Tízből közel hat megkérdezett mondta azt, hogy a magas árak miatt valamilyen termékről már le kellett mondaniuk az utóbbi hónapokban.

Tízből nyolc válaszadó szerint a bérek növekedése kisebb mértékű volt, mint az árak növekedésének üteme. A válaszadók a hivatalosnál jóval magasabb, 24 százalékos inflációs rátát érzékelnek.

A választási kampány egyik fontos témája az áremelkedés: a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 35 százalékára, az Egységben Magyarországért pedig 33 százalékára számíthat április harmadikán. Így a két nagy politikai oldal közötti különbség 2 százalékpont, amely a mérés hibahatárán belül van.

Az áremelkedés a magyarok többsége számára gondot okoz: összesen 56 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy a magas árak miatt valamilyen termékről már le kellett mondaniuk az utóbbi hónapokban. A választópolgárok közel harmadának (31% százalék) ilyen nehéz döntést többször is kellett már hoznia az idei évben.

Legtöbben a ruházkodáson (36%) spórolnak, a választókorú magyarok megközelítőleg harmada (31%) bizonyos élelmiszerek megvásárlásáról is le kellett mondania az egyre növekvő árak miatt. Szórakozásról és a kultúráról 29 százaléknyian mondtak le, az üzemanyagon – a hatósági árak bevezetésének ellenére – a magyarok negyedek (26%) spórolt az utóbbi hónapok során.

A magyar emberek úgy érzik, hogy sem a bérek, sem a nyugdíjak emelése nem kompenzálja az árak emelkedését: 83 százalék szerint a bérek növekedése kisebb mértékű volt, mint az árak növekedésének üteme. A nyugdíjak esetében ugyanezen érzet a magyarok megközelítőleg háromnegyedére (70%) jellemző. Ezek után nem meglepő, hogy a válaszadók a valóságosnál jóval magasabb, 24 százalékos inflációs rátát érzékelnek. Ennek kapcsán egy érdekes pártpolitikai törésvonal látható, a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért listájának szavazói 20-22 százalékos inflációs érzetről számolnak be, a bizonytalan pártkötődésűek viszont ennél magasabb 32 százalékos áremelkedést érzékelnek. 

A választási kampány egyik fontos témája az áremelkedés. A kutatás során arra is rákérdeztünk, hogy április 3-án melyik pártot támogatják a megkérdezettek. A Fidesz-KDNP a listás szavazatok 35 százalékára, az Egységben Magyarországért pedig 33 százalékára számíthat április harmadikán. Így a két nagy politikai oldal közötti különbség 2 százalékpont, amely a mérés hibahatárán belül van. Bizonytalanok aránya 28 százalék.

Hat ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) a 2022-es országgyűlési választásokon szövetségben indul az „Egységben Magyarországért” névvel, így a Publicus Intézet a kampányidőszakban ezekről nem, csak a hivatalos indulókról közöl adatot.

A Publicus Intézet választások előtti utolsó pártok támogatottságát vizsgáló kutatási eredménye a közeljövőben várható (nem ez az).

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2022. március 25. – március 29. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 800 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,5 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.