A megkérdezettek kétharmada szerint ha Magyarországnak választania kellene, hogy melyik nagyhatalomhoz közeledjen, és csak egyet választhatna, akkor az Európai Unió lenne a helyes választás. A korábbi évekhez képest jelentősen többen nyilatkoztak így.

Minden második megkérdezett szerint a kormány jelenlegi külpolitikája elsősorban Magyarország érdekeit veszi figyelembe. A válaszadók negyede szerint azonban hazánk jelenlegi külpolitikája elsősorban Oroszország érdekeit szolgálja.

Tízből három megkérdezett ugyanakkor úgy látja, hogy Oroszország inkább veszélyt jelent Magyarország számára.

Ugyanilyen arányban látják veszélyesnek Soros György személyét is. Tízből hat Fidesz szavazó szerint Soros inkább veszélyt jelent Magyarország számára. Az ellenzéki szavazók többsége viszont inkább Putyin Oroszországától fél.

Tízből hét megkérdezett inkább egyetért azzal, hogy Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie.

Tízből négy válaszadó inkább azzal ért egyet, hogy Magyarországnak nem kell sem a nyugathoz, sem a kelethez tartoznia, lehet önálló jövője. Így látja a kormánypárti szavazók enyhe többsége , továbbá az ellenzéki szavazó negyede.

A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) szerint ha Magyarországnak választania kellene, hogy melyik nagyhatalomhoz közeledjen, és csak egyet választhatna, akkor az Európai Unió lenne a helyes választás.

A válaszadók 5-5 százaléka úgy látja, hogy az Egyesült Államok, illetve Oroszország lenne a helyes választás. Közel minden hatodik (17 százalék) megkérdezett szerint egyik nagyhatalomhoz sem kéne, hogy Magyarország közeledjen.

Tízből öt (50 százalék) Fidesz szavazó, illetve tízből közel kilenc (85 százalék) ellenzéki szavazó szerint ha Magyarországnak választania kellene, hogy melyik nagyhatalomhoz közeledjen, és csak egyet választhatna, akkor az Európai Unió lenne a helyes választás.

A korábbi évekhez képest jelentősen növekedett az Európai Unió támogatottsága: míg 2017 áprilisában és 2019 márciusában csak az enyhe többség (53-54 százalék) mondta azt, hogy az EU a helyes választás, addig most már a válaszadók kétharmada (67 százalék) nyilatkozott így.

A válaszadók negyede (25 százalék) szerint a magyar kormány jelenlegi külpolitikája elsősorban Oroszország érdekeit szolgálja. Minden tizedik (12 százalék) megkérdezett szerint hazánk külpolitikája leginkább az EU érdekeit veszi figyelembe. A válaszadók egy százaléka mondta azt, hogy a kormány külpolitikája elsősorban az Egyesült Államok érdekeit szolgálja.

Minden második (50 százalék) megkérdezett szerint a magyar kormány jelenlegi külpolitikája elsősorban Magyarország érdekeit veszi figyelembe. Leginkább a Fidesz szavazói látják így (72 százalék), az ellenzékiknél ez az arány 35 százalék.

Tízből négy (43 százalék) ellenzéki szavazó szerint a magyar kormány jelenlegi külpolitikája elsősorban Oroszország érdekeit szolgálja.

Közel minden hetedik (15 százalék) megkérdezett szerint az Egyesült Államok inkább veszélyt jelent Magyarország számára. Közel minden nyolcadik (13 százalék) válaszadó szerint az Európai Unió az, ami igazán veszélyes hazánk számára.

Tízből három megkérdezett (30 százalék) szerint Oroszország az, amely inkább veszélyt jelent Magyarország számára. Ugyanilyen arányban (30 százalék) látják veszélyesnek Soros György személyét is. 

Oroszországgal kapcsolatban minden második (53 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá minden hetedik (14 százalék) Fidesz szavazó látja úgy, hogy inkább veszélyt jelent Magyarország számára. A bizonytalan szavazóknál ez az arány 24 százalék.

Tízből hat (57 százalék) Fidesz szavazó, továbbá közel minden nyolcadik (13 százalék) ellenzéki szavazó szerint Soros György inkább veszélyt jelent Magyarország számára. A bizonytalan szavazóknál ez az arány 26 százalék.

Tízből hét (69 százalék) megkérdezett inkább egyetért azzal, hogy Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie.

Tízből közel kilenc (85 százalék) válaszadó szerint fontos, hogy Magyarország jó viszonyt ápoljon az Egyesült Államokkal.

A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól.

Tízből négy (41 százalék) válaszadó inkább azzal ért egyet, hogy Magyarországnak nem kell sem a nyugathoz, sem a kelethez tartoznia, lehet önálló jövője.

Tízből hat (59 százalék) kormánypárti, továbbá tízből nyolc ellenzéki szavazó szerint Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie.

Tízből három kormánypárti (27 százalék), illetve tízből kettő (21) ellenzéki szavazó látja úgy, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól.

A kormánypárti szavazók enyhe többsége (54 százalék), továbbá az ellenzéki szavazó negyede (26 százalék) látja úgy, hogy Magyarországnak nem kell sem a nyugathoz, sem a kelethez tartoznia, lehet önálló jövője.

A volt orosz miniszterelnök, Mihail Kaszjanov egy interjúban arról beszélt: Putyin célja, hogy megossza az EU-t, és ennek eszköze Magyarország, Orbán Viktor is.

A megkérdezettek harmada úgy látja, hogy Orbán Oroszország érdekében kerül konfliktusba az Unióval. A többség szerint (55 százalék) azonban Orbán és Putyin érdeke véletlenül találkozik, de Orbán nem Putyin érdekében cselekszik. Az ellenzéki szavazók többsége (54 százalék) az előbbi verziót tartja inkább elképzelhetőnek, míg tízből nyolc (77 százalék) kormánypárti szavazó inkább az utóbbit.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2021 február 20-25 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.