Tíz válaszadóból nyolcan úgy gondolják, hogy kevesebbet, vagy sokkal kevesebbet kellene költeni stadionokra, míg minden tizedik ember gondolja azt, hogy nagyságrendileg annyit kellene költeni, amennyit most költ a kormány. A profi labdarúgásra és az NB1-es focisták támogatására minden is négyből hárman költenének kevesebbet mint most – azok aránya elenyésző, akik szerint még ez is kevés: 7 százalék. Mindkét esetben konszenzus van a különböző pártok támogatói között, még a Fidesz szavazók kétharmada is eképpen gondolkodik.
A stadionokon és a profi focin megspórolt pénzt a többség elsősorban az egészségügy fejlesztésére, a szegénység és az éhezés felszámolására, és az oktatás rendbetételére költené. Mindössze minden huszadik megkérdezett gondolja azt, hogy a sikernek oka volt a focihoz való kormányzati hozzáállás, és kevesebb mint egy százalék említette a stadionépítések felfutását az okok között.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, december 2 és 5 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a labdarúgásra kölött adóforintok célzottságával kapcsolatos véleményeket. A választókorú válaszadók 8 százaléka jár valamilyen gyakorisággal focimeccsre, és 6 százalék tervezi ezt a jovőben. A megkérdezettek negyede csak televízión követi a hazai bajnokságot, bár egyharmaduk csak az eredményeket. Tíz válaszadóból nyolcan úgy gondolják, hogy kevesebbet, vagy sokkal kevesebbet kellene költeni stadionokra, míg minden majd’ tizedik ember gondolja azt, hogy nagyságrendileg annyit kellene költeni, amennyit most költ a kormány. A profi labdarúgásra és az NB1-es focisták támogatására minden is négyből hárman költenének kevesebbet mint most. Mindkét esetben konszenzus van a különböző pártok támogatói között, még a Fidesz szavazók kétharmada is eképpen gondolkodik.
A stadionokon és a profi focin megspórolt pénzt a többség elsősorban az egészségügy fejlesztésére, a szegénység és az éhezés felszámolására, és az oktatás rendbetételére költené. Szinte mindenki hallott arról, hogy a magyar foci válogatott kijutott a 2016-es Európa Bajnokságra. Legtöbbjük szerint ez elsősorban a focisták jó teljesítményének, a szerencsének, és az edzők munkájának volt köszönhető. Mindössze minden huszadik megkérdezett gondolja azt, hogy a sikernek oka volt a focihoz való kormányzati hozzáállás, és kevesebb mint egy százalék említette a stadionépítések felfutását az okok között.
A hazai NB1-es bajnokságot a megkérdezettek közel kétharmada (61 százalék) egyáltalán nem követi és nem is tervezi követni. Az utóbbi néhány évben a választókorúak mindössze 8 százaléka volt focimeccsen, ám felük mindössze egyszer-kétszer nézzett ki, és 1 százalék az aki rendszeresen jár meccsekre. Mindössze hat százéknyi azok aránya, akik eddig nem jártak, de most fontolgatják, hogy legalább kinéznek 1-2 meccsre. A megkérdezettek negyede (25 százalék) csak televízión követi a hazai bajnokságot, bár egyharmaduk csak az eredményeket, összefoglalókat nézi.
Meglehetősen egyértelmű a kormány stadionépítési politikájának a megítélése. Tíz válaszadóból nyolcan (80 százalék) úgy gondolják, hogy kevesebbet, vagy sokkal kevesebbet kellene költeni stadionokra. Minden tizedik ember (9 százalék) gondolja azt, hogy nagyságrendileg annyit kellene költeni, amennyit most költ a kormány, és mindössze 5 százalék gondolja azt, hogy a jelenleginél is többet kellene költeni a stadionokra.
Hasonlóak az arányok a ha profi labdarúgásra és az NB1-es focisták támogatására költött adóforintokról kérdezzük a válaszadókat: négyből hárman (72 százalék) költenének kevesebbet mint most. Azok aránya elenyésző, akik szerint még ez is kevés: 7 százalék; míg 9 százalék szerint nagyságrendileg rendben van a költés.
Mindkét esetben konszenzus van a különböző pártok támogatói között, még a Fidesz szavazók kétharmada is eképpen gondolkodik (65, illetve 62 százalék). A többi pártok szavazói és a bizonytalanok esetében 70 és 88 százalék között változik azok aránya, akik kevesebbet vagy sokkal kevesebbet költenének.
A stadionok és a profi foci támogatása helyett a többség elsősorban az egészségügy fejlesztésére (54 százalék), a szegénység és az éhezés felszámolására (29 százalék), és az oktatás rendbetételére (21 százalék) költene többet, illetve meglehetősen sokan (13 százalék) juttatna több forrást a munkahelyteretmésre. A múlt hónapban készített kutatásunk tükrében az egészségügy első helye ezen a listán, hiszen a megkérdezettek kétharmada elégedetlen az ott tapasztalt állapotokkal.
A „megspórolt” pénzből megkérdezettek növelnék a közszférában a fizetéseket (7 százalék), fejlesztenék az ország infrastruktúráját (6 százalék), más sportokat, és a gyerekeket támogatnák inkább. A célok sorrendjéban érdemi különbség nincs a különböző pártok támogatói között.
Szinte mindenki hallott arról, hogy a magyar foci válogatott kijutott a 2016-es Európa Bajnokságra. A megkérdezettek többsége szerint a siker elsősorban a focisták jó teljesítményének (32 százalék), a szerencsének (29 százalék), és az edzők munkájának (20 százalék) volt köszönhető.
Mindössze minden huszadik megkérdezett (5 százalék) gondolja azt, hogy a sikernek oka volt a focihoz való kormányzati hozzáállás, és kevesebb mint egy százalék említette a stadionépítések felfutását az okok között. Ezen kérdés megítélésében sincs érdemi különbség a különböző társadalmi csoportok, és a különböző pártok támogatói között.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, illetve az RTL Klub Híradójában, a Hír TV Magyarország Élőben, és az ATV Egyenes Beszéd műsorában voltak láthatók.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. december 2-5 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
