A Tisza párt elnöke és a Fidesz kommunikációs igazgatója között lezajlott heves szóváltás tízből kilenc válaszadó szerint politikusok között nem elfogadható stílusban zajlott. A kialakult hangnemért a relatív többség Menczer Tamást tartotta felelősnek, és az egyértelmű többség a két politikus közül inkább Magyar Péter viselkedését gondolta elfogadhatóbbnak.

A megkérdezettek relatív többsége szerint a szóváltás a Fidesz tervezett akciója volt, azonban politikai haszna inkább Magyar Péternek és a Tisza Pártnak származhat belőle.

Tízből nyolc válaszadó szerint az utóbbi időben eldurvult a közbeszéd, ennek hátterében pedig legnagyobb mértékben a kormányzó politikusokat nevezték meg felelőséként. Ez az eldurvult stílus az emberek kétharmada szerint a politikusok és a közélet komolyságának, illetve az emberek bizalmának csökkenéséhez vezet.

A megkérdezettek 79 százaléka hallott a Magyar Péter és Menczer Tamás között egy gyermekotthon előtt lezajlott heves szóváltásról.  Az esemény hangvétele tízből kilenc válaszadó (89%) szerint nem elfogadható stílusban zajlott. Ebben egyetértett a Tisza Párt szavazóinak 94 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak 96 százaléka, és a bizonytalan szavazók 92 százaléka. A Fidesz szavazók háromegyede (77%) is így nyilatkozott, de 18 százalékuk szerint a stílus inkább, vagy teljesen elfogadható.

A kialakult hangnemért a relatív többség (49%) Menczer Tamást tartotta felelősnek, azonban az emberek véleményét nagyban befolyásolták a politikai nézeteik. Amíg a Fidesz szavazóinak mindössze 2 százaléka tartotta felelősnek a Fidesz kommunikációs igazgatóját, a Tisza Párt és egyéb ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilencen (88% és 89%), a bizonytalanok közül pedig tízből négyen (40%) gondolták ezt így. Nem meglepő módon a Fidesz szavazók relatív többsége (55%) Magyar Pétert nevezte meg felelőséként, ebben azonban csak a bizonytan szavazók tizede (12%) értett velük egyet. A válaszadók 18 százaléka szerint a kialakult hangnemért mindkét politikust felelősség terheli – érdekes módon a kormánypárt szavazóinak harmada (31%) így vélekedett, a bizonytalanok 20 százalékával, az egyéb ellenzéki pártok 11 százalékával, és a Tisza Párti szavazók 6 százalékával egyetemben.

Az egyértelmű többség (51%) a két politikus közül inkább Magyar Péter viselkedését gondolta elfogadhatóbbnak. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak 91 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak 85 százaléka, a bizonytalanok 41 százaléka, és a kormánypárt szavazóinak 7 százaléka. Menczer Tamás a válaszadók 19 százaléka szerint viselkedett elfogadhatóbban, bár ezt leginkább a Fidesz szavazói gondolták így (56%) – mindössze a bizonytalanok 11 százaléka, és az ellenzéki szavazók 4 százaléka értett velük egyet.

A megkérdezettek relatív többsége (48%) szerint a szóváltás a Fidesz tervezett akciója volt. A Tisza Párt szavazói közül tízből nyolcan (82%) gondolták ezt így, öt százalékponttal magasabb arányban, minta a többi ellenzéki pártok szavazói (77%). A bizonytalan szavazók relatív többsége (44%) is így nyilatkozott, azonban a kormánypárt szavazói közül csupán 6 százalék vélt ilyen szándékosságot az esemény mögött. Jóval kevesebben cserébe inkább úgy gondolták, hogy a szóváltás Menczer Tamás egyéni akciója (16%), vagy spontán esemény volt (17%).

A válaszadók legnagyobb része (39%) szerint politikai haszna inkább Magyar Péternek és a Tisza Pártnak származhat a lezajlott jelenetből. A Tisza Párt szavazóinak 69 százaléka, a többi ellenzéki párt szavazóinak 57 százaléka, és a bizonytalanok 30 százaléka így nyilatkozott, a kormánypárti szavazók 14 százalékával egyetemben. Jóval kevesebben (11%) gondolták úgy, hogy a szóváltás inkább Menczer Tamásnak és a Fidesznek válik majd az előnyére. A Fidesz szavazók között is mindössze minden negyedik (23%) nyilatkozott így, a bizonytalanok 8 százaléka, a Tisza Párti szavazók 6 százaléka, és az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak 4 százalékával együtt. Minden negyedik válaszadó (26%) szerint azonban az eseményből egyik oldal sem hajt majd hasznot.

Pártállástól majdnem függetlenül, tízből nyolc (81%) válaszadó szerint az utóbbi időben eldurvult a közbeszéd. Legnagyobb arányban a korábbi ellenzéki pártok szavazói (93%) nyilatkoztak így, de a különbség nem sok mind a Tisza Párt (85%), mind a Fidesz (82%) támogatóihoz, mind bizonytalan (77%) szavazókhoz mérve.

A jelenség hátterében a válaszadók legnagyobb aránya a Fideszt és a kormányzó politikusokat nevezte meg felelőséként (73%). Nem meglepő módon a Tisza Párt és egyéb ellenzéki pártok szavazói vélekedtek így leginkább (96 és 89 százalék), azonban nemcsak, hogy a pártnélküli válaszadók 79 százaléka is így nyilatkozott, de még a Fidesz támogatóinak szűk harmada (30%) is a kormánypárti politikusokat nevezte meg felelősként.  A válaszadók kisebb aránya szintén felelősként nevezte meg a kormányközeli újságírókat, illetve propagandistákat (67%), és az ellenzéki politikusokat is (64%).

Ez az eldurvult stílus az emberek kétharmada (68%) szerint a politikusok és a közélet komolyságának, illetve az emberek bizalmának csökkenéséhez vezet. Így vélekedett a Tisza Párt szavazóinak háromnegyede (74%), a bizonytalan, illetve a Fidesz szavazók kétharmada (65% – 65%) is. Érdekes módon az egyéb ellenzéki pártok szavazói közül csupán minden második (51%) nyilatkozott így.

A megkérdezettek harmada (34%) szerint az eldurvult közbeszéd az egész társadalomra hatással lehet, elterjesztve a szóbeli agressziót. Így leginkább a Tisza Párt szavazói válaszoltak, 40 százalékos arányban. Rajtuk kívül a bizonytalanok harmada (32%), a Fidesz szavazóinak 28 százaléka, és az egyéb ellenzéki pártok támogatóinak negyede (24%) fejezte ki ezen aggodalmát.

Tízből három (30%) válaszadó szerint pedig a közbeszéd eldurvulása egyenesen a fizikai agresszió elszaporodásához vezethet. A kormánypárti megkérdezettek csupán negyede (23%) vélekedett így, tízből három bizonytan és Tisza Párti szavazóval egyetemben (30%- 30%). Az egyéb ellenzéki pártok szavazó azonban másfélszer ekkora arányban (45%) fejezték ki a fizikai erőszak gyakoribbá válásával kapcsolatos aggodalmukat.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2024. december 11 – 17. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022-es adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.