A két héttel ezelőtti kutatásunkhoz képest a Fidesz támogatottsága két százalékpontot csökkent, így 25 százalék. Az MSZP tábora egy százalékpontot növekedve, 13 százalék, a Jobbik tábora két százalékpontot nőtt, és 14 százalék.
Ez a választások előtti utolsó pártok támogatottságát vizsgáló mérésünk. Éppen ezért intézetünk a várható hazai listás eredményekre szakértői becslést ad ki.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 28 és április 3 között, 1006 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését. A két héttel ezelőtti kutatásunkhoz képest a Fidesz támogatottsága két százalékpontot csökkent, így 25 százalék. Az MSZP tábora egy százalékpontot növekedve, 13 százalék, a Jobbik tábora két százalékpontot nőtt, és 14 százalék.
A Fidesz szavazóinak aránya az elmúlt két hétben két százalékpontot csökkent, így 25 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága 45 százalék. A párt szavazóinak aktivitása átlagos és enyhe elbizonytalanodás tapasztalható.
Az MSZP támogatottsága a elmúlt két hétben egy százalékpontot növekedett, így 13 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében az MSZP támogatottsága 19 százalék. A párt szavazóinak aktivitása meglehetősen magas.
A Jobbik támogottsága az elmúlt két hétben két százalékpontot nőtt, és 14 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében a Jobbik támogatottsága 20 százalék. A Jobbik támogatóinak aktivitása továbbra is alacsonyabb, mint a többi párté.
Az LMP szavazóinak száma egy százalékpontot csökkent és 5 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 7 százalék. A DK támogatottsága szintén egy százalékpontot csökkent, így 3 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 5 százalék. A Kétfarkú és az Együtt támogatottsága nem érte el az egy százalékot, azonban a Momentum egy százalékpontot növekedett, így most 1 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalék.
A bizonytalanok aránya egy százalékpontot növekedett, így 37 százalék. Azonban az elmúlt két hétben a bizonytalanok körében a titkolózók aránya 9 százalékpontot növekedett, és így 44 százalékos.
Szakértői becslés
Ez a választások előtti utolsó pártok támogatottságát vizsgáló mérésünk. Éppen ezért intézetünk a várható hazai listás eredményekre szakértői becslést ad ki. Az ellenzéki oldalon még folyamatban vannak a visszalépésékről szóló tárgyalások, és ezek kimentele nagyban befolyásolhatja az aktív bizonytalanok választási részvételét, valamint az átszavazási hajlandóságot és lehetőségeket.
Amennyiben a részvétel 65-70% között alakul – amit a legvalószínűbbnek tartunk -, a Fidesz 41% +/-2%., az MSZP 18% +/-2%., a Jobbik 21% +/-2%., az LMP 7% +/-2%., a DK 6% +/-2%. ereményt érhet el. A többi pártnak nincs érdemi esélye listán a parlamentbe jutásra; várható eredményeik: Együtt 1% +/-1%., Kétfarkú 1% +/- 1%., Momentum 2% +/-1%. Az Együtt várhatóan fog egyéni mandátumot szeretni, így végül mégis bekerülhet a parlamentbe, illetve az MSZP-P több egyéni mandátumot fog várhatóan szerezni, és így közte és a Jobbik között a mandátumszámbeli különbség csökkenni fog.
Amennyiben a részvétel 65%-nál alacsonyabb lesz, van esély a Fidesz kétharmados többségére, és a többi párt esetében arányosan kevesebb listás szavazattal számolhatunk.
Amennyiben a részvétel 70%-nál magasabb lesz, érdemi esély van olyan helyzet kialakulására, amikor egyik pártnak sincs a kormányalakításhoz szükséges mandátumtöbbsége a parlamentben; ekkor ellenzéki többség is elképzelhető. A képet árnyalja, hogy ebben az esetben van valós esély arra, hogy a DK és az LMP listán ne jusson be a parlamentbe, így a kormányváltó szavazatok elvesztésével újra előnyhöz juttatva a Fideszt. Ebben az esetben várhatóan több mandátuma lesz Fidesznek, bár mindkét pártnak juthatnak be egyéni képviselői a házba.
A kutatás eredményeiről további részletek, a Vasárnapi Hírek online felületén, illetve a szombaton megjelenő nyomtatott számban lesznek találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2018. március 28 – április 3 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1006 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg. A kutatás eredményei részletesen itt találhatóak.
