A többség nem építene kerítést

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, július 7 és 9 között készített reprezentatív közvéleménykutatás eredménye alapján elmondható, hogy a megkérdezettekegyértelmű többsége teljesen alkalmatlannak gondolja a szerb-magyar határra tervezett kerítést arra, hogy megállítsa a menekülteket. Így aztán a többség nem is építené fel a kerítést.

kerites_epuljon.png

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, június 7 és 9 között készített reprezentatív közvéleménykutatás eredménye alapján elmondható, hogy a megkérdezettek egyértelmű többsége teljesen alkalmatlannak gondolja a szerb-magyar határra tervezett kerítést arra, hogy megállítsa a menekülteket. Így aztán a többség nem is építené fel a kerítést.

Kivándorlás vs. menekültek érkezése

Már két hónappal ezelőtt is megkérdeztük a választópolgárokat, hogy mit gondolnak nagyobb problémának, a magyarok külföldre történő kivándorlását, vagy inkább a menkültek érkezését. Akkor egyértelműen a kivándorlás volt a fontosabb probléma az emberek számára. A friss eredmények ettől gyökeresen eltérnek. Most a kivándorlást a megkérdezettek 42 százaléka tartja a nagyobb problémának, míg 44 százalék a menekültek érkezését. Ezzel a kivándorlás-ügy több mint kétszeres többsége átfordult, az emberek máshogy látják a kérdést: a két ügy fej-fej mellé került, hibahatáron belüli különbséggel.

2015_julius_kivandorlas_menekultek.png

Mivel az objektív helyzet az emlúlt két hónapban egyik ügy esetében sem változott érdemben, itt valójában az emberek szubjektív problémaérzékelése változott meg. Ennek oka pedig elsősorban a kormányzat és a Fidesz által folytatott, a menekültügyet középpontba állító kampány. Ha úgy tetszik, itt lényegében a kampány hatékonyságának egyfajta eredményét követhetjük nyomon.

Érdekes eredményre jutunk, ha azt vizsgáljuk, hogy hol volt a leghatékonyabb a kampány. Míg két hónappal ezelőtt még a Fidesz szavazók többsége szerint is a kivándorlás volt a fontosabb probléma, az ő esetükben most drámai változásokat rögzíthetünk. Már 72 százalékuk a menekültek megjelenését tartja nagyobb gondnak. Míg a változás hasonló irányú a Jobbik szavazók esetében is, a többi ellenzéki szazavazóra, és a bizonytalanokra csak nagyon minimálisan tudott hatni a kampány.

Mire alkalmas a kerítés?

Egyéb kérdésekben azonban a kampány hatékonytalannak bizonyult. A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) alkalmatlannak gondolja a szerb-magyar határra tervezett kerítést arra, hogy betöltse funkcióját, és megállítsa a menekülteket. Mindössze a megkérdezettek közel negyede (23 százalék) gondolja azt, hogy a kerítés valamennyire alkalmas lesz arra, hogy ellássa legfontosabb feladatát.

kerites_alkalmas.png

Ebben a kérdésben csupán a Fidesz szavazók gondolkodnak másként mint a többség. Ők elenyésző mérékben inkább alkalmasnak látják a kerítést arra, hogy megállítsa a menekülteket, míg az MSZP, Jobbik, és a többi pártra szavazók, valamint a bizonytalanok több mint kétharmada erről másként vélekedik.

Épüljön a kerítés?

Ennek tükrében annyira már talán nem is meglepő, az amúgy valószínűleg kevesek által várt eredmény, miszerint a válaszadok több mint fele (56 százalék) szerint inkább ne épüljön fel a szerb-magyar határra tervezett kerítés, míg mindössze a kérdezettek egyharmada (34 százalék) van azon az állásponton, hogy inkább épüljön fel.

kerites_epuljon.png

Itt is érdekes megnézni, hogy az egyes pártok támogatói miként gondolkodnak a kérdésről. A Fidesz szavazói körében többségben (60 százalék) azok, akik szerint épüljön fel a kerítés, és mindössze fele annyian vannak, akik szerint ne épüljön (31 százalék). A Jobbik szavazói is hasonlóan gondolkodnak, bár közöttük kevesebben gondolják úgy, hogy épüljön fel a kerítés. Esetükben 51 százalék támogató, és 47 százalék elutasító a kérdésben – ez hibahatáron belüli különbség. Leginkább az MSZP és az LMP szavazók gondolják úgy, hogy ne épüljön fel a kerítés (80 és 79 százalék), és összes többi vizsgált társadalmi csoportban is egyértelmű többségben vannak azok akik így vélekednek.

Menekültellenesség és szolidaritás

A kerítés ilyen markáns elutasítása mögé nézve is érdekes képet kapunk. Az látjuk, hogy a társadalom két részre szakadt: azonsítható egy menekültellenes és egy menekültekkel szolidáris csoport. Ezen csoportok közel azonos méretűek, bár azok akik szolidárlisak némileg többen vannak. A szolidáris csoport tagjai inkább egyetértenek azzal az a két állítással, hogy „Huszonöt éve már lebontottunk egy vasfüggönyt, hiba lenne egy másikat felépíteni„, illetve hogy „1956-ban befogadta a világ a magyar menekülteket, így nekünk is szolidárisnak kell lenni„.

A menekültellenesek csoportja viszont inkább ért egyett azon állításokkal, hogy „A határainkra érkező menekültáradatot meg kell állítani„, és az „Életveszély elől menekülőket be kell fogadnunk, de akik a könnyebb megélhetésért jönnek, azokat nem„.

kerites_allitasok.png

Mindazonáltal a többség mégis úgy gondolja, hogy a szerb-magyar határra tervezett kerítés inkább figyelemelterelés, és célja nem a menekültek megállítása. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) ért egyet az erre vonatkozó állítással, míg csupán kevesebb, mint haramaduk (30 százalék) gondolja másként. Egyedül a Fidesz szavazók a körében van többségben az az álláspont, hogy a kerítés nem figyelemelterelés (57 százalék), mindenki más úgy gondolja, hogy az – leginkább az MSZP és a Jobbik szavazói.


A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, illetve a tegnapi ATV – Egyenes Beszédben hangzottak el.

 

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2015. július 7-9 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.