Publicus kutatása a legpontosabb a 2026-os országgyűlési választásokon!

Idén nyáron az aszály miatt víz, illetve energiaválság alakult ki az országban. Minden második válaszadó szerint elsősorban a korábbi kormányoké a felelősség, hogy idén nyáron az országnak szembe kellett néznie egy ilyen energiakrízissel, víz, illetve áramhiánnyal. Minden kilencedik megkérdezett szerint elsősorban a Tisza-kormányé a felelősség a kialakult helyzetért, illetve tízből közel négy válaszadó szerint elsősorban nem a különböző kormányok, hanem külső körülmények okozták igazából azt, hogy ilyen jelentős energiakrízis következett be.

Majdnem az összes válaszadó hallott arról, hogy a kormány fenékküszöböt épít Pakson a Dunába, illetve hogy leeresztenek két 80 méteres bárkát, hogy magasabb legyen a folyó vízszintje. A megkérdezettek többsége ezt megfelelő megoldásnak tartotta.

A kormány a válság alatt arra kérte az embereket, hogy takarékoskodjanak az árammal, 17-22 óra között ne használjanak nagy energiaigényű eszközöket. Közel minden második válaszadó nagyon odafigyelt erre, és jelentősen visszafogta az energiafogyasztást a kérés hatására ezekben az órákban, illetve 15 százaléknyi megkérdezett nagyjából visszafogta a fogyasztását, de nem teljes mértékben. Azok között, akik rendelkeznek klímaberendezéssel, közel minden második válaszadó nem használt az elektromos hálózatról működő klímaberendezést az energiaválság napjaiban délután 5 és este 10 között.

Arra is kérte a kormány a lakosságot, hogy fogjuk vissza a vezetékes ivóvíz használatát. A válaszadók 43 százaléka jelentősen csökkentette a vízhasználatát a nyári aszály idején. A válaszadók közel negyede mondta azt, hogy van olyan kertje, zöldterülete, amelyet vezetékes vízzel szokott locsolni. Közülük tízből közel négy válaszadó mondta azt, hogy teljesen abbahagyta a locsolást az energiakrízis idején

Tízből nyolc válaszadó inkább egyetért azzal, hogy a kormány a légkondicionáló-használatát, mosás és locsolás mérséklését kérte az emberektől a krízis fennállása alatt. Egy 1-5-ig tartó skálán átlagosan 3,6 pontra értékelték azt a válaszadók, ahogy a kormány a nyári energiakrízist, az áram- és vízhiányt kezelte, illetve 3,7 pontra azt, ahogy a kormány a válsághelyzet alatt kommunikált a problémákról

Tízből négy válaszadó szerint fel kell építeni a tervezett Paks 2 atomerőművet az ország energiaigényének a bíztosítása érdekében, illetve 14 százalék szerint fel kell építeni a létesítményt, de nem az oroszokkal

Idén nyáron az aszály miatt víz, illetve energiaválság alakult ki az országban. Minden második (48 százalék) válaszadó szerint elsősorban a korábbi kormányoké a felelősség, hogy idén nyáron az országnak szembe kellett néznie egy ilyen energiakrízissel, víz, illetve áramhiánnyal. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 78 százaléka, a bizonytalan szavazók 28 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 6 százaléka.

Minden kilencedik (11 százalék) megkérdezett szerint elsősorban a Tisza-kormányé a felelősség, hogy egy ilyen jelentős energiakrízissel kellett az országnak szembe néznie. Így látja a Fidesz szavazók 41 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 9 százaléka.

Tízből közel négy (36 százalék) válaszadó szerint elsősorban nem a különböző kormányok, hanem külső körülmények okozták igazából azt, hogy ilyen jelentős energiakrízis következett be. Ezt mondta a bizonytalan szavazók 49 százaléka, a Fidesz szavazók 47 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 20 százaléka.

Tízből közel négy (38 százalék) válaszadó arra számít a jövőben, hogy több lesz az ideihez hasonló energiakrízis, amivel szembe kell néznünk. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 51 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 33 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 28 százaléka.

Szintén tízből közel négy (38 százalék) megkérdezett viszont arra számít, hogy összeségében javulni fog a helyzet. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 49 százaléka, a bizonytalan szavazók 38 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 21 százaléka.

Közel minden ötödik (17 százalék) válaszadó szerint ugyanilyen marad a helyzet, illetve a megkérdezettek 7 százaléka vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Majdnem az összes (93 százalék) válaszadó hallott arról, hogy a kormány fenékküszöböt épít Pakson a Dunába, illetve leeresztenek két 80 méteres bárkát, hogy magasabb legyen a folyó vízszintje. (a kérdést még augusztus 18 és 25 között tettük fel). A megkérdezettek többsége (54 százalék) ezt megfelelő megoldásnak tartotta. A Tisza Párt szavazóinak a 69 százaléka, a bizonytalan szavazók 44 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 35 százaléka nyilatkozott így.

A válaszadók 7 százaléka nem tartja ezt megfelelő megoldásnak, mivel szerintük egy vízlépcső építése hatékonyabban oldaná meg a helyzetet. Ezt mondta a Fidesz szavazók 9 százaléka, illetve a Tisza szavazók és a bizonytalan szavazók 5-5 százaléka.

A megkérdezettek 6 százaléka azért nem tartja jónak a bárkás ötletet, mert szerintük nem a Duna vízállását kell befolyásolni, hanem más megoldást kell találni. Így látja a Fidesz szavazók 11 százaléka, a bizonytalan szavazók 8 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak az 3 százaléka.

A válaszadók további 5 százaléka valami más ok miatt nem tartja jó megoldásnak a bárkás tervezt, illetve 27 százalék vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.

A kormány a válság alatt arra kérte az embereket, hogy takarékoskodjanak az árammal, 17-22 óra között ne használjanak nagy energiaigényű eszközöket. Közel minden második (48 százalék) válaszadó nagyon odafigyelt erre, és jelentősen visszafogta az energiafogyasztást a kérés hatására ezekben az órákban. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 63 százaléka, a bizonytalan szavazók 42 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 25 százaléka.

A megkérdezettek 15 százaléka nagyjából visszafogta, de nem teljes mértékben a fogyasztást. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak és a Fidesz szavazóinak is 16-16 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 13 százaléka.

A válaszadók 3 százaléka próbált kevesebbet fogyasztani, de nem sikerült jelentősen. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 4 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak és a Fidesz szavazóknak is a 2-2 százaléka.

A megkérdezettek 6 százaléka egyáltalán nem törődött a felhívással, nagyjából úgy fogyasztott, mint ahogy szokott. Ezt mondta a Fidesz szavazók 15 százaléka, a bizonytalan szavazók 7 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 2 százaléka.

Tízből közel három (27 százalék) válaszadó mondta azt, hogy vagy egyébként is nagyon kevés áramot fogyaszt, vagy pedig nem is volt otthon. A Fidesz szavazók 43 százaléka, a bizonytalan szavazók 36 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 16 százaléka nyilatkozott így.

A válaszadók többségének van vagy legalább egy (40 százalék) vagy akár több (16 százalék) klímaberendezése is otthonában. Leginkább a 18-29 év közöttiek (66 százalék), és a panel házban lévők (63 százalék) nyilatkoztak így, pártpolitikai nézőpontból pedig a Tisza Párt szavazói (63 százalék).

Azok között, akik rendelkeznek klímaberendezéssel, közel minden második 47 százalék válaszadó nem használt az elektromos hálózatról (tehát nem saját tárolós napelemről) működő klímaberendezést az energiaválság napjaiban délután 5 és este 10 között.

Minden ötödik (20 százalék) válaszadó rendszeresen használta a klímát, szintén minden ötödik (20 százalék) megkérdezett pedig csak néha, a legmelegebb napokon használta azt. 

A válaszadók 6 százaléka kevesebb eszközt üzemeltetett, további 7 százalék pedig vagy alacsonyabb fokozaton, vagy pedig magasabb hőmérsékleten állította azt be.

Arra is kérte a kormány a lakosságot, hogy fogjuk vissza a vezetékes ivóvíz használatát. A válaszadók 43 százaléka jelentősen csökkentette a vízhasználatát a nyári aszály idején. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak az 51 százaléka, a bizonytalan szavazók 42 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 34 százaléka.

A megkérdezettek 29 százaléka kicsit csökkentette a vízhasználatát a nyári aszály idején. A bizonytalan szavazók 33 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 30 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 19 százaléka mondta ezt.

Tízből közel három (28 százalék) válaszadó nem csökkentette a vízhasználatát a nyári aszály idején. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 47 százaléka, a bizonytalan szavazók 24 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 19 százaléka.

A válaszadók 6 százaléka mondta azt, hogy az ő településén volt probléma ezen a nyáron a vízellátással.

Közel minden ötödik (18 százalék) válaszadó mondta azt, hogy az ő településén elrendelt vízkorlátozást az önkormányzat. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 23 százaléka, a bizonytalan szavazók 18 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 16 százaléka.

A válaszadók közel negyede (23 százalék) mondta azt, hogy van olyan kertje, zöldterülete, amelyet vezetékes vízzel szokott locsolni. Leginkább a diplomások (36 százalék) és a kertes házban élők (30 százalék) nyilatkoztak így.

Azok között. akiknek van kertje, tízből közel négy (36 százalék) válaszadó mondta azt, hogy teljesen abbahagyta a locsolást az energiakrízis idején. Tízből négy (42 százalék) megkérdezett jelentősen csökkentette a kilocsolt víz mennyiségét, közel minden kilencedik (12 százalék) válaszadó pedig kicsit tett így. Minden tizedik (10 százalék) megkérdezett változatlanul locsolt tovább az energia krízis idején.

Tízből nyolc (81 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal, hogy a kormány a légkondicionáló-használatát, mosás és locsolás mérséklését kérte az emberektől a krízis fennállása alatt. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 98 százaléka, a bizonytalan szavazók 72 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 53 százaléka.

Egy 1-5-ig tartó skálán átlagosan 3,6 pontra értékelték azt a válaszadók, ahogy a kormány a nyári energiakrízist, az áram- és vízhiányt kezelte. A Tisza Párt szavazói 4,5 pontra, a bizonytalan szavazók 3,2 pontra, a Fidesz szavazók pedig 2,2 pontra értékelték a kormány teljesítményét. 

Szintén egy 1-5-ig tartó skálán átlagosan a válaszadók 3,7 pontra értékelték azt, ahogy a kormány a válsághelyzet alatt kommunikált a problémákról. A Tisza Párt szavazói 4,6 pontra, a bizonytalan szavazók 3,4 pontra, a Fidesz szavazók pedig 1,9 pontra értékelték a kormány ebbéli teljesítményét.

Tízből négy (41 százalék) válaszadó szerint fel kell építeni a tervezett Paks 2 atomerőművet az ország energiaigényének a biztosítása érdekében. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 79 százaléka, a bizonytalan szavazók 46 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 19 százaléka.

A megkérdezettek 14 százaléka szerint fel kell építeni a tervezett Paks 2 atomerőművet, de nem az oroszokkal. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 22 százaléka, a bizonytalan szavazók 9 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 6 százaléka.

A válaszadók közel ötöde (19 százalék) szerint nem kell felépíteni a Paks 2 atomerőművet. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 28 százaléka, a bizonytalan szavazók 14 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 2 százaléka.

A megkérdezettek közel negyede (26 százalék) vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.

A Publicus Intézet immár 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2026-os országgyűlési választásokon, a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2026. augusztus 18-25 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1006 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.