Tízből kilenc válaszadó hallott arról, hogy a fővárosi Szőlő utcai javítóintézetben hosszú éveken keresztül bántalmazták fizikailag és szexuálisan a gyerekeket.

Minden második megkérdezett szerint azért dolgozhatott Juhász Péter Pál mégis gyerekek közelében a közelmúltig, mert jó kapcsolatot ápolt döntéshozókkal, és/vagy politikusokkal.

A válaszadók közel kétharmada szerint vagy egyáltalán, vagy pedig inkább nincsenek biztonságban a gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben.

A megkérdezettek szintén közel kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy a rendőrség szándékosan nem nyomozott korábban a Szőlő utcai esetek ügyében.

A Szőlő utcai ügy hatására a kormány arról döntött, hogy az ország öt javító- és nevelőintézetét a rendőrség felügyelete alá helyezik. Minden második válaszadó inkább nem ért egyet ezzel a döntéssel.

Gulyás Gergely azt mondta a bántalmazások kapcsán, hogy ez nem árvaház, hanem fiatalkorúak börtöne. Tízből nyolc megkérdezett inkább nem tartja elfogadhatónak a bántalmazást, mint a fegyelmezés eszközét fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben.

A válaszadók háromnegyede szerint a kormánynak van felelőssége a Szőlő utcai ügyben.

Több politikai erő is érdemben foglalkozik a „Szőlő utcai üggyel”. A válaszadók harmada szerint a DK, illetve Dobrev Klára, negyede szerint pedig a Tisza Párt, illetve Magyar Péter tette a legtöbbet az üggyel kapcsolatban.

Tízből kilenc (93 százalék) válaszadó hallott arról, hogy a fővárosi Szőlő utcai javítóintézetben hosszú éveken keresztül bántalmazták fizikailag és szexuálisan a gyerekeket

Minden második (50 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy szerinte azért dolgozhatott Juhász Péter Pál mégis gyerekek közelében a közelmúltig, mert jó kapcsolatot ápolt döntéshozókkal, és/vagy politikusokkal.

A válaszadók negyede (26 százalék) szerint Juhász Péter Pál azért maradhatott ilyen munkakörben, mert nem elég szigorú az ellenőrzés. Közel minden ötödik (17 százalék) megkérdezett úgy vélte, hogy az ok nem lehet más, minthogy Juhász Péter Pál kompromitáló dolgokat tudott fontos emberekről.

A válaszadók 8 százaléka szerint szerencsétlen véletlenek összjátéka folytán, illetve 4 százalék szerint azért dolgozhatott Juhász Péter Pál mégis gyerekek közelében a közelmúltig, mert ebben az ágazatban dolgozok alulfizetettek, s nem lehet köztük válogatni.

A Tisza Párt szavazóinak a 77 százaléka, a bizonytalan szavazók 37 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 14 százaléka szerint azért dolgozhatott Juhász Péter Pál mégis gyerekek közelében a közelmúltig, mert jó kapcsolatot ápolt döntéshozókkal, és/vagy politikusokkal.

A Tisza Párt szavazóinak a 28 százaléka, a bizonytalan szavazók 15 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 2 százaléka szerint azért dolgozhatott Juhász Péter Pál mégis gyerekek közelében a közelmúltig, mert kompromitáló dolgokat tudott fontos emberekről.

A Fidesz szavazóinak az 51 százaléka, a bizonytalan szavazók 24 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 13 százaléka szerint azért dolgozhatott Juhász Péter Pál mégis gyerekek közelében a közelmúltig, mert nem elég szigorú az ellenőrzés.

Tízből négy (41 százalék) válaszadó szerint általában a magyar gyermekvédelmi rendszerben egyáltalán nincsenek biztonságban a gyermekek. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 63 százaléka, a bizonytalan szavazók 37 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 10 százaléka.

A megkérdezettek közel negyede (23 százalék) szerint általában a magyar gyermekvédelmi rendszerben inkább nincsenek biztonságban a gyermekek. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 26 százaléka, a bizonytalan szavazók 25 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.

A válaszadók közel negyede (22 százalék) szerint általában a magyar gyermekvédelmi rendszerben inkább biztonságban vannak a gyermekek. Ezt mondta a Fidesz szavazók 43 százaléka, a bizonytalan szavazók 25 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 10 százaléka.

A megkérdezettek 7 százaléka szerint általában a magyar gyermekvédelmi rendszerben teljes mértékben biztonságban vannak a gyermekek. Így látja a Fidesz szavazók 24 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 2 százaléka.

A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) elképzelhetőnek tartja, hogy a rendőrség szándékosan nem nyomozott korábban a Szőlő utcai esetek ügyében. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 90 százaléka, a bizonytalan szavazók 53 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 26 százaléka.

A Szőlő utcai ügy hatására a kormány arról döntött, hogy az ország öt javító- és nevelőintézetét a rendőrség felügyelete alá helyezik. Minden második (50 százalék) válaszadó inkább nem ért egyet ezzel a döntéssel. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 82 százaléka, a bizonytalan szavazók 41 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 8 százaléka.

A megkérdezettek 43 százaléka azonban inkább egyetért a fenti döntéssel. Ezt mondta a Fidesz szavazók 83 százaléka, a bizonytalan szavazók 49 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 15 százaléka.

Gulyás Gergely azt mondta a bántalmazások kapcsán, hogy ez nem árvaház, hanem fiatalkorúak börtöne. Tízből nyolc (82 százalék) válaszadó inkább nem tartja elfogadhatónak a bántalmazást, mint a fegyelmezés eszközét fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 96 százaléka, a bizonytalan szavazók 78 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 64 százaléka.

A megkérdezettek háromnegyede szerint a kormánynak van felelőssége a Szőlő utcai ügyben. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 98 százaléka, a bizonytalan szavazók 75 százaléka, illetve a Fidesz szavazóknak a 37 százaléka.

Több politikai erő is érdemben foglalkozik a „Szőlő utcai üggyel”. A válaszadók harmada (34 százalék) szerint a DK, illetve Dobrev Klára tette a legtöbbet az üggyel kapcsolatban. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 45 százaléka, a bizonytalan szavazók 24 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 16 százaléka.

A megkérdezettek negyede (24 százalék) szerint a Tisza Párt, illetve Magyar Péter tette a legtöbbet az üggyel kapcsolatban. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 40 százaléka, a Fidesz szavazók 17 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 11 százaléka.

(További 4 százalék a Mi Hazánkat, illetve Toroczkai Lászlót, és 1 százalék pedig a Kétfarkú Kutyapártot illetve Kovács Gergelyt nevezte meg. Tízből négy  – 37 százaléknyi – válaszadó vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.)

A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2025. december 16-20 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.