Vas vármegyei 1-es választókerületben élők sokkal elégedettebbek azzal, ahogy a lakóhelyükön mennek a dolgok, mint országos szinten. (helyben 67 százalék inkább elégedett, országos szinten pedig 43 százalék)

A 2026-os országgyűlési választás várható jelöltjei közül a legnépszerűbb politikus (Egy 1-től 100-ig terjedő skálán mérve) Rápli Róbert (62 százalékponttal), utána Czeglédy Csaba (56 százalékpont) Vámos Zoltán (50 százalékpont), Danka Lajos (29 százalékpont) Balassa Péter (26 százalékpont) és Kóber György (18 százalékpont) következik.

Fontos kiemelni egyúttal, hogy Czeglédy Csaba ismertsége (85 százalék) jóval magasabb a többi várható jelöljénél: Balassa Péter 63 százalékos, Vámos Zoltán 60 százalékos, Rápli Róbert 53 százalékos, Danka Lajos 50 százalékos, Kóber György pedig 29 százalékos ismertséggel rendelkezik.

A Tisza Párt helyi szinten is vezet a pártok támogatottságában, a Fidesz némileg lemaradva követi. A biztos szavazók körében a Tisza Párt 48 százalékos, míg a Fidesz 42 százalékos támogatottsággal rendelkezik.  A választókerületben csak a DK lépné át az 5 százalékos parlamenti küszöböt, (a Mi Hazánk 3 százalékon, az MKKP 1 százalékon áll jelenleg). A bizonytalanok aránya 16 százalék.

Amennyibben Vámos Zoltán és Czeglédy Csaba indulna el egymás ellen a választáson, abban az esetben az utóbbi jelölt nyerne 34-33 százalék arányban. (Illetve Kóber György 3 százalékot, Danka Lajos pedig 2 százalékot érne el. 7 százalék nem menne el szavazni, illetve 20 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.)

Amennyiben Vámos Zoltán és Rápli Róbert indulna el egymás ellen a választáson, abban az esetben az előbb jelölt nyerne 35-34 százalék arányban. (Illetve Danka Lajos 3 százalékot, Kóber György pedig 1 százalékot érne el. 5 százalék nem menne el szavazni, illetve 21 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.)

Amennyibben csak Vámos Zoltán és Czeglédy Csaba indulna el egymás ellen a választáson, abban az esetben az utóbbi jelölt nyerne 37-35 százalék arányban. (8 százalék nem menne el szavazni, illetve 20 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.)

Amennyibben csak Vámos Zoltán és Rápli Róbert indulna el egymás ellen a választáson, abban az esetben az előbbi jelölt nyerne 37-35 százalék arányban. (6 százalék nem menne el szavazni, illetve 22 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.)

A válaszadók relatív többsége, azaz közel minden második megkérdezett (46 százalék 42 százalék ellenében) annak örülne jobban, ha 2026-ban a Fidesz elveszítené a választásokat.

Ezzel együtt a relatív többség, azaz közel minden második megkérdezett (44 százalék 33 százalék ellenében) arra számít, hogy a Fidesz fog nyerni, és folytatja a kormányzást.

A válaszadók 33 százaléka szerint Czegédy Csabának, 27 százalék szerint pedig Rápli Róbertnek van a legnagyobb esélye, hogy a 2026. április 12-i országos választásokon, a helyi választókerületben legyőzze a Fideszt.

A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2026. január 30 – február 03 között a Publicus Intézet készítette a Vas vármegyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a helyi lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.