A magyarok abszolút többsége szerint a klímaváltozás létezik, és nagy aggodalomra ad okot. A jelenséget a válaszadók kétharmada szerint elsősorban emberi tevékenység okozza, és csupán 4 százalék szerint független az emberi tevékenységtől.

A klímaváltozás következményei közül a legtöbb válaszadót a forró nyarak, a szélsőséges időjárás, illetve az aszályok aggasztják, de sokan az árvizeket, a dráguló élelmiszereket, és a környezet pusztulását is komoly problémakét jelölték meg. Ezzel szemben a migrációt mindössze a válaszadók 3 százaléka említette aggodalmai között – ez az arány meglepő módon a kormánypárt szavazói között is csupán 5 százalék.

A megkérdezettek 95 százaléka szerint a kormányoknak foglalkozniuk kell a klímaváltozás lassításával és következményekre való felkészüléssel. Ezzel szemben tízből hét válaszadó szerint a Fidesz-kormányok az elmúlt 14 évben nem foglalkoztak eleget ezzel a kérdéssel.

Tízből heten alapvetően elégedettek az állam árvízi védekezésben nyújtott teljesítményével, azonban tízből nyolc válaszadó szerint szükséges, hogy az állam további gát-, és mobilgát-építésekkel és már szükséges beruházásokkal készüljön az árvizekre.

A magyarok abszolút többsége (78%) szerint a klímaváltozás létezik, és nagy aggodalomra ad okot. További 17 százalék szerint, habár a jelenség létezik, de a hozzá kapcsolódó félelem túlzó. A válaszadók mindössze 2 százaléka vélekedett úgy, hogy a klímaváltozás nem létezik. Politikai pártálláspont szempontjából leginkább a Fidesz szavazói aggódnak legkevésbé: egynegyedük (25%) szerint túlzó a klímaváltozáshoz kapcsolódó félelem. Ugyanígy nyilatkozott a pártnélküli szavazók 18 százaléka, illetve a Tisza Párt támogatóinak 10 százaléka.

A jelenséget a válaszadók kétharmada (65%) szerint elsősorban emberi tevékenység okozza – így Fidesz szavazóinak fele (49%), az ellenzéki, illetve pártnélküli szavazók kétharmada (67% illetve 66%), és a Tisza Párt támogatóinak háromnegyede (75%) nyilatkozott. Tízből három (29%) megkérdezett szerint a klímaváltozásban az emberi tevékenységnek is van szerepe, de elsősorban más tényezők okozzák. Így gondolja tízből négy (42%) Fidesz szavazó, tízből három ellenzéki (30%) illetve pártnélküli (28%) szavazó, és a Tisza Párt szavazóinak 22 százaléka. A válaszadók csupán 4 százaléka mondta azt, hogy a klímaváltozás független lenne az emberi tevékenységtől. A Fidesz szavazók között azonban magasabb volt ez az arány, 9 százalékuk vélekedett így.

A klímaváltozás következményei közül a legtöbb válaszadót a forró nyarak (51%), a szélsőséges időjárás (50%), illetve az aszályok (42%) aggasztják. Az emberek egy fokkal kisebb aránya emellett az árvizeket (14%), a dráguló élelmiszereket (13%), és a környezet pusztulását (14%) is komoly problémakét jelölte meg.

Ezzel szemben a migrációt mindössze a válaszadók 3 százaléka említette aggodalmai között – egy százalékponttal kevesebben, mint amennyien új állatfajok megjelenése, illetve mások eltűnése miatt aggódnak. Politikai táborokra lebontva szintén érdekes eredményeket láthatunk: meglepő módon legnagyobb arányban az ellenzéki szavazók (6%) említették a migrációt, mint klímaváltozással kapcsolatos aggodalmat. Őket a Fidesz szavazók 5 százaléka, a pártnélküli szavazók 3 százaléka, és a Tisza Párt szavazóinak 1 százaléka követi.

A megkérdezettek 95 százaléka szerint a kormányoknak foglalkozniuk kell a klímaváltozás lassításával és következményekre való felkészüléssel. Azonban tízből hét válaszadó szerint a Fidesz-kormányok az elmúlt 14 évben nem foglalkoztak eleget ezzel a kérdéssel. Ebben egyetértett szinte minden ellenzéki, illetve Tisza Párti szavazó (97% és 94%), tízből hét pártnélküli szavazó (68%), és még a kormánypárt szavazóinak harmada is (34%).

Tízből heten (70%) alapvetően elégedettek az állam árvízi védekezésben nyújtott teljesítményével, azonban ennek megítélése láthatóan nem független az emberek politikai nézeteitől. Inkább elégedett volt a Fidesz szavazók 94 százaléka, a pártnélküliek és a Tisza Párti szavazók kétharmada (66% és 63%), azonban az ellenzéki szavazóknak már csak csupán kevesebb, mint fele (42%) gondolkodott így.

Ezzel szemben a megkérdezettek politikai hovatartozástól függetlenül egyetértettek abban, hogy további lépések szükségesek a jövőbeli katasztrófavédelem érdekében. A válaszadók mindössze 13 százaléka szerint elegendő a jelenlegi árvízvédelmi rendszer, tízből nyolc (79%) megkérdezett szerint azonban szükséges, hogy az állam további gát építésekkel és szükséges beruházásokkal készüljön az árvizekre.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2024. október 11-18. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.