A válaszadók mindössze 28 százaléka vélte úgy, hogy a „települések önvédelméről” szóló törvényt elfogadása indokolt volt, míg 63 százalék szerint nem volt rá szükség.  Hasonlóan a válaszadók csupán 22 százaléka tartotta helyesnek, hogy az önkormányzatok akár megadózhatják a betelepülőket.

A válaszadók túlnyomó többsége úgy véli, hogy a települések elsődlegesen a menekültek és a romák betelepülését fogják megtiltani.

A válaszadók háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy nem avatkozna be abba, ki költözik a szomszédjába, azonban a 40 százalék mégis szeretné, ha településük élne a törvény adta eszközökkel és limitálná a bekötözőket.

Azon megkérdezettek körében, akik szeretnék, hogy településük éljen a törvény adta lehetőségekkel, tízből hárman (28 százalék) megváltoztatták a véleményüket azzal szembesítve, hogy a szakértők szerint a betelepítést korlátozó településeken csökkenhet az ingatlanok értéke.

A válaszadók mindössze 28 százaléka vélte úgy, hogy a „települések önvédelméről” szóló törvényt elfogadása indokolt volt, míg 63 százalék szerint nem volt rá szükség.  A pártpreferenciák mentén éles különbségek rajzolódtak ki: amíg Fidesz‑KDNP szavazóinak 56 százaléka támogatta a törvényt, a DK szavazók csupán 18 százaléka, a Tisza Párt szavazók 12 százaléka, és az egyéb pártok szavazóinak 18 százaléka vélte indokoltnak az új rendelkezést. A bizonytalan szavazók megosztottabban vélekedek, de köztük is csupán tízből hárman (29 százalék) szerint volt szükség erre a törvényre.

Hasonlóan megosztó volt a kérdés, hogy helyes-e, hogy az önkormányzatok akár megadózhatják a betelepülőket. A válaszadók csupán 22 százaléka a tartotta helyesnek a potenciális különadót, miközben a többség (71 százalék) ellenezte ezt a megoldást. A kormánypárti szavazók körében 38 százalék helyeselte az extra adóztatás lehetőségét, azonban a többség (51 százalék) viszont elutasította azt. Az ellenzéki oldalon nem tartotta helyesnek ezt a jogot a DK szavazók 95 százaléka, és a Tisza Párt szavazók 87 százaléka, azonban az egyéb pártok szavazói között már csak kétharmad (65 százalék) vélekedett így. Tízből hét bizonytalan szavazó (69 százalék) szintén ellenezte ezt a jogkört.

A válaszadók többsége úgy véli, hogy a települések elsődlegesen a menekültek és a romák betelepülését fogják megtiltani: 51 százalék gondolja, hogy a menekültek nem költözhetnek majd be bizonyos településekre, és 50 százalék a romákat említi. Szintén magas, 48 százalékos arányban jelölték meg az arab országokból érkezőket és az afrikai bevándorlókat, míg az ázsiaiak esetében 44 százalék, az ukránoknál pedig 46 százalék számít tiltásra.

Amikor arra kérdeztünk rá, hogy saját településükön megakadályoznának‑e meg idegenek betelepülését, a teljes minta 22 százaléka a jelezte, hogy igénybe venne ilyen lehetőséget, a válaszadók háromnegyede azonban (75 százaléka) nem akadályozná meg. A kormánypárti szavazók között a megkérdezettek csupán egyharmada (33 százalék) mondta, hogy megakadályozna ilyesmit, az egyéb pártok szavazói között azonban kicsit többen vélekedtek így (37 százalék). Tízből kilenc DK és Tisza Párt szavazó (91 százalék, 88 százalék), illetve a bizonytalan szavazók közül tízből heten (72 százalék) úgy nyilatkoztak, hogy nem akadályoznák meg, hogy valaki a szomszédjukba költözzön.

Azonban érdekes módon arra a kérdésre, hogy a szeretnék‑e, ha településük élne a törvény adta eszközökkel és limitálná a bekötözőket, a válaszadók már 40 százalék felelt igennel, míg 53 százalék továbbra is nemet mondott. A Fidesz‑KDNP körében 68 százalék támogatná a helyi alkalmazást, azonban negyedük (26 százalék) elutasítaná. Az egyéb pártok szavazóinak több, mint fele (52 százaléka), illetve tízből négy bizonytalan szavazó (38 százalék) szintén támogatna ilyen törekvéseket. Ezzel szemben DK‑szavazók csupán 28 százaléka, és a Tisza Párt szavazók 22 százaléka támogatna ilyen önkormányzati intézkedéseket.

Azon válaszadók körében, akik szeretnék, hogy településük éljen a törvény adta lehetőségekkel, tízből hárman (28 százalék) megváltoztatták a véleményüket azzal szembesítve, hogy a szakértők szerint a betelepítést korlátozó településeken csökkenhet az ingatlanok értéke. Tízből hatan (62  százalék) azonban ennek tudatában is szeretné, hogy a települése éljen a törvény adta lehetőségekkel.

A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2025. június 23-25. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.