Az utóbbi évtizedben számos oktatáspolitikai intézkedés is azt jelzi, hogy a kormány a gimnáziumi képzés helyett a szakképzés felé terelné a gyerekeket. Az enyhe többség inkább egyetért ezekkel a törekvésekkel.

A válaszadók többsége azzal az állítással ért leginkább egyet, hogy az érettségi nem elég a munkaerőpiaci boldoguláshoz, egy szakmára is szükség van mellé.

Orbán Viktor 2013-ban azt mondta, hogy a jó szakma felér egy diplomával, illetve nem minden diploma ér fel egy jó szakmával. Tízből hét válaszadó egyetért ezzel az állítással.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 évesek aránya Magyarországon a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban. Tízből nyolc válaszadó szerint fontos lenne, hogy a kormány törekedjen ennek az aránynak a javítására.

A válaszadók közel háromnegyede szerint az oktatási rendszer feladata inkább az, hogy olyan képzést nyújtson a gyerekeknek, hogy megtalálják miben jók, és később azon a területen tudjanak érvényesülni, a megkérdezettek hetede szerint pedig inkább az, hogy olyan oktatást nyújtson a gyerekeknek, hogy később hasznosak legyenek az ország és gazdasága számára.

Az utóbbi évtizedben számos oktatáspolitikai intézkedés is azt jelzi, hogy a kormány a gimnáziumi képzés helyett a szakképzés felé terelné a gyerekeket. Az enyhe többség (52 százalék) inkább egyetért ezekkel a törekvésekkel. Ezt mondta a Fidesz szavazók 79 százaléka, a Mi Hazánk szavazók 74 százaléka, a bizonytalan szavazók 59 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 29 százaléka, illetve a DK szavazóinak a 10 százaléka.

A megkérdezettek 43 százaléka inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány a gimnáziumi képzés helyett a szakképzés felé terelné a gyerekeket. Így nyilatkozott a DK szavazók 90 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 67 százaléka, a bizonytalan szavazók 34 százaléka, a Mi Hazánk szavazók 18 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.

A többség (54 százalék) azzal az állítással ért leginkább egyet, hogy az érettségi nem elég a munkaerőpiaci boldoguláshoz, egy szakmára is szükség van mellé. Közel minden ötödik (18 százalék) válaszadó szerint az érettségi elengedhetetlenül szükséges, közel minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett szerint pedig nem feltétlenül szükséges a munkaerőpiaci boldoguláshoz. Minden kilencedik (11 százalék) válaszadó szerint a munkaerőpiaci boldoguláshoz diplomára van szükség.

Orbán Viktor 2013-ban azt mondta, hogy a jó szakma felér egy diplomával, illetve nem minden diploma ér fel egy jó szakmával. Tízből hét (69 százalék) válaszadó egyetért ezzel az állítással. Így nyilatkozott a Mi Hazánk szavazók 100 százaléka, a Fidesz szavazók 91 százaléka, a bizonytalan szavazók 72 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 52 százaléka, illetve a DK szavazók 42 százaléka.

Akiknek van középiskolás korú gyermeke, tízből hét (70 százalék) válaszadó mondta azt, hogy annak örülne jobban, ha gyermeke szakmát és érettségit adó technikumban tanulna, a megkérdezetettek közel negyede (22 százalék) pedig annak, ha érettségit adó gimnáziumban. (Közel ugyanilyen arányok jönnek ki abban az esetben is, ha idevesszük azoknak a megkérdezettek válaszait is, akiknek nincs középiskolás gyermekük)

A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 évesek aránya Magyarországon a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban. Tízből nyolc (78 százalék) válaszadó szerint fontos lenne, hogy a kormány törekedjen ennek az aránynak a javítására. Így nyilatkozott a DK szavazók 100 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 86 százaléka, a bizonytalan szavazók 78 százaléka, a Mi Hazánk szavazók 64 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 62 százaléka.

A válaszadók közel háromnegyede (73 százalék) szerint az oktatási rendszer feladata inkább az, hogy olyan képzést nyújtson a gyerekeknek, hogy megtalálják miben jók, és később azon a területen tudjanak érvényesülni. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 83 százaléka, a DK szavazók 76 százaléka, a bizonytalan szavazók 74 százaléka, a Mi Hazánk szavazók 63 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 59 százaléka.

A megkérdezettek hetede (14 százalék) szerint az oktatási rendszer feladata inkább az, hogy olyan oktatást nyújtson a gyerekeknek, hogy később hasznosak legyenek az ország és gazdasága számára. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 23 százaléka, a Mi Hazánk szavazók 19 százaléka, a DK szavazók 18 százaléka, a bizonytalan szavazók 13 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 8 százaléka.

Minden kilencedik (11 százalék) válaszadó szerint mind a kettő célkitűzés feladata az oktatási rendszernek.

Közel minden ötödik (19 százalék) válaszadó mondta azt, hogy a családjában, környezetében van olyan fiatal, aki külföldön tanul középiskolában, vagy felsőoktatási intézményben, miközben a családja Magyarországon él. Ezt mondta a Mi Hazánk szavazóinak a 27 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 24 százaléka, a DK szavazók 22 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók és a Fidesz szavazók 13-13 százaléka.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak!

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2025. április 3–9 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.