Tízből két megkérdezett szerint a rendőrség működése teljes mértékben független a politikától, az aktuális hatalomtól, tízből három válaszadó azonban úgy gondolja, hogy egyáltalán nem működnek független módon. Így látja minden második ellenzéki, illetve minden ötödik Fidesz szavazó is.

Minden hetedik megkérdezett mondta azt, hogy a bíróságok teljes mértékben függetlenek, közel minden negyedik válaszadó viszont úgy látja, hogy a bíróságok egyáltalán nem működnek a politikától, az aktuális hatalomtól független módon. Így gondolja tízből négy ellenzéki, továbbá közel minden ötödik kormánypárti szavazó is.

Az ügyészség esetében a megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy a politikától teljesen független módon működnek, azonban a válaszadók harmada már úgy látja, hogy egyáltalán nem egy független szervezettről beszélhetünk. Tízből hat ellenzéki szavazó szerint az ügyészség működése egyáltalán nem független a politikától, az aktuális hatalomtól. Így látja közel minden hetedik Fidesz szavazó is.

Tízből kettő megkérdezett látja úgy, hogy az Alkotmánybíróság teljes mértékben független a hatalomtól, tízből hárman viszont azt gondolják, hogy az AB egyáltalán nem független a hatalomtól. Minden második ellenzéki szavazó szerint az AB egyértelműen politikai befolyás alatt áll. Így látja minden tizedik Fidesz szavazó is.

Minden tizedik megkérdezett szerint a közmédia független módon működik, tízből négy válaszadó szerint azonban egyáltalán nem működik függetlenül az aktuális hatalomtól. Így gondolják az ellenzéki szavazók közel kétharmada, továbbá minden ötödik Fidesz szavazó is.

Tízből kettő (17 százalék) megkérdezett szerint a rendőrség teljes mértékben független a politikától, az aktuális hatalomtól, míg tízből három (30 százalék) válaszadó gondolja úgy, hogy egyáltalán nem függetlenek.

Az ügyészség esetében a megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy a politikától teljesen független módon működnek, azonban a válaszadók harmada (33 százalék) már úgy látja, hogy egyáltalán nem egy független szervezettről beszélhetünk.

A bíróságok esetében közel minden hetedik (15 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy teljes mértékben függetlenek, viszont közel minden negyedik (27 százalék) válaszadó úgy gondolja, hogy egyáltalán nem működnek a politikától független módon.

Tízből ketten (18 százalék) látják úgy, hogy az Alkotmánybíróság teljes mértékben független a hatalomtól, tízből hármon (29 százalék) viszont azt gondolják, hogy a szervezet egyáltalán nem független a hatalomtól.

Minden tizedik (10 százalék) megkérdezett szerint a közmédia független módon működik, tízből négy (40 százalék) válaszadó szerint azonban egyáltalán nem működik függetlenül a politikától, az aktuális hatalomtól.

Minden harmadik (30 százalék) kormánypárti szavazó  szerint a rendőrség teljes mértékben független módon működik a politikától, az aktuális hatalomtól. Közel minden ötödik (19 százalék) Fidesz szavazó szerint azonban a rendőrség a politikától egyáltalán nem független módon működik.

Minden tizedik (9 százalék) ellenzéki szavazó gondolja azt, hogy a rendőrség működése teljesen független a politikától, az aktuális hatalomtól. Minden második (48 százalék) ellenzéki szavazó szerint a rendőrség működése egyáltalán nem független a politikától. Leginkább a Jobbik (73 százalék), és a DK (57 százalék) szavazói látják így.

Minden negyedik (25 százalék) kormánypárti szavazó gondolja úgy, hogy a bíróságok teljes mértékben függetlenek a politikától, az aktuális hatalomtól. Közel minden ötödik (17 százalék) Fidesz szavazó szerint azonban a bíróságok a politikától egyáltalán nem független módon működnek.

Minden tizedik (8 százalék) ellenzéki szavazó látja úgy, hogy a bíróságok teljesen függetlenek a politikától. Tízből négy ellenzéki (41 százalék) szavazó szerint ugyanis a bíróságok egyáltalán nem függetlenek a politikától, az aktuális hatalomtól. Így gondolja tízből hat (60 százalék) Jobbikos, illetve tízből négy (42 százalék) MSZP-P, illetve DK szavazó.

Minden negyedik (26 százalék) kormánypárti szavazó szerint az ügyészség teljes mértékben független a politikától, az aktuális hatalomtól. Közel minden hetedik (14 százalék) Fidesz szavazó szerint azonban az ügyészség a politikától egyáltalán nem független módon működik.

Minden huszadik (5 százalék) ellenzéki szavazó látja úgy, hogy az ügyészség teljesen független módon működik a politikától, az aktuális hatalomtól. Tízből hat (60 százalék) ellenzéki szavazó szerint azonban az ügyészség működése egyáltalán nem független a politikától, az aktuális hatalomtól. Közel ugyanolyan mértékben látják így a DK, a Momentum, illetve a Jobbik szavazói (65-62-60 százalék).

Tízből négy (37 százalék) kormánypárti szavazó gondolja úgy, hogy az Alkotmánybíróság (AB) működése teljes mértékben függetlenek a politikától, az aktuális hatalomtól. Minden tizedik (9 százalék) Fidesz szavazó szerint az AB a politikától egyáltalán nem független módon működik.

Minden huszadik (6 százalék) ellenzéki szavazó látja úgy, hogy az AB működése teljesen független a politikától. Minden második (51 százalék) ellenzéki úgy látja, hogy az AB egyáltalán nem független a politikától, az aktuális hatalomtól. Így látja a DK szavazóinak kétharmada (67 százalék), illetve az MSZP-P választói fele (50 százalék).

Minden ötödik (19 százalék) kormánypárti szavazó szerint a közmédia teljes mértékben független a politikától, az aktuális hatalomtól. Közel minden ötödik (21 százalék) Fidesz szavazó szerint azonban a közmédia a politikától egyáltalán nem független módon működik.

Minden huszadik (5 százalék) ellenzéki szavazó látja úgy, hogy az ügyészség teljesen független módon működik a politikától, az aktuális hatalomtól. Az ellenzéki szavazók közel kétharmada (64 százalék) szerint a közmédia egyáltalán nem független, az aktuális hatalomtól erőteljes politikai függés alatt áll. Főleg a Momentum (75 százalék) és a Jobbik (73 százalék) szavazói látják így.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. júliusában a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.