Csongrád vármegyei 1-es választókerületben élők sokkal elégedettebbek azzal, ahogy a lakóhelyükön mennek a dolgok, mint országos szinten.

A városban messze Botka László a legismertebb, és egyben a legnépszerűbb közéletben szereplő aktív politikus. (90 százalékos ismertség mellett egy 0-tól 100-ig terjedő skálán átlagosan 79 százalékpontra értékelték a munkáját)

Utána Szabó Sándor (MSZP) következik (52 százalékos ismertség mellett átlagosan 70 százalékpontra értékelték a teljesítményét.)

A többi lehetséges országgyűlési jelölt számai jócskán elmaradnak Szabó eredményei mögött: Farkas Levente (Fidesz) 18 százalékos ismertség mellett 56 százalékpontos népszerűséggel rendelkezik, Stumpf Péter (Tisza) pedig 17 százalékos ismertség mellett 57 százalékpontos népszerűséggel rendelkezik.

Egy 1-5-ig terjedő skálán átlagosan 3,7 pontot adtak Szabó Sándornak arra, hogy mennyire tartják alkalmasnak, hogy az országgyűlésben a választókerületben élőket képviselje. Stumpf Péter 3,4 pontot, Farkas Levente pedig 3,2 pontot ért el ugyanitt.

Azok körében, akik annak örülnének, ha a Fidesz elveszítené a választásokat, tízből közel hét megkérdezett azt látná szívesebben, ha (inkább) egy Tisza és a többi ellenzéki pártok politikusaiból álló kormány alakulna.

A válaszadók háromnegyede szerint a kormányváltás érdekében együtt kellene működnie a Tisza Pártnak és a parlamenti ellenzéki pártoknak.

Tízből hét válaszadó szerint abban az esetben nagyobb az esély a kormányváltásra, ha a Tisza Párt és a parlamenti ellenzéki pártok együttműködnek.

Csongrád vármegyei 1-es választókerületben élők sokkal elégedettebbek azzal, ahogy a lakóhelyükön mennek a dolgok, mint országos szinten. (helyben összesen 80 százalék inkább elégedett vagy teljes mértékben elégedett, országos szinten pedig 37 százalék ez az arány)

A válaszadók 17 százaléka szerint a gazdaság helyzete, szintén 17 százalék szerint az egészségügy állapota, 14 százalék szerint a korrupció, 8 százalék szerint a megélhetés, a bérek és a fizetések, 2 százalék szerint pedig a közlekedés helyzete a legnagyobb probléma jelenleg az országban. További 26 százalék egyéb okokat sorolt fel (pl: politikai problémák, széthúzás, háború, rossz kormányzás, hazudozás, demokrácia visszaszorulása)

Tízből közel négy (35 százalék) vállaszadó szerint Szeged nagymértékben fejlődött az elmúlt években. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 47 százaléka, a bizonytalan szavazók 30 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 24 százaléka.

Közel minden második (45 százalék) megkérdezett szerint az elmúlt években Szeged fejlődött, de nem jobban, mint a környező települések. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 46 százaléka, illetve a bizonytalan szavazóknak és a Fidesz szavazóknak a 45-45 százaléka.

A válaszadók 14 százaléka szerint a város alig fejlődött az elmúlt években. Ezt mondta a Fidesz szavazók 25 százaléka, a bizonytalan szavazók 14 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 4 százaléka.

A megkérdezettek 3 százaléka szerint nem fejlődött Szeged az elmúlt években. Így látja a Fidesz szavazók 3 százaléka, a bizonytalan szavazók 3 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak az 1 százaléka.

A válaszadók 20 százaléka szerint az utak állapota és a közlekedés, 16 százalék szerint a munkalehetőségek, 2 százalék szerint pedig a közterek és a játszóterek állapota a legnagyobb probléma Szegeden. További 26 százalék egyéb más okokat sorolt fel. (pl: harmadik híd hiánya, az ellenzéki városvezetés miatt kevés pénzt kap a város, egészségügy, rossz városvezetés, romló közbiztonság, stb.)

Tízből hét (69 százalék) válaszadó szerint Szegednek inkább előnyös, hogy itt épül a legnagyobb elektromos autógyártó cég, a BYD autógyára. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 89 százaléka, illetve a bizonytalan szavazóknak és a Tisza Párt szavazóinak a 61-61 százaléka.

A városban messze Botka László a legismertebb, és egyben a legnépszerűbb közéletben szereplő aktív politikus. (90 százalékos ismertség mellett egy 0-tól 100-ig terjedő skálán átlagosan 79 százalékpontra értékelték a munkáját)

Utána Szabó Sándor (MSZP) következik (52 százalékos ismertség mellett átlagosan 70 százalékpontra értékelték a teljesítményét.

A többi lehetséges országgyűlési jelölt eredményei jócskán elmaradnak Szabó számai mögött: Farkas Levente (Fidesz) 18 százalékos ismertség mellett 56 százalékpontos népszerűséggel, Stumpf Péter (Tisza) 17 százalékos ismertség mellett 57 százalékpontos népszerűséggel , Nagy Beáta (DK) 10 százalékos ismertség mellett 57 százalékpontos népszerűséggel , Tímár Tamás (Mi Hazánk) 14 százalékos ismertség mellett 55 százalékpontos népszerűséggel , illetve Juhász Máté 12 százalékos ismertség mellett 52 százalékpontos népszerűséggel rendelkezik.

Egy 1-5-ig terjedő skálán átlagosan 3,7 pontot adtak Szabó Sándornak arra, hogy mennyire tartják alkalmasnak, hogy az országgyűlésben a választókerületben élőket képviselje. Stumpf Péter 3,4 pontot, Farkas Levente pedig 3,2 pontot ért el ugyanitt.

Többen vannak azok (42 százalék 12 százalék ellenében) akik inkább elégedett Szabó Sándor országgyűlési képviselőnek a környék érdekében kifejtett munkájával. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak az 57 százaléka, a bizonytalan szavazók 36 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 25 százaléka.

A válaszadók relatív többsége, azaz közel minden második megkérdezett (48 százalék 32 százalék ellenében) annak örülne jobban, ha 2026-ban a Fidesz elveszítené a választásokat.

Mindezzel együtt ugyanannyian gondolják azt, hogy a Fidesz fog végül nyerni, illetve hogy mostani kormánypárt el fogja veszíteni a választásokat. (37-37 százalék).

Azok körében, akik annak örülnének, ha a Fidesz elveszítené a választásokat, tízből közel hét (66 százalék) megkérdezett azt látná szívesebben, ha (inkább) egy Tisza és a többi ellenzéki pártok politikusaiból álló kormány alakulna. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 69 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak a 70 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 55 százaléka.

A megkérdezettek 18 százaléka annak örülne jobban, ha (inkább) egy kizárólag Tisza politikusokból álló kormány alakulna. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 25 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 6 százaléka. 

A válaszadók 5 százaléka annak örülne jobban, ha (inkább) a Tiszán kívüli ellenzéki pártok politikusaiból álló kormány alakulna. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 3 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak a 12 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 8 százaléka.

(A megkérdezettek 4 százalékának mindegy hogy, csak legyen kormányváltás. További 7 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.)

Azok körében, akik annak örülnének, ha nem a Fidesz nyerne, a válaszadók háromnegyede (75 százalék) szerint a kormányváltás érdekében együtt kellene működnie a Tisza Pártnak és a parlamenti ellenzéki pártoknak. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazóknak a 75 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 71 százaléka.

Tízből hét (68 százalék) válaszadó szerint abban az esetben nagyobb az esély a kormányváltásra, ha a Tisza Párt és a parlamenti ellenzéki pártok együttműködnek. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 66 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 61 százaléka.

A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2025. december 01-05 között a Publicus Intézet készítette a Csongrád-Csanád vármegyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a helyi lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.