(This research is available in English here.)

Tízből közel kilenc megkérdezett szerint inkább előnyös az EU tagság Magyarország számára. Ha most most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e az EU-ba, tízből szintén közel kilenc válaszadó igennel szavazna a belépés mellett. Ha pedig arról tartanának népszavazást, hogy Magyarország kilépjen-e az EU-ból, tízből ugyancsak kilenc válaszadó nemmel szavazna a kilépés ellen, a tagság megmaradása mellett.

Kiemelendő, hogy minden ötödik Fidesz szavazó igennel szavazna a kilépés mellett. A kormány EU-ellenes retorikájára leginkább a kormánypárti szavazókra hatott, az ellenzéki oldalra azonban nem.

Gyakran felmerül a magyar közéletben az a gondolat, hogy Orbán ki akarja vezetni az EU-ból Magyarországot. Többen gondolják úgy, hogy a magyar miniszterelnök inkább ezt akarja, minthogy inkább nem (48 vs. 43 százalék). Minden második válaszadó elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar szándéktól függetlenül kiszorulhat Magyarország az Európai Unióból, mert nem felel meg a jelenlegi működése az EU feltételeinek.

Az Európai Unióval kapcsolatban tízből nyolc válaszadó nagyon fontos értéknek tartja a békét és az együttműködést a tagállamok között, továbbá a jogállami biztonságot. Közel minden második megkérdezett az Európai Unió értékei közül azt tartja a legfontosabbnak, hogy béke, együttműködés van a tagállamok között. Minden negyedik válaszadó pedig a jogállam biztonságát nevezte meg. Minden második megkérdezett mondta azt, hogy az európai értékek közül jelenleg a jogállamiság van a legnagyobb veszélyben Magyarországon.

Ugyancsak érdekesség, hogy míg az ellenzéki szavazók közül tízből kilencen nagyon fontos értéknek tartják az EU-val kapcsolatban a jogállami biztonságot, addig a Fidesz szavazóknak a kétharmada nyilatkozott így.

Minden második válaszadó szerint a jogállamisági értékek veszélyben vannak. Így gondolja tízből hat ellenzéki szavazó, tízből négy bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók picit több mint negyede. Mindez azt is jelenti egyben, hogy az állam által erőteljesen befolyásolt médiumok hatása ellenére is a kormánypárti tábor negyede ugyancsak érez problémát a magyarországi jogállamiságot illetően.

Tízből hat válaszadó inkább nem tartja igaznak azt, hogy azért nem jut hozzá Magyarország a helyreállítási alap pénzeihez, mert Brüsszel nem fogadja el, hogy a kormány ellenáll, hogy LMBTQ-aktivistákat engedjenek a magyar óvodákba, iskolákba és ott nemváltoztató műtéteket népszerűsítsenek.

A megkérdezettek háromnegyede inkább igaznak tartja, hogy Magyarország a jogállamisági problémák és az állami szintű korrupció miatt nem jut hozzá a helyreállítási alap pénzeihez.

A válaszadók kétharmada úgy ítéli meg, hogyha egy magyar EP-képviselő az uniós források visszatartását támogatja a jogállamisági és korrupciós problémák miatt, akkor igazából a hazája érdekében cselekszik a korrupt kormánnyal szemben. Így nyilatkozott tízből kilenc ellenzéki szavazó, közel minden második bizonytalan szavazó, továbbá még a Fidesz szavazók 15 százaléka is.

Tízből hét válaszadó a jelenlegi magyar hatáskörnél inkább több befolyást adna az Európai Uniónak a korrupció elleni küzdelemben, a terrorizmus elleni harcban és klímapolitikában. A megkérdezettek kétharmada a jogállamiság, illetve tízből hat válaszadó az egészségügy és az oktatásügy kapcsán adna inkább több jogot az EU-nak.

A megkérdezettek háromnegyede támogatná az európai koordinációt az egészségügy területén, más szóval egy Európai Egészségügyi Unió létrejöttét. Tízből nyolc válaszadó szerint fontos, hogy az európai polgárok közvetlenül bele tudjanak szólni az európai folyamatokba.

Tízből közel kilenc (85 százalék) megkérdezett szerint inkább előnyös az EU tagság Magyarország számára. Így nyilatkozott majdnem az összes ellenzéki szavazó (95 százalék), a bizonytalan szavazók több mint háromnegyede (77 százalék), illetve tízből hat (62 százalék) Fidesz szavazó.

Ha most most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e az EU-ba, tízből közel kilenc (86 százalék) válaszadó igennel szavazna a belépés mellett. Ezt mondta szinte az összes ellenzéki szavazó (98 százalék), tízből nyolc (78 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók enyhe többsége (54 százalék).

Minden tizedik (9 százalék) megkérdezett azonban nemmel szavazna, a tagságunk ellen. Így nyilatkozott tízből három (30 százalék) Fidesz szavazó, minden tizedik (11 százalék) bizonytalan szavazó, illetve az ellenzéki szavazók alig 1 százaléka.

Ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország kilépjen-e az EU-ból, tízből kilenc (89 százalék) válaszadó nemmel szavazna a kilépés ellen, a tagság megmaradása mellett. Ezt mondta majdnem az összes ellenzéki szavazó (98 százalék), tízből nyolc (82 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék).

A megkérdezettek 6 százaléka azonban igennel szavazna a kilépés mellett. Így nyilatkozott minden ötödik (22 százalék) Fidesz szavazó, és a bizonytalan szavazók 7 százaléka.

Gyakran felmerül a magyar közéletben az a gondolat, hogy Orbán ki akarja vezetni az EU-ból Magyarországot. Többen gondolják úgy, hogy a magyar miniszterelnök inkább ezt akarja, minthogy inkább nem (48 vs. 43 százalék).

Tízből hat (63 százalék) ellenzéki szavazó, tízből négy (40 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden tizedik (9 százalék) Fidesz szavazó szerint a magyar miniszterelnök inkább ezt akarja elérni.

Minden második (49 százalék) válaszadó elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar szándéktól függetlenül kiszorulhat Magyarország az Európai Unióból, mert nem felel meg a jelenlegi működése az EU feltételeinek. Ezt mondta az ellenzéki szavazók és a bizonytalan szavazók enyhe többsége (52 és 51 százalék), illetve tízből közel négy (37 százalék) Fidesz szavazó.

Az Európai Unióval kapcsolatban tízből nyolc (84 százalék) válaszadó nagyon fontos értéknek tartja a békét és az együttműködést a tagállamok között, (ami valószínűleg a háború kitörése óta csak még jobban növekedhetett) továbbá a jogállami biztonságot (82 százalék).

A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) nagyon fontos értéknek tartja a gazdasági előnyöket a tagállamok számára, tízből hét válaszadó a szabad munkaerőáramlást (72 százalék), a megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) pedig a határok megszűnését, a szabad mozgást.

Tízből kilenc ellenzéki szavazó (89 százalék), a bizonytalan szavazók háromnegyede (76 százalék), illetve a Fidesz szavazók kétharmada (66 százalék) nagyon fontos értéknek tartja az EU-val kapcsolatban a jogállami biztonságot.

Minden második (50 százalék) válaszadó szerint a jogállamisági értékek veszélyben vannak. Így gondolja tízből hat (61 százalék) ellenzéki szavazó, tízből négy (41 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók picit több mint negyede (27 százalék).

Mindez azt is jelenti egyben, hogy az állam által erőteljesen befolyásolt médiumok hatása ellenére is a kormánypárti tábor negyede ugyancsak érez problémát a magyarországi jogállamiságot illetően.

Tízből hat (62 százalék) válaszadó inkább nem tartja igaznak azt, hogy Magyarország azért nem jut hozzá a helyreállítási alap pénzeihez, mert Brüsszel nem fogadja el, hogy a kormány ellenáll, hogy LMBTQ-aktivistákat engedjenek a magyar óvodákba, iskolákba és ott nemváltoztató műtéteket népszerűsítsenek. Így látja tízből nyolc (79 százalék) ellenzéki szavazó, minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, és közel minden ötödik (18 százalék) Fidesz szavazó.

A megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) szerint inkább igaz az, hogy Magyarország a jogállamisági problémák és az állami szintű korrupció miatt nem jut hozzá a helyreállítási alap pénzeihez. Így gondolja tízből kilenc (93 százalék) ellenzéki szavazó, a bizonytalan szavazók kétharmada (65 százalék), továbbá a Fidesz szavazók harmada (34 százalék).

A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) szerint ha egy magyar EP-képviselő az uniós források visszatartását támogatja a jogállamisági és korrupciós problémák miatt, akkor valójában a hazája érdekében cselekszik a korrupt kormánnyal szemben. Így nyilatkozott tízből kilenc (87 százalék) ellenzéki szavazó, közel minden második (45 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.

A válaszadók negyede (26 százalék) szerint azonban a hazája ellen cselekszik az, ilyen esetben támogatja az uniós források visszatartását. Ezt mondta a Fidesz szavazók háromnegyede (75 százalék), tízből három (32 százalék) bizonytalan szavazó, illetve az ellenzéki szavazók 8 százaléka.

Tízből hét válaszadó a jelenlegi magyar hatáskörnél inkább több befolyást adna az Európai Uniónak a korrupció elleni küzdelemben (72 százalék), a terrorizmus elleni harcban (69 százalék) és klímapolitikában (69 százalék). A megkérdezettek kétharmada a jogállamiság (66 százalék), illetve tízből hat válaszadó az egészségügy (60 százalék) és az oktatásügy (57 százalék) kapcsán adna inkább több jogot az EU-nak.

Tízből közel kilenc (85 százalék) ellenzéki szavazó, a bizonytalan szavazók többsége (55 százalék) illetve közel minden ötödik (18 százalék) Fidesz szavazó több befolyást adna a jelenleginél az Európai Uniónak a jogállamiság terén.

A megkérdezettek háromnegyede (73 százalék) támogatná az európai koordinációt az egészségügy területén, más szóval egy Európai Egészségügyi Unió létrejöttét. Így nyilatkozott tízből kilenc (88 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hét (70 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó.

Tízből nyolc válaszadó (81 százalék) szerint fontos, hogy az európai polgárok közvetlenül bele tudjanak szólni az európai folyamatokba. Így gondolja tízből kilenc (87 százalék) ellenzéki szavazó, a bizonytalan szavazók háromnegyede (75 százalék), továbbá tízből hét (69 százalék) Fidesz szavazó.

A megkérdezettek harmada (33 százalék) hallott az Európa Jövőjéről szóló konferenciáról, ahol minden EU-állampolgár leírhatja a saját véleményét annak érdekében, hogy az emberek véleménye alapján dönthessenek számos kérdésről az EU jövőjével kapcsolatban. Ezt mondta tízből közel négy (37 százalék) ellenzéki szavazó, tízből három (31 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók negyede (26 százalék).

A többség (53 százalék) lehetségesnek tartja, hogy részt vegyen a véleményének megosztásával egy ilyen konferencián. Az ellenzéki szavazóknak az 57 százaléka, a Fidesz szavazóknak pedig a 44 százaléka mondta ezt.

Tízből hat (60 százalék) válaszadó inkább nem ért egyet azzal, hogy az Európai Parlamentet, ahol az állampolgárok által választott képviselők döntenek, meg kellene szüntetni és a miniszterelnököket tömörítő Európai Tanácsnak kellene a jelenleginél több kérdésben döntenie. Így látja tízből hét (72 százalék) ellenzéki szavazó, minden második bizonytalan szavazó (51 százalék), továbbá tízből három (27 százalék) Fidesz szavazó.

(This research is available in English here)

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2022. február 03 – 14. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 2006 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.