Tízből hét válaszadó hallott róla, hogy a kormány szeptember elsejével ismét meghosszabbította a 10 százalékos árrés-stop intézkedéseket.

Tízből hat megkérdezett inkább egyetért azzal a megállapítással, hogy az árrésstop elsősorban választási eszköz, és nem jelent hosszú távú megoldást az élelmiszer-inflációra. Így gondolja még a Fidesz szavazók harmada is.

Tízből közel három válaszadó úgy tapasztalja, hogy az intézkedés bevezetése óta egy átlagos bevásárlás inkább drágább lett. A megkérdezettek kicsit több mint harmada pedig azt mondta, hogy érdemben nem fizet egy átlagos bevásárlás során sem többet, sem kevesebbet.

A válaszadók háromnegyede szerint az árrés-stop kivezetése után vagy jelentősen, vagy pedig kis mértékben fognak növekedni az árak.

A megkérdezettek által érzékelt áremelkedés, az infláció átlagosan 24 százalékos volt.  Ez a szám jóval elmarad a 2023-as márciusi adatoktól, amikor is az emberek 59 százalékos inflációt érzékeltek.

Az élelmiszereknél tapasztalt áremelkedés szintén átlagosan 24 százalékos. 2023 márciusában viszont az emberek még 64 százalékos(!) áremelkedést érzékeltek.

A többség szerint a kormány // a Fidesz // Orbán gazdaságpolitikája felelős az általános áremelkedésért, az infláció növekedéséért.

Tízből hét (68 százalék) válaszadó hallott róla, hogy a kormány szeptember elsejével ismét meghosszabbította a 10 százalékos árrés-stop intézkedéseket.

Tízből hat (60 százalék) megkérdezett inkább egyetért azzal a megállapítással, hogy az árrésstop elsősorban választási eszköz, és nem jelent hosszú távú megoldást az élelmiszer-inflációra. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 87 százaléka, a bizonytalan szavazók 57 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 34 százaléka.

Tízből három (29 százalék) válaszadó inkább nem ért egyet ezzel a megállapítással. Ezt mondta a Fidesz szavazók közel fele (47 százalék), tízből három (30 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Tisza Párt szavazói közül minden tizedik (10 százalék).

Tízből közel három (27 százalék) válaszadó úgy tapasztalja, hogy az intézkedés bevezetése óta egy átlagos bevásárlás inkább drágább lett (pl: infláció, általános áremelkedés okán, vagy mert sok nem árrés-stopos termék drágább lett). Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 42 százaléka, a bizonytalan szavazók 27 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 12 százaléka.

A megkérdezettek kicsit több mint harmada (35 százalék) azt mondta, hogy érdemben nem fizet egy átlagos bevásárlás során sem többet, sem kevesebbet (mivel a különböző hatások kb. kiegyenlítik egymást). Ezt közölte a bizonytalan szavazók 41 százaléka, Tisza Párt szavazóinak a 40 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 21 százaléka.

A válaszadók közel negyede (22 százalék) vagy kicsit kevesebbet (17 százalék), vagy pedig érdemben kevesebbet fizet egy átlagos vásárlás során az intézkedés bevezetése óta. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 47 százaléka, a bizonytalan szavazók 17 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 8 százaléka.

(A megkérdezettek 9 százaléka nem figyeli az árakat, további 7 százalék pedig vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.)

A válaszadók háromnegyede (73 százalék) szerint az árrés-stop kivezetése után vagy jelentősen (47 százalék), vagy pedig kis mértékben (26 százalék) fognak növekedni az árak. Így gondolja a Fidesz szavazók 82 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 72 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 68 százaléka.

A megkérdezettek 15 százaléka szerint nem fognak növekedni az árak az árrés-stop kivezetése után. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 21 százaléka, a bizonytalan szavazók 14 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 9 százaléka.

(A válaszadók egy százaléka szerint összességében inkább csökkenni fognak az árak, illetve további 11 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre).

Az emberek által érzékelt áremelkedés, az infláció átlagosan 24 százalékos volt. Minden nyolcadik (12 százalék) válaszadó érzékelt 30 százaléknál is magasabb inflációt. (Ezek a számok jóval elmaradnak a 2023-as márciusi adatoktól, amikor is az emberek 59 százalékos áremelkedést érzékeltek).

Az emberek által érzékelt áremelkedés az élelmiszereknél egy év alatt átlagosan 24 százalékos volt. Közel minden nyolcadik (14 százalék) válaszadó érzékelt 30 százaléknál is magasabb inflációt az élelmiszereknél. (Ezek a számok jóval elmaradnak a 2023-as márciusi adatoktól, amikor is az emberek 64 százalékos áremelkedést érzékeltek).

A többség (52 százalék) szerint a kormány // a Fidesz // Orbán gazdaságpolitikája felelős az általános áremelkedésért, az infláció növekedéséért. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 93 százaléka, a bizonytalan szavazók 48 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 8 százaléka.

A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2025. október 06-13 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.