet miatt.
Minden tizedik válaszadó elveszítette munkahelyét a rendkívüli helyzet következtében. Minden ötödik érettségizett, közel minden hetedik legfeljebb nyolc általánost végzett, továbbá minden tizedik szakmunkás járt nyilatkozott így.
Főleg a nyugdíjasok és az egyéb inaktívak gondolják úgy, hogy még meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez nagyon sok kellemetlenséget okoz. A tanulók, a vállalkozók, és az alkalmazottak közel harmada szerint egyelőre mindent meg kell tenni, hogy ne terjedhessen tovább, de van egy olyan pont, amikor már nem érdemes védekezni ellene.
Az alkalmazottak és a diákok látják leginkább úgy, hogy az okoz nagyobb társadalmi kárt, hogy a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy, és sok ember kerül nehéz helyzetbe. A nyugdíjasok több mint fele szerint azonban a járvány okán az okoz nagyobb társadalmi kárt, hogy sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban.
Tízből hat (57 százalék) megkérdezett szerint tovább fogják szigorítani a kijárási tilalmat. Minden második (48 százalék) válaszadó szerint várható, hogy a plázák és a nagyobb (nem élelmiszer) boltok be fognak zárni, továbbá szintén minden második megkérdezett (49 százalék) szerint lehetséges, hogy elrendelik az idősek kötelező karanténba helyezését.
A válaszadók több mint fele (53 százalék) szerint azonban nem várható, hogy korlátozni fogják a városok, települések közötti forgalom korlátozását, továbbá a megkérdezettek kétharmada (67 százalék) szerint az sem valószínű, hogy le fogják állítani a tömegközlekedést (BKV/helyijáratok, MÁV, Volán, stb.)
A múlt hónapban készített felmérésünkhöz képest látható, hogy most jóval kevesebben számítanak további korlátozó intézkedésekre, kijárási tilalomra (57-90 százalék), plázák és nagyobb boltok bezárására (48-84 százalék), városok, települések közötti forgalom korlátozására (47-58 százalék) tömegközlekedés leállítására (58-30 százalék), illetve az idősek kötelező karanténba helyezésére (49-71 százalék)
Tízből kilenc (93 százalék) megkérdezett a múlt havi felmérésünkhöz (94 százalék) hasonlóan továbbra is úgy látja, hogy súlyosak lesznek a koronavírus és az óvintézkedések által okozott gazdasági károk Magyarország számára.
Tízből négy (44 százalék) megkérdezett a járvány kezdete óta minden munkanap bejár dolgozni, tízből egy (10 százalék) részben otthonról dolgozik, részben bejár dolgozni, tízből kettő (21 százalék) szinte minden munkanap otthonról dolgozik, tízből egy (13 százalék) kényszerszabadságon van, továbbá minden tizedik (12 százalék) válaszadó elveszítette a munkahelyét a rendkívüli helyzet következtében.
Minden ötödik (18 százalék) érettségizett, közel minden hetedik (15 százalék) legfeljebb nyolc általánost végzett, továbbá minden tizedik (11 százalék) szakmunkás elveszítette a munkahelyét a járvány kezdete óta. Egyedül a diplomások jártak jobban, náluk ez az arány 3 százalék.
Főleg a diplomások (52 százalék), továbbá a Momentum (49 százalék) és az MSZP (32 százalék) szavazói azok, akik átálltak a „home office-ra”, azaz a jelenlegi helyzetben szinte minden munkanap otthonról dolgoznak.
Tízből nyolc (75 százalék) megkérdezett szerint még meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez nagyon sok kellemetlenséget okoz. A válaszadók ötöde (20 százalék) szerint egyelőre mindent meg kell tenni, hogy ne terjedhessen tovább, de van egy olyan pont, amikor már nem érdemes védekezni ellene.
Tízből hat (58 százalék) 18-29 közötti, tízből hét (73-72 százalék) 30-44 és 45-59 közötti, illetve tízből kilenc (89 százalék) 60 év feletti gondolja úgy, hogy még meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez nagyon sok kellemetlenséget okoz.
A 18-29 közöttiek harmada (32 százalék), 30-44 és 45-59 közöttiek ötöde (23 és 21 százalék) illetve a 60 év felettiek tizede (7 százalék) szerint egyelőre mindent meg kell tenni, hogy ne terjedhessen tovább, de van egy olyan pont, amikor már nem érdemes védekezni ellene.
A 18-29 közöttiek 9 százaléka, 30-44 közöttiek 4 százaléka, 45-59 közöttiek 6 százaléka, illetve a 60 évnél idősebbek 2 százaléka gondolja úgy, hogy most már hagyni kellene terjedni a vírust, hiszen úgysem lehet megakadályozni, nem érdemes teljesen felforgatni az életünket miatta.
Főleg a nyugdíjasok (87 százalék) és az egyéb inaktívak (75 százalék) gondolják úgy, hogy még meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez nagyon sok kellemetlenséget okoz. A tanulók, a vállalkozók, és az alkalmazottak közel harmada (35-31-28 százalék) szerint egyelőre mindent meg kell tenni, hogy ne terjedhessen tovább, de van egy olyan pont, amikor már nem érdemes védekezni ellene.
A megkérdezettek 44 százaléka szerint hazánknak az rosszabb hazánknak, az okoz nagyobb társadalmi kárt, ha sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban. A válaszadók 41 százaléka szerint azonban az a nagyobb baj, hogy a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy, és sok ember kerül nehéz helyzetbe.
A 18-29 közöttiek több mint fele (55 százalék) szerint a járvány okán az okoz nagyobb társadalmi kárt, hogy a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy, és sok ember kerül nehéz helyzetbe, harmada (33 százalék) szerint pedig az a nagyobb baj, hogy sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban.
Tízből négy (41 százalék) 30-44 közötti, és szintén tízből négy (42 százalék) a 45-59 közötti szerint az a nagyobb baj, hogy sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban, illetve tízből öt (47 százalék) 30-44 közötti, és tízből négy 45-59 közötti szerint pedig az, hogy a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy, és sok ember kerül nehéz helyzetbe.
Tízből közel hat (55 százalék) 60 évnél idősebb szerint a járvány okán az okoz nagyobb társadalmi kár, hogy sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban, illetve tízből három (27 százalék) szerint pedig az a nagyobb baj, hogy sok cég fog tönkremenni, és sok ember fog nehéz helyzetbe kerülni.
Főleg az alkalmazottak és a diákok látják úgy (62-50 százalék), hogy az okoz nagyobb társadalmi kárt, hogy a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy, és sok ember kerül nehéz helyzetbe. A nyugdíjasok több mint fele (53 százalék) szerint azonban a járvány okán az okoz nagyobb társadalmi kárt, hogy sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. április 14 – 18. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
