Tízből közel hat megkérdezett a leggyakrabban közösségi közlekedéssel szokott utazni a fővárosban, tízből közel négy válaszadó pedig inkább az autót preferálja.

Ha az ország egész területén minden járműre érvényes tömegközlekedési bérlet 9 euróba (körülbelül 3600 forintba) kerülne, akkor tízből közel négy válaszadó a jelenleginél többet használná a közösségi közlekedést városon belül, Budapest környékére, agglomerációba illetve hosszabb utakon.

Ilyen árak mellett tízből három autós, minden második tömegközlekedést használó, illetve az egyéb módon közlekedők (például gyalogosok, biciklisek) kétharmada használná többet a közösségi közlekedést a városon belül.

Ha Németországhoz hasonlóan Magyarországon is bevezetnék a 9 eurós (kb. 3600 forintos), az ország egész területén minden járműre érvényes bérletet, akkor tízből hét megkérdezett szerint az államnak ki kellene fizetnie a jelenlegi bérletár és a kedvezményes ár közötti különbséget a közösségi közlekedési szolgáltató cégeknek.

A megkérdezettek többsége inkább nem támogatja, hogy a Lánchídon csak a gyalogosok, a közösségi közlekedés járművei és a kerékpárosok kelhessenek át a felújítás után. Az autóval közlekedők kétharmada, a közösségi közlekedést használok közel fele, illetve minden ötödik egyéb módon közlekedő (például gyalogosok, biciklisek) szintén inkább nem támogatja ezt a javaslatot.

Tízből közel hat (56 százalék) megkérdezett a leggyakrabban közösségi közlekedéssel szokott utazni a fővárosban. Tízből négy (38 százalék) válaszadó inkább az autót választja, 6 százaléknyi megkérdezett pedig vagy másmilyen módon, vagy pedig nem szokott közlekedni.

Leggyakrabban a Mi Hazánk szavazók, a bizonytalan szavazók, illetve a Fidesz szavazók közlekednek a autóval (58-56-47 százalék). Ezzel szemben például a Momentum, az MSZP és a DK szavazók közel háromnegyede a leggyakrabban a közösségi közlekedést használja (74, illetve 72-72 százalék)

Míg a férfiak enyhe többsége (53 százalék) a leggyakrabban autóval szokott közlekedni, addig tízből hét (68 százalék) nő inkább a közösségi közlekedést választja.

A legfeljebb 8 általánost végzettek közül tízből heten szintén inkább a közösségi közlekedést preferálják, az érettségizetteknél és a diplomásoknál is enyhe többségben vannak, akik az utazásnak ezt a formáját választják inkább (54 és 51 százalék). A szakmunkások enyhe többsége (53 százalék) leggyakrabban autóval szokott közlekedni.

Míg tízből hét (69 százalék) nyugdíjas a leggyakrabban a közösségi közlekedést választja, addig minden második (50 százalék) aktív foglalkoztatott inkább a kocsit preferálja.

Akik kertes házban laknak, sokkal inkább közlekednek autóval (55 százalék), mintha társasházban, vagy éppen panelben laknak (31 és 33 százalék).

Ha az ország egész területén minden járműre érvényes tömegközlekedési bérlet 9 euróba (körülbelül 3600 forintba) kerülne, akkor tízből közel négy válaszadó a jelenleginél többet használná a közösségi közlekedést városon belül (43 százalék), Budapest környékére, agglomerációba (42 százalék) illetve hosszabb utakon (37 százalék).

Az MSZP szavazók háromnegyede (73 százalék) és a Momentum szavazók kétharmada (64 százalék) ) többet használná a közösségi közlekedést a városon belül, ha bérlet 3600 forintba kerülne. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP szavazók és a bizonytalan szavazók többsége (56 és 61 százalék) nem tenne így.

Leginkább az egyéb inaktívak (71 százalék) az érettségizettek (55 százalék) és a panelban lakók (61 százalék) használnák többet a közösségi közlekedést a városon belül, ha bérlet 3600 forintba kerülne.

Ilyen árak mellett tízből három autós (30 százalék), minden második (49 százalék) tömegközlekedést használó, illetve az egyéb módon közlekedők (például gyalogosok, biciklisek) kétharmada (66 százalék) szintén többet használná a közösségi közlekedést a városon belül.

Tízből közel kilenc (86 százalék) MSZP szavazó, illetve a Kétfarkú Kutyapárt szavazóinak az enyhe többsége (53 százalék) többet használná a közösségi közlekedést Budapest környékére, az agglomerációba, ha bérlet 3600 forintba kerülne. A Mi Hazánk, a bizonytalan szavazók és a Fidesz szavazók többsége (63-53-51 százalék) azonban nem tenne így.

Leginkább a nők (50 százalék) az érettségizettek (49 százalék), az egyéb inaktívok (57 százalék), és a panelban lakók (61 százalék) használnák többet a közösségi közlekedést Budapest környékére, az agglomerációba, ha bérlet 3600 forintba kerülne.

Ilyen árak mellett tízből kettő autós (18 százalék) a tömegközlekedést használók többsége (54 százalék), illetve az egyéb módon közlekedők (például gyalogosok, biciklisek) közül tízből heten (71 százalék) szintén többet használnák a közösségi közlekedést Budapest környékére, az agglomerációba.

Tízből közel kilenc (86 százalék) MSZP szavazó többet használná a közösségi közlekedést hosszabb utakon is, ha bérlet 3600 forintba kerülne. A Mi Hazánk szavazók és a bizonytalan szavazók többsége (71 és 57 százalék) azonban nem tenne így. Főleg a panelban lakók (52 százalék) örülnének a javaslatnak.

Ilyen árak esetén minden nyolcadik (12 százalék) autós, mindem második (51 százalék) tömegközlekedést használó, illetve az egyéb módon közlekedők (például gyalogosok, biciklisek) közül tízből heten (70 százalék) szintén többet használnák a közösségi közlekedést a hosszabb utakon.

Ha Németországhoz hasonlóan Magyarországon is bevezetnék a 9 eurós (kb. 3600 forintos), az ország egész területén minden járműre érvényes bérletet, akkor tízből hét (68 százalék) megkérdezett szerint az államnak ki kellene fizetnie a jelenlegi bérletár és a kedvezményes ár közötti különbséget a közösségi közlekedési szolgáltató cégeknek. Így gondolja szinte majdnem az összes Momentum, MSZP és DK szavazó (94-93-92 százalék). A Fidesz szavazók enyhe többsége (52 százalék) szerint azonban ebben az esetben az államnak nem kellene közbelépnie.

Leginkább a 8 általánost végzettek (83 százalék), a nyugdíjasok (83 százalék), a nők (74 százalék), és a panelban lakók (74 százalék) mondták azt, hogy 3600 forintos bérletár esetén az államnak ki kellene fizetnie a jelenlegi bérletár és a kedvezményes ár közötti különbséget a közösségi közlekedési szolgáltató cégeknek

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2022. június 30 – július 04. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1295  fő telefonos és online megkérdezésével, a Publicus Budapesti Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,6 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.