A kormány július 7-én délután felfüggesztette közmédia hírszolgáltatását. Leállt az m1 és a Kossuth Rádió érdemi működése is. Tízből hat válaszadó inkább egyetért a hírszolgáltatás felfüggesztésével.

A közmédia felületein bocsánatot kértek a korábbi hazugságokért. A megkérdezettek kétharmada inkább egyetért azzal, hogy a közmédia a Fidesz-kormányok alatt részt vett hazugságok terjesztésében.

A hírszolgáltatás felfüggesztése előtt tízből három válaszadó nézte a közmédia híradóit, közel minden ötödik megkérdezett hallgatta a Kossuth Rádiót, illetve közel minden tizedik válaszadó olvasta a hirado.hu-t vagy minden nap, vagy pedig hetente többször.

Tízből hét válaszadó szerint szükség van állami finanszírozásból működő közmédiára Magyarországon. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy feladata az államnak a közmédia kormánytól független működésének biztosítása.

A kormány július 7-én délután felfüggesztette közmédia hírszolgáltatását. Leállt az m1 és a Kossuth Rádió érdemi működése is. Tízből hat (57 százalék) válaszadó inkább egyetért a hírszolgáltatás felfüggesztésével. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 90 százaléka, a bizonytalan szavazók 35 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 4 százaléka.

Tízből négy (38 százalék) megkérdezett inkább nem ért egyet ezzel a lépéssel. Ezt mondta a Fidesz szavazók 96 százaléka, a bizonytalan szavazók 50 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 8 százaléka.

A közmédia felületein bocsánatot kértek a korábbi hazugságokért. A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) inkább egyetért azzal, hogy a közmédia a Fidesz-kormányok alatt részt vett hazugságok terjesztésében. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 94 százaléka, a bizonytalan szavazók 50 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 12 százaléka.

A megkérdezettek negyede (25 százalék) inkább nem ért egyet ezzel a megállapítással. Ezt mondta a Fidesz szavazók 78 százaléka, a bizonytalan szavazók 26 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 4 százaléka.

Tízből három (29 százalék) válaszadó mondta azt, hogy a hírszolgáltatás felfüggesztése előtt vagy minden nap (18 százalék), vagy pedig hetente többször is (11 százalék) nézte a közmédia híradóit.

Közel minden ötödik (18 százalék) megkérdezett hallgatta vagy minden nap (13 százalék), vagy hetente többször is (5 százalék) a Kossuth Rádiót.

Közel minden tizedik (8 százalék) megkérdezett pedig vagy mindennap (3 százalék), vagy pedig hetente többször is (5 százalék) olvasta a hirado.hu oldalt.  

Tízből hét (69 százalék) válaszadó szerint szükség van állami finanszírozásból működő közmédiára Magyarországon. Így gondolja a Fidesz szavazók 78 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 69 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 57 százaléka.

Közel minden ötödik (21 százalék) megkérdezett szerint azonban nincs erre szükség. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 25 százaléka, a bizonytalan szavazók 23 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 10 százaléka.

A válaszadók túlnyomó többsége (84 százalék) szerint feladata az államnak a közmédia kormánytól független működésének biztosítása. Így gondolja a Fidesz szavazók 90 százaléka, a Fidesz szavazók 79 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 73 százaléka.

A válaszadók 96 százaléka inkább elvárja a közmédiától a hiteles, független tájékoztatást, szintén 96 százalék az ismeretterjesztést, 95 százalék a kulturális műsorokat, 94 százalék a minden politikai oldal álláspontjának arányos bemutatását, 91 százalék a világnézeti semlegességet, 88 százalék a szórakoztatást, illetve 81 százalék a sportközvetítéseket.

A Publicus Intézet immár 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2026-os országgyűlési választásokon, a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2026. július 16-21 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.