Az adatfelvétel Sulyok lemondása és az új lehetséges köztársasági elnök személyének a keresése közepette történt. Polgár Judit neve merült fel komoly lehetőségként, a miniszterelnök fel is kérte a pozícióra, a világhírű sakkozó azóta visszautasította a lehetőséget.

Közel kétharmad szerint Sulyok Tamás teljesítménye alapján inkább nem méltó arra, hogy Magyarország köztársasági elnöke legyen. Tízből hét megkérdezett szerint Sulyok inkább nem képes arra, hogy személyében megtestesítse a nemzet egységét. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán a válaszadók átlagosan 2,3 pontra értékeltek Sulyok eddigi tevékenységét.

Sulyok alkotmánymódosítással történő leváltása egyes vélemények szerint aláássa a jogállamiságot, szerintük egy önkényuralmi rendszer kiépítésének egyik kulcsmozzanata. Tízből hat válaszadó szerint inkább nem jogosak ezek az aggályok.

A megkérdezettek közel fele szerint – mindent összegezve – rendben van Sulyok leváltásának a módja. Tízből három válaszadó szerint Sulyok leváltásának a módja jogállamisági aggályokat vet fel. A megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy Sulyok leváltásának a módja bár nem vet fel jogállamisági aggályokat, de nem szimpatikus nekik.

A válaszadók 21 százaléka Bárándy Pétert, 7 százalék Forsthoffer Ágnest, 6 százalék Orbán Viktort, 5 százalék Polgár Juditot látná szívesen Sulyok Tamás utódjaként a köztársasági elnöki székben. (További 15 százalék valaki mást nevezett meg, illetve 45 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre).

Közel kétharmad (64 százalék) szerint Sulyok Tamás teljesítménye alapján inkább nem méltó arra, hogy Magyarország köztársasági elnöke legyen. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 93 százaléka, a bizonytalan szavazók 47 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 10 százaléka.

A válaszadók negyede (25 százalék) szerint Sulyok Tamás teljesítménye alapján inkább méltó arra, hogy Magyarország köztársasági elnöke legyen. Így gondolja a Fidesz szavazók 82 százaléka, a bizonytalan szavazók 27 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 7 százaléka.

Tízből hét (69 százalék) megkérdezett szerint Sulyok Tamás inkább nem képes arra, hogy személyében megtestesítse a nemzet egységét. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 95 százaléka, a bizonytalan szavazók 52 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 20 százaléka.

A válaszadók ötöde (20 százalék) szerint Sulyok Tamás képes arra, hogy személyében megtestesítse a nemzet egységét. Ezt mondta a Fidesz szavazók 70 százaléka, a bizonytalan szavazók 21 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak az 5 százaléka.

A 2022. februári kutatásunk során rákérdeztünk Novák Katalin, illetve Áder János személyére is. Akkor Áder kapcsán minden második (50 százalék) válaszadó mondta azt, hogy inkább megosztó személyiég a volt köztársasági elnök. Novák Katalin kapcsán – tehát jóval a pedofilbotrány előtt, mikor még csak a megválasztására került sor – a többség (54 százalék) mondta azt, hogy inkább megosztó személyiség.

Egy 1-től 5-ig terjedő skálán a válaszadók átlagosan 2,3 pontra értékeltek Sulyok Tamás eddigi tevékenységét. A Fidesz szavazói átlagosan 4,0 pontot, a bizonytalan szavazók 2,7 pontot, a Tisza Párt szavazói pedig 1,6 pontot adtak Sulyok tevékenységére.

Sulyok Tamás alkotmánymódosítással történő leváltása egyes vélemények szerint aláássa a jogállamiságot, szerintük egy önkényuralmi rendszer kiépítésének egyik kulcsmozzanata. Tízből hat (60 százalék) válaszadó szerint inkább nem jogosak ezek az aggályok. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 86 százaléka, a bizonytalan szavazók 44 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 12 százaléka.

A megkérdezettek közel harmada (31 százalék) szerint viszont inkább jogosak a fenti aggályok. Ezt mondta a Fidesz szavazók 82 százaléka, a bizonytalan szavazók 32 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 9 százaléka.

A válaszadók közel fele (45 százalék) szerint – mindent összegezve – rendben van Sulyok Tamás leváltásának a módja. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 71 százaléka, a bizonytalan szavazók 27 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.

Tízből három (31 százalék) megkérdezett szerint Sulyok Tamás leváltásának a módja jogállamisági aggályokat vet fel. Így gondolja a Fidesz szavazók 82 százaléka, a bizonytalan szavazók 32 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 9 százaléka.

A válaszadók 15 százaléka mondta azt, hogy Sulyok Tamás leváltásának a módja bár nem vet fel jogállamisági aggályokat, de nem szimpatikus nekik. Ezt közölte a bizonytalan szavazók 17 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 15 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 11 százaléka.

A válaszadók 21 százaléka Bárándy Pétert látná szívesen Sulyok Tamás utódjaként a köztársasági elnöki székben. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 34 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 9 százaléka.

A megkérdezettek 7 százaléka Forsthoffer Ágnest látná szívesen Sulyok Tamás utódjaként a köztársasági elnöki székben. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 12 százaléka, a bizonytalan szavazók 3 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.

A válaszadók 6 százaléka Orbán Viktort látná szívesen Sulyok Tamás utódjaként a köztársasági elnöki székben. Ezt mondta a Fidesz szavazók 23 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 1 százaléka.

A megkérdezettek 5 százaléka Polgár Juditot Viktort látná szívesen Sulyok Tamás utódjaként a köztársasági elnöki székben. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 6 százaléka, a bizonytalan szavazók 5 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.

(a válaszadók további 3 százaléka Pálinkás Józsefet, 1 százalék Orbán Andreát, 1 százalék Rost Andreát nevezte még meg, illetve 10 százalék valaki mást. 45 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.)

Itt pedig az összes válasz egyben látható:

A Publicus Intézet immár 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2026-os országgyűlési választásokon, a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2026. július 16-21 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.