A megkérdezettek háromnegyede hallott arról, hogy egy izraeli kémprogram segítségével kormánykritikus újságírókat, közéleti szereplőket és üzletembereket figyeltek meg Magyarországon.

Tízből hét válaszadó inkább valószínűnek tartja, hogy jellemző az Magyarországon, hogy politikai okokból figyelnek meg kormánykritikus embereket.

Tízből nyolc megkérdezett – attól függetlenül, történt-e ilyen Magyarországon – inkább nem tartja elfogadhatónak azt, ha újságírókat, kormánykritikus személyeket figyelnek meg, és hallgatják le a telefonjukat.

Tízből egy válaszadó helyesnek tartja, hogy a magyarországi törvények szerint lényegében bárki megfigyelhető az igazságügyminiszter személyes engedélyével.

Tízből nyolc megkérdezett viszont azt tartaná helyesnek, ha szigorúan lenne szabályozva, hogy milyen esetben lehet valakit lehallgatni és nem egy ember döntésén múlna.

A megkérdezettek harmada szerint amennyiben kiderül, hogy a kormánynak köze van a megfigyelési botrányhoz, a miniszterelnöknek le kellene mondania. Tízből három válaszadó szerint annak a miniszternek kell csak lemondania, aki alá az adatokat gyűjtő szervezet tartozik.

Minden második megkérdezett szerint a kormánynak köze van ehhez a megfigyelés botrányhoz, azaz ők kezdeményezték újságírók, politikusok és ügyvédek megfigyelését, továbbá szintén a válaszadók fele úgy látja, hogy ezen megfigyeléseket politikai okokból kezdeményezhette a kormány.

A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) hallott a Pegasus-botrányról, vagyis arról, hogy egy izraeli kémprogram segítségével kormánykritikus újságírókat, közéleti szereplőket és üzletembereket figyeltek meg Magyarországon.

Tízből kilenc (90 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá tízből hét (68 százalék) bizonytalan szavazó és szintén tízből hét (68 százalék) Fidesz szavazó hallott az ügyről.

Tízből hét (70 százalék) válaszadó inkább valószínűnek tartja, hogy jellemző az Magyarországon, hogy politikai okokból figyelnek meg kormánykritikus embereket.

Így nyilatkozott tízből nyolc (83 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá még tízből hat (60 százalék) Fidesz szavazó is.

Attól függetlenül, hogy jellemző ez-e Magyarországon, tízből nyolc (79 százalék) megkérdezett inkább nem tartja elfogadhatónak azt, ha újságírókat, kormánykritikus személyeket figyelnek meg, és hallgatják le a telefonjukat.

Ezt mondta szinte az összes (94 százalék) ellenzéki szavazó, a bizonytalan szavazók háromnegyede (74 százalék) és tízből hét (71 százalék) Fidesz szavazó is.

Tízből egy (9 százalék) válaszadó helyesnek tartja, hogy a magyarországi törvények szerint lényegében bárki megfigyelhető az igazságügyminiszter személyes engedélyével. Tízből nyolc (83 százalék) megkérdezett viszont azt tartaná helyesnek, ha szigorúan lenne szabályozva, hogy milyen esetben lehet valakit lehallgatni és nem egy ember döntésén múlna.

Minden párt szimpatizánsainak döntő többsége inkább az utóbbi opciót tartaná helyesebbnek.

A megkérdezettek harmada (35 százalék) szerint amennyiben kiderül, hogy a kormánynak köze van a megfigyelési botrányhoz, a miniszterelnöknek le kellene mondania. Tízből három (32 százalék) válaszadó szerint annak a miniszternek kell csak lemondania, aki alá az adatokat gyűjtő szervezet tartozik. Minden hatodik (16 százalék) megkérdezett szerint a miniszterelnöknek nem kellene tennie semmit, amennyiben bebizonyosodnának a vádak.

Az ellenzéki szavazók háromnegyede (75 százalék) szerint amennyiben kiderül, hogy a kormánynak köze van a megfigyelési botrányhoz, Orbán Viktor le kellene mondania. Így látja a bizonytalan szavazók harmada (34 százalék) illetve a Fidesz szavazók 7 százaléka is.

Tízből négy (43 százalék) kormánypárti szavazó szerint annak a miniszternek kell csak lemondania, aki alá az adatokat gyűjtő szervezet tartozik. Így gondolja a bizonytalan szavazók harmada (34 százalék) továbbá az ellenzéki szavazók ötöde (19 százalék).

A Fidesz szavazók harmada (34 százalék) szerint nem kellene a miniszterelnöknek tennie semmit sem, még akkor sem, amennyiben kiderülne, hogy a kormánynak köze volt az egész ügyhöz.

Minden második (51 százalék) megkérdezett szerint a kormánynak köze van ehhez a megfigyelés botrányhoz, azaz ők kezdeményezték újságírók, politikusok és ügyvédek megfigyelését. Így látja az ellenzéki szavazók döntő többsége (84 százalék), továbbá még minden második (51 százalék) bizonytalan szavazó, és minden negyedik (25 százalék) kormánypárti szavazó.

A válaszadók közel fele (46 százalék) szerint ezen megfigyeléseket (az újságírók, politikusok és ügyvédek megfigyelését) politikai okokból kezdeményezhette a kormány.

A megkérdezettek negyede (23 százalék) szerint nemzetbiztonsági okok állhatnak a megfigyelések mögött. Minden hetedik (14 százalék) válaszadó szerint mindkettő, politikai és nemzetbiztonsági okok is.

A megkérdezettek mindössze három százaléka mondta azt, hogy nincs ilyen ügy, ez csak kitaláció, vagy éppen nem érintett benne a magyar kormány.

Az ellenzéki szavazók háromnegyede (74 százalék) szerint politikai okok állhatnak a megfigyelések mögött. Így látja tízből négy (43 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá tízből három (28 százalék) Fidesz szavazó is.

Tízből négy (37 százalék) kormánypárti szavazó szerint nemzetbiztonsági okok vannak valójában a megfigyelések hátterében, illetve a Fidesz szavazók tizede (8 százalék) szerint nincs is ilyen ügy, ez csak kitaláció, vagy éppen nem érintett benne a magyar kormány.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2021. július 23 – 28. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.