A megkérdezettek kétharmada inkább nem tartja helyesnek, hogy a magyarországi egyetemek jelentős része államiból alapítványi fenntartásba került.

Minden második válaszadó inkább jogosnak tartja az Európai Unió reakcióját, miszerint ez az alapítványi működési mód csorbítja az egyetemek függetlenségét a kormánytól, ezért felfüggesztette az Erasmus csereprogram és a Horizont kutatási program finanszírozását.

Tízből nyolc megkérdezett szerint inkább nem elfogadható az, hogy kormánypárti politikusok ülnek az egyetemeket irányító testületekben. Így látja minden minden második Fidesz szavazó is.

A válaszadók 84 százaléka inkább fontos problémának tartja az egyetemek fenntartásának, irányításának kérdését.

A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) inkább nem tartja helyesnek, hogy a magyarországi egyetemek jelentős része államiból alapítványi fenntartásba került. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (85 százalék), tízből hat (60 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó.

Minden hetedik (14 százalék) válaszadó tartja inkább helyesnek, hogy az egyetemek jelentős része államiból alapítványi fenntartásba került. Így gondolja a kormánypárti szavazók harmada (34 százalék), minden tizedik (9 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 6 százaléka.

Minden második (50 százalék) válaszadó inkább jogosnak tartja az Európai Unió reakcióját, miszerint ez az alapítványi működési mód csorbítja az egyetemek függetlenségét a kormánytól, ezért felfüggesztette az Erasmus csereprogram és a Horizont kutatási program finanszírozását. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (80 százalék), a bizonytalan szavazók harmada (35 százalék), illetve a Fidesz szavazók 6 százaléka.

A megkérdezettek harmada (35 százalék) inkább nem tartja jogosnak az EU reakcióját. Így gondolja a Fidesz szavazók háromnegyede (73 százalék), a bizonytalan szavazók harmada (33 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 17 százaléka.

Tízből nyolc (80 százalék) megkérdezett szerint inkább nem elfogadható az, hogy kormánypárti politikusok ülnek az egyetemeket irányító testületekben. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (95 százalék), tízből nyolc (79 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden második (49 százalék) Fidesz szavazó.

Minden nyolcadik (12 százalék) válaszadó szerint inkább elfogadható az, hogy kormánypárti politikusok ülnek ezekben a testületekben. Ezt mondta a Fidesz szavazók harmada (34 százalék), közel minden tizedik (8 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 3 százaléka.

A válaszadók 84 százaléka inkább fontos problémának tartja az egyetemek fenntartásának, irányításának kérdését. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (91 százalék), tízből nyolc (81 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók háromnegyede (74 százalék).

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2023. január 26 – 31. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1008 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.