A megkérdezettek 38%-a szerint egy-egy pofontól nem lesz baja a gyereknek. Ugyanennyien értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy a gyerekeknek elsősorban kötelességei vannak, nem jogai.

A felmérés résztvevőinek többsége (66%) szerint a szülőnek joga van belenézni a gyereke telefonjába, személyes üzeneteibe.

A kutatás rámutat arra, hogy minél magasabb a válaszadó iskolai végzettsége, annál alacsonyabb a fizikai bántalmazás elfogadottsága, az „egy-egy pofon belefér” elvet például a diplomások 28%-a tartja elfogadhatónak, míg a szakmunkás végzettségűeknél ez az arány 42%-os.

A kutatás során rákérdeztek arra, hogy a társadalom mit tekint bántalmazásnak. A szóbeli szidalmazást 30%, a telefon elkobzását 14, a szobafogságot 20% véli annak. Az eredmények azt mutatják, hogy a szeretetmegvonást (74%), valamint a gyerek némaságra kötelezését, a „beszédmegvonást” (63%) érzik a magyarok a leginkább bántalmazó gyakorlatnak.

„A kutatás eredményei alapján bőven van még tennivaló a bántalmazáshoz fűződő attitűdökkel kapcsolatban, a testi fenyítést elfogadók viszonylagosan magas aránya különösen aggodalomra ad okot. Reméljük, hogy a kampány a szemléletformálásban is segít majd” – mondta Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekjogi szakértője.

Az Ismerd fel, és tegyél ellene kampány, és így a kutatás fő támogatója a Magyar Suzuki Zrt.

További info: www.unicef.hu/bantalmazas

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. május 18 – 22. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.