Pártok támogatottsága és szavazási hajlandóságok, 2017 október

Az elmúlt két hétben a Fidesz támogatottsága egy százalékpontot növekedve 26 százalék. Az MSZP tábora változatlan, 10 százalék, míg a Jobbik tábora egy százalékpontot csökkenve 10 százalék. A megkérdezettek több mint fele kormányváltást szeretne. A nem-kormánypárti szavazók majd’ kétharmada szavazna egy baloldali együttműködésre, ha annak lenne esélye legyőzni a Fideszt, míg kétharmaduk ha szavazatával meg tudná akadályozni a Fidesz kétharmadát; köztük az LMP szavazók több mint háromnegyede, és a Jobbik szavazók majd’ kétharmada.

2017_10_ppref_idosor.png

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 11 és 17 között, 1002 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és a szavazási hajlandóságokat.  Az elmúlt két hétben a Fidesz támogatottsága egy százalékpontot növekedve 26 százalék. Az MSZP tábora változatlan, 10 százalék, míg a Jobbik tábora egy százalékpontot csökkenve 10 százalék. A megkérdezettek több mint fele kormányváltást szeretne. A nem-kormánypárti szavazók majd’ kétharmada szavazna egy baloldali együttműködésre, ha annak lenne esélye legyőzni a Fideszt, míg kétharmaduk ha szavazatával meg tudná akadályozni a Fidesz kétharmadát; köztük az LMP szavazók több mint háromnegyede, és a Jobbik szavazók majd’ kétharmada.

Fidesz szavazóinak száma az két hónapi csökkenés után, most újra egy százalékpontot növekedett, és így 26 százalék. A párt szavazóinak aktivitása továbbra is magas.

Az MSZP támogatottsága két héttel ezelőtt mért csökkenés után most nem változott, és 10 százalék. A párt szavazóinak aktivitása továbbra is alacsony.

Jobbik támogottsága a elmúlt hónap növekedése után most egy százalékpontot csökkent, így 10 százalék. A Jobbik támogatóinak aktivitása némileg növekedett.

2017_10_ppref.png

Az LMP két héttel ezelőtt megnyert szavazóit megtartotta, így tábora 5 százalék. A DK támogatottsága most egy százalékpontot csökkent, és 3 százalék. Az Együtt támogatottsága ebben a hónapban nem érte el az egy százalékot, és ez most sem sikerült ez a Párbeszédnek, és az MLP-nek sem. A Kétfarkú változatlanul egy százalékon áll, a Momentum támogatottsága két héttel ezelőtt egy százalékpontot csökkent, ám most nem változott, ezzel 1 százalék.

A bizonytalanok aránya 41 százalék.

2017_10_ppref_idosor.png

A megkérdezettek több mint fele kormányváltást szeretne, arányuk 2016 novembere óta 39 százalékról mára 54 százalékra növekedett és egyértelmű többségbe kerültek. Az összes vizsgált társadalmi csoport közül egyedül a Fidesz szavazók azok, akik másként gondolkodnak, 92 százalékuk szeretné inkább ha a Fidesz maradna. Különböző ellenzéki szavazók 83 és 95 százalék közötti arányban kormányváltást szeretnének, és a bizonytalan szavazók majd’ kétharmada is (58 százalék, 13 ellenében).

2017_10_kormanyvaltas.png

A nem-kormánypárti szavazók majd’ kétharmada (62 százalék) szavazna egy baloldali együttműködésre, ha annak lenne esélye legyőzni a Fideszt.

Az MSZP és a DK szavazókon túl az LMP szavazók háromnegyede (75 százaléka), és a Jobbik szavazók majd’ fele (47 százalék, 47 ellenében) szintén szavazna egy baloldali együttműködésre ilyen esetben. A bizonytalan szavazók is több mint fele (53 százalék, 33 ellenében) szintén szavazna balra ezzel lenne esélye legyőzni a Fideszt.

2017_10_legyozni.png

A nem-kormánypárti szavazók kétharmada (66 százalék) szavazna egy baloldali együttműködésre ha szavaztával meg tudná akadályozni a Fidesz kétharmadát.
 Az MSZP és a DK szavazókon túl az LMP szavazók 85 százaléka, és a Jobbik szavazók majd’ kétharmada (61 százalék) is szavazna egy baloldali együttműködésre ebben az esetben. Ha a kétharmad megakadályozása a cél, a bizonytalanok több mint fele (55 százalék) szavazna egy baloldali együttműködésre.

2017_10_ketharmad.png

A kutatás eredményeiről további részletek, például biztos szavazók preferenciái és az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2017. október 11-17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg. Az összes megkérdezett adatai részletesen itt.