A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot csökkenve, 29 százalék.

Az MSZP támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot csökkenve, 5 százalék.

A Jobbik támogatottsága most 7 százalék az összes megkérdezett körében, az adat a múlt hónaphoz képest egy százalékpontot növekedett.

A DK összes megkérdezett körében mért támogatottsága egy százalékpontot csökkenve, 8 százalék.

A Momentum támogatottsága újabb egy százalékpontot csökkent, 5 százalék az összes megkérdezett körében.

Az „összefogás szavazó” aránya meredeken emelkedik összes megkérdezett körében 8 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében pedig 12 százalék. (Azon szavazókat értjük összefogás szavazók alatt, akik úgy válaszolnak, hogy CSAK egy összefogott ellenzékre szavaznánk, külön-külön egyik ellenzéki pártra sem. Részletes módszertani leírás itt olvasható.)

Az LMP, a Párbeszéd, a Kétfarkú kutya párt, és a Mi hazánk mozgalom és új belépőként az ISZOMM támogatottsága 1-1 százalék. Ezen túl a kispártok körében érdemi változás az elmúlt hónapokban nem volt megfigyelhető. A bizonytalanok aránya egy százalékpontot csökkenve, 33 százalék.

Az elmúlt időszakban három fontosabb trend figyelhető meg.

1. Egyrészt növekszik a Jobbik támogatottsága és a párt a Momentumtól szipkáz el szavazókat, tőlük is elsősorban vidéken.
   
2. Érdemben, havonta nagyjából 1-1 százalékponttal növekszik az összefogás szavazók aránya. Tavaly nyári megjelenésük óta az elmúlt 7-8 hónap alatt 8 százalék jelezte, hogy ebbe a csoportba tartozik. Ez a tábor elsősorban a bizonytalanokból érkezik, akik 39-40 százalékról 33 százalékra csökkentek ezen időtávban. Érkeztek még az összefogás szavazók körébe az ellenzéki pártoktól is, elsősorban a Momentumból és az MSZP-ból, másodsorban a DK-ból és a Jobbikból.
   
3. Stabilizálódott az összefogott ellenzék 2020 nyár végén – ősz elején létrejött előnye a kormánypárttal szemben. Ám míg a tavaly év utolsó negyedévében az előny 3-4 százalékpontos volt, ami bár szavazattöbbséget jelentett, a választási rendszer egyenetlenségei miatt mandátumtöbbséget nem. Mostanra az előny 5-6 százalékpontos lett, ami már enyhe mandátumtöbbséget is jelenthet egy 2022-es választáson.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2021. február 20 – 25. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.