Tízből nyolc megkérdezett szerint a magyar honvédség jelenlegi állapotában nem képes arra, hogy a NATO nélkül, egyedül is megvédje az országot egy támadás esetén. A válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy hazánk egyedül is képes az önvédelemre. (2023 júniusában még 7 százaléknyi megkérdezett mondta ezt).

43 százaléknyi megkérdezett szerint szükség lenne arra, hogy nagyobb legyen a jelenleginél a magyar honvédség létszáma. 2023 júniusában még 49 százalék mondta ezt.

A válaszadók kétharmada nem lát esélyt arra a jelenlegi helyzetben, hogy a NATO-t támadás éri Oroszország felől, így Magyarország mint NATO tag belesodródik a konfliktusba. A megkérdezettek közel negyede gondolja ennek az ellenkezőjét.

A válaszadók közel kétharmada inkább nem harcolna a hazája érdekében, ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett. 2022 júniusában még 45 százalék volt ez az arány.

A válaszadók harmada szerint inkább hasznos, közel minden második megkérdezett szerint pedig inkább nem hasznos Magyarországnak saját biztonsága szempontjából, hogy az EU és a NATO pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajna honvédő háborúját.

Ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, hazánk biztonságát szavatoló katonai szövetségbe, tízből hét válaszadó igennel szavazna a belépés mellett.

Tízből nyolc (83 százalék) megkérdezett szerint a magyar honvédség jelenlegi állapotában nem képes arra, hogy a NATO nélkül, egyedül is megvédje az országot egy támadás esetén. (2023 júniusában még tízből közel kilenc – 86 százalék – megkérdezett mondta ezt) A mostani kutatásunk során így nyilatkozott az ellenzéki szavazók közül és a Tisza Párt szavazói közül szinte az összes (95 százalék), tízből nyolc (80 százalék) pártnélküli szavazó, illetve tízből hét (69 százalék) Fidesz szavazó.

A válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy az ország képes arra, hogy a NATO nélkül, egyedül is megvédje önmagát. (2023 júniusában még 7 százaléknyi megkérdezett mondta ezt). A mostani kutatásunk során így nyilatkozott a Fidesz szavazók 9 százaléka, a pártnélküliek 3 százaléka, illetve az ellenzéki szavazóknak és a Tisza Párt szavazóinak a 2-2 százaléka.

A válaszadók harmada (33 százalék) szerint a magyar honvédség harci/védelmi képessége a tíz évvel ezelőttivel összehasonlítva erősebb. 2023 júniusában még 27 százaléknyi megkérdezett mondta ezt. A mostani kutatásunk során így nyilatkozott tízből hat (57 százalék) Fidesz szavazó, a pártnélküliek negyede (27 százalék), az ellenzéki szavazók közül és a Tisza Párt szavazói közül is közel minden ötödik (19 és 18 százalék).

A megkérdezettek negyede (24 százalék) szerint a magyar honvédség harci/védelmi képessége a tíz évvel ezelőttivel összehasonlítva gyengébb. 2023 júniusában közel ugyanilyen arányban mondták ezt. A mostani kutatásunk során így nyilatkozott az ellenzéki szavazók közel fele (45 százalék), a Tisza Párt szavazóinak a harmada (32 százalék) a pártnélküli szavazók közel negyede (22 százalék), illetve a Fidesz szavazók 12 százaléka.

A válaszadók negyede (24 százalék) szerint a magyar honvédség harci/védelmi képessége a tíz évvel ezelőttivel összehasonlítva ugyanolyan. 2023 júniusában még tízből hárman mondták ezt. A mostani kutatásunk során így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a harmada (34 százalék), a pártnélküliek negyede (26 százalék), az ellenzéki szavazók közel negyede (22 százalék), illetve a Fidesz szavazók közel ötöde (17 százalék).

43 százaléknyi megkérdezett szerint szükség lenne arra, hogy nagyobb legyen a jelenleginél a magyar honvédség létszáma. 2023 júniusában még 49 százalék mondta ezt. A mostani kutatás során így nyilatkozott tízből hat (56 százalék) Fidesz szavazó, a pártnélküli szavazók és a Tisza Párt szavazói közül is tízből közel négy (39 és 37 százalék) illetve az ellenzéki szavazók harmada (33 százalék).

42 százaléknyi válaszadó szerint nincs szükség arra, hogy nagyobb legyen a jelenleginél a magyar honvédség létszáma. 2023 júniusában még 37 százalék mondta ezt. A mostani kutatás során így nyilatkozott az ellenzéki szavazók többsége (54 százalék), a pártnélküli szavazóknak és a Tisza Párt szavazóinak a közel fele-fele (45 és 48 százalék), illetve a Fidesz szavazók negyede (26 százalék).

A magyar hadsereg folyamatosan toboroz újoncokat. 1 százaléknyi megkérdezett mondta azt, hogy komolyan érdekli a lehetőség, hogy elmegy profi katonának, vagy önkéntes tartalékosnak a magyar hadseregbe. 3 százalék elképzelhetőnek tartja, de komolyan nem gondolkozott még rajta. 1 százalék jelenleg is katona vagy tartalékos. Tízből nyolc (83 százalék) válaszadó mondta azt, hogy biztosan nem érdekli a lehetőség (további 13 százalék nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre).

Közel kétharmadnyi (63 százalék) válaszadó nem lát esélyt arra a jelenlegi helyzetben, hogy a NATO-t támadás éri Oroszország felől, így Magyarország mint NATO tag belesodródik a konfliktusba. 2023 júniusában közel ugyanilyen arányban mondták ezt. A mostani kutatásunk során így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a háromnegyede (77 százalék), tízből hét (69 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hat (59 százalék) Fidesz szavazó, illetve tízből közel hat (56 százalék) pártnélküli szavazó.

A megkérdezettek közel negyede (22 százalék) lát esélyt arra a jelenlegi helyzetben, hogy a NATO-t támadás éri Oroszország felől, így Magyarország mint NATO tag belesodródik a konfliktusba. 2023 júniusában még 33 százalék mondta ezt. A mostani kutatásunk során így nyilatkozott az ellenzéki szavazók, a Fidesz szavazók, illetve a pártnélküli szavazók közel negyede (25-23-22 százalék), illetve a Tisza Párt szavazóinak a 14 százaléka.

A megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) inkább nem harcolna a hazája érdekében, ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett. 2022 júniusában még 45 százalék volt ez az arány.

A válaszadók negyede (26 százalék) egy ilyen esetben inkább kész lenne harcolni. 2022 júniusában 51 százalék, 2023 júniusában pedig 33 százalék volt ez az arány.

A mostani kutatásunk során tízből hét (70 százalék) ellenzéki szavazó, a Tisza Párt szavazóinak a kétharmada (65 százalék), tízből hat (61 százalék) Fidesz szavazó, illetve a pártnélküliek közül szintén tízből hatan (60 százalék) mondták azt, inkább nem harcolna a hazája érdekében, ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett. 

Amennyiben Magyarország megtámadna egy másik országot, akkor tízből nyolc (80 százalék) válaszadó inkább nem harcolna egy ilyen háborúban. 2022 júniusában 83 százalék, 2023 júniusában pedig 91 százalék volt ez az arány.

A mostani kutatásunk során így nyilatkozott tízből kilenc (89 százalék) ellenzéki szavazó, 85 százaléknyi Tisza Párt szavazó, tízből nyolc (80 százalék) Fidesz szavazó, illetve a pártnélküli választók háromnegyede (73 százalék).

A válaszadók harmada (35 százalék) szerint inkább hasznos Magyarországnak saját biztonsága szempontjából, hogy az EU és a NATO pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajna honvédő háborúját.  2023 júniusában még 45 százalék volt ez az arány. A mostani kutatásunk során így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak, illetve az ellenzéki pártok szavazóinak a közel kétharmada (68 és 64 százalék), a pártnélküliek 31 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.

Közel minden második (47 százalék) szerint inkább nem hasznos Magyarországnak saját biztonsága szempontjából, hogy az EU és a NATO pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajna honvédő háborúját. 2023 júniusában még 48 százalék volt ez az arány. A mostani kutatásunk során így nyilatkozott tízből nyolc (82 százalék) Fidesz szavazó, a pártnélküliek 44 százaléka, az ellenzéki szavazók negyede (24 százalék), illetve a Tisza Párt szavazóinak a 18 százaléka.

Ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, hazánk biztonságát szavatoló katonai szövetségbe, tízből hét (68 százalék) válaszadó igennel szavazna a belépés mellett. 2023 januárjában is közel hasonló eredmény jött ki: 69 százalék, igaz, 2022 februárjában még 72 százalék volt ez az arány.

A mostani felmérésünk során így nyilatkozott a Tisza Párt és az ellenzéki pártok szavazói közül is tízből közel kilenc (91 és 88 százalék), a pártnélküliek 62 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 48 százaléka.

És ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország kilépjen-e a NATO-ból, akkor a megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) nemmel szavazna a kilépés ellen, a tagság megmaradása mellett. 2022 februárjában is hasonló eredmény jött ki. A mostani kutatásunk során így nyilatkozott a Tisza Párt szavazói és az ellenzéki szavazók közül szinte az összes (95 és 92 százalék), a pártnélküliek kétharmada (67 százalék), illetve a Fidesz szavazók 59 százaléka.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2024. június 28 – július 04. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.